SÓS TAMÁS
SÓS TAMÁS
SÓS TAMÁS (MSZP): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Amikor a mai napon erről az esztendőről beszélünk, akkor mondandónk nem nélkülözheti az elmúlt tizenhárom esztendő elemzését. Ma már többen szóltak az elmúlt tizenhárom esztendőről, az önkormányzatiság jelentőségéről. Ugyanakkor az eredmények mellett eljutunk odáig, hogy milyen gondjaink és problémáink vannak. Ma egyértelműen megfogalmazódott a finanszírozás korszerűsítésének az igénye.
Mint gyakorló megyei közgyűlési elnök szűkebb pátriámból szeretnék egy példát hozni. A Heves megyei önkormányzat és intézményeinek költségvetése kilenc éve forráshiányos. A hiány mértéke évente eltérő nagyságrendű, az eredeti előirányzatok között tervezett hiány 2003-ban már közel 400 millió forintot tesz ki, amely teljes egészében a működési kiadásoknál jelentkezik. Azt gondolom, a számadatok egyértelműen igazolják, hogy a költségvetési hiány nem ennek az évnek a sajátossága. A saját bevételek alakulása nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy év végére kezelhető szinten maradt a hiány az előző években. A megyei önkormányzat évente hiánykezelési tervet készít, amely segít a költségvetés egyensúlyának biztosításában. Más megyei önkormányzatok is forráshiánnyal küzdenek. Ennek az az oka, hogy az egyre növekvő kötelező feladatok ellátásához az anyagi források nem állnak teljes egészében rendelkezésre.
Mi az alapvető gond? Az alapvető gond az, hogy az elmúlt tizenhárom esztendőben az önkormányzatok összes bevételeinek reálértéke csökkenő tendenciájú, csakúgy, mint a bruttó hazai termékhez viszonyított arány.
Mindenképp szeretném kiemelni, hogy a gondok a gazdálkodás feltételeinek alakulásában keresendők. A gyakorlat is torzult az elmúlt tizenhárom esztendőben, és ezt egyik napról a másikra nehéz kijavítani. A különböző jogszabályok gyakorlatilag feladatokat adnak, de ennek az eszközrendszere nem teremtődik meg. Az önkormányzatok működési gondjai a gazdálkodási rendszer problémáira vezethetők vissza. Azt gondolom, ezt ebben a Házban mindenki tudja.
Az előző kormányzati ciklusokban is - valamennyi ciklusban - felvetődtek ezek a kérdések, de most a Medgyessy-kormányban van annyi kurázsi, annyi bátorság, hogy ezekkel a kérdésekkel szembenézzen. Tény, hogy a korábbi időszakban ez nem volt meg. Nem halogatható a változás - önök is ezt mondják -, és ebben szintén szinkronban vagyunk. Az önkormányzati feladat- és hatásköröket kell felülvizsgálni, a finanszírozás és a gazdálkodás átfogó fejlesztésére van szükség, tehát gyakorlatilag a közigazgatási reformot meg kell kezdeni.
Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt esztendőben az önkormányzati szférában, annak intézményeiben dolgozók körében jelentős mértékű béremelés volt. Ezt ma már többen, több oldalról megközelítették. Szeretnék egy újabb példát hozni. Amikor alacsonyabb bérük volt az itt dolgozó kollégáinknak - mondjuk, egy kórházban -, akkor az ápolónő, akinek ott kellett volna lennie a kórházi ágy, a beteg mellett, mivel kevés volt a pénze, elment egy nagyáruházba pénztárosnak vagy bolti eladónak. Tessék megnézni, most az intézkedések hatására elindult egy visszafelé áramlás, ami mindenképp a lakosság, a betegek érdekét szolgálja.
(Az elnöki széket Mandur László, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Ugyanakkor - melyik ujjamat harapjam meg? - ha egy dolgot megoldunk, akkor újabb gondok, újabb problémák keletkeznek. Természetesen erről is őszintén kell beszélni. 2003-ban a növekvő adóbevételek és normatív támogatási többletek ellenére nem nőtt jelentősen az önkormányzatok pénzügyi önállósága, a bevételi többletek nagy részét elveszi a közalkalmazotti béremelés fedezetének biztosítása. Ugyanakkor a megyék esetében a saját bevételként tervezett illetékbevétel jelentős emelkedésével számolhatunk 2003-ban. Ez egyrészt az illetékkulcs emelésével van összefüggésben, másrészt a kedvezményes lakáshitel-konstrukció ingatlanértékesítést élénkítő hatásának következménye. Az illetékbevétel éves összegének tervezése azonban változatlanul sok bizonytalansági tényezőt hordoz magában a bonyolult visszaosztásos rendszer miatt.
Nagy jelentőségűnek tartom azt is, hogy felszámoltuk-felszámoljuk - itt a szándékok kifejezésre jutottak - a megkülönböztetéseket; miniszter asszony is elmondta, hogy nem pártszínek szerint kívánjuk a cél- és címzett beruházásokat elosztani. Szeretném elmondani önöknek, hogy mi volt a megyénkben az elmúlt négy esztendőben. Sajnos, hiába pályáztunk mind a négy esztendőben különböző cél- és címzett beruházásokra, ehhez nem juthattunk hozzá. Mondok egy példát: például ott van a hevesi szociális otthonunk, ahol idős emberek megdöbbentő körülmények között voltak, mégsem kaptak támogatást négy éven keresztül. Ebben az évben várhatóan - itt van a parlament előtt beterjesztve - változás következik be.
Fontosnak tartom, hogy pártsemleges közös kormányzati és önkormányzati fejlesztési programok legyenek. Egyetértek azzal, hogy az önkormányzati szövetségeket a különböző kérdésekbe be kell vonni, és ezekben a kérdésekben konzultálni kell.
Fontosnak tartom - az iménti hozzászólásban is elhangzott -, hogy 2005-re a címzett támogatások aránya magasabb legyen.
(10.40)
Ezért is nagy jelentőségűnek tartom, hogy növekedtek az elmúlt esztendőkben a közvetlenül területi felzárkózást segítő források. Már elhangzott ezen az ülésen is, hogy az elmaradott kistérségekre a Medgyessy-kormány részéről nagyobb a figyelem, 42 leghátrányosabb helyzetű településünk fejlesztését támogatják, ebből Heves megyében két kistérség érintett, a hevesi és a pétervásári térség, amit nagyon fontosnak tartok, és gyakorlatilag ezeknek a térségeknek a felzárkóztatását ez nagymértékben segíti.
Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.)
