ARNÓTH SÁNDOR
ARNÓTH SÁNDOR
ARNÓTH SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Elég régi önkormányzati ember vagyok, az önkormányzatiság kezdetétől részt veszek ebben a munkában valamilyen szinten, vagy képviselőként, vagy megyei képviselőként, vagy országgyűlési képviselőként. Tehát elég nagy tapasztalatom van arról, hogy az önkormányzatok milyen nehéz munkát végeznek akkor, amikor eldöntenek egy beruházást, megpróbálnak egy célt megfogalmazni maguk számára, megpróbálják összeszedni az önerőt hozzá, és beadják ezt a bizonyos pályázatot.
Nehéz helyzet van. Nehéz helyzete van egyébként mindenkinek, mert aki dönt, az nyilván kevés pénzről dönt, aki dönt az önkormányzatnál, az pedig sokat vár. Nehéz megmagyarázni. Nehéz megmagyarázni azokat a kudarcokat, amelyeket megtapasztal mindenki, legyen az akár szocialista, akár fideszes vagy akár bármilyen színű önkormányzat, hogy miért nem. De ilyen döntések azért tucatszámra, százszámra születnek, hogy nem jön össze. Nem jön össze azért, mert ez hiányzik, vagy formailag hiányos, vagy valami. Ilyen döntésen százon keresztülmentünk már. Aki egy kicsit is ért hozzá, pontosan tudja.
Éppen ezért méltatlannak érzem azokat a hangsúlyokat, amelyek ezeket a kínlódásokat, ezeket a szenvedéseket lenézik. Nem szabad így hozzáállni. Lehet, hogy élesebben fogalmaz egyik vagy másik képviselő, de engedtessék meg, azért csinálja, mert olyan célokat kell elérnie. Azért kell csinálnia ezt a dolgot, azért kell beadnia módosítót, és nem azért, hogy bárkit bántson vele vagy bárkit zaklasson. El kell érni egy célt. Ha ezt valaki zaklatásnak nézi, az elmekórtani eset, és lenézi azokat a kollégáit, akik egyébként az önkormányzatban hosszú idő alatt színvonalasan dolgoztak. Mentsen az isten az ilyen képviselőtől!
Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)
