DR. BŐHM ANDRÁS
DR. BŐHM ANDRÁS
DR. BŐHM ANDRÁS (SZDSZ): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Bízom benne címmel a 4-es metróról szeretnék néhány szót szólni a Házban. Bízom benne, hogy ez a történet néhány napon belül megszűnik politikai szimbólum lenni. Több mindenben bízom az ügy kapcsán, de ezt fontosnak tartom azért, mert nem vitásan Budapesten nem metró készült, nem metró indult, hanem egy politikai szimbólumrendszerrel találkoztunk. A magam részéről ígéretet teszek arra, hogy ezt a hetet követően a metróról mint közlekedési eszközről fogok szólni, míg a politikai vonatkozásairól nem.
Ismert, közismert, hogy az előző kormány szerintem szűk látókörű politikai döntést hozott, amikor arra az álláspontra jutott, hogy Budapest választóit meg kell büntetni. Azóta bebizonyosodott, hogy Budapest ellen hadat viselni lehet, de súlyos sebesülésekkel jár a hadviselés. Budapestnek nem célja és nem kedvező terepe a városállami lét - erről szeretnék mindenkit biztosítani -, Budapest partner szerepre törekszik a mindenkori kormánnyal, s minden olyan politikai erővel, amely nem a háborút szereti, hanem az együttműködést ezzel a valóban vízfejjé nőtt várossal, amely mégiscsak Magyarország fővárosa.
Aztán jött az új választás, amikor ugyancsak ígéretek hangzottak el, hogy márpedig Budapestnek meg kell kapnia a metrót. Budapest mindkét alkalommal ugyanúgy szavazott, a budapesti választóközönség ugyanolyan arányban, azonos módon adta le a szavazatát. Nem értek egyet azzal sem - s ezt szeretném nagyon hangsúlyozni és aláhúzni -, hogy Budapestnek jár a metró, akár politikai szerepe miatt. Tehát nem lehet a dolgot úgy felfogni, mint amikor egy kozmetikai reklámhirdetésben olvassuk számtalan esetben, hogy “mert megérdemlem”. Szó nincs erről! Budapest, akárcsak Európa minden nagyvárosa, olyan közlekedési helyzetben van, olyan közlekedési igényeket elégít ki, amelynek elengedhetetlen feltétele a metróhálózat állandó fejlesztése. Nem kell messzebbre menni, mint a szomszédos Bécsig, ahol két-három évente hosszabbítják meg a metróvonalat vagy adnak át egy újat, ami ma már nem esemény, s végképp nem politikai esemény. Tehát bízom benne, hogy a politikai vita e körben megszűnik.
S még néhány dolgot szeretnék elmondani, amiben bíznom, bíznunk kell. Az egyik egy fontos kérdés, hogy senki ne kísérelje meg - mert nem hasznos, és az eredményt kockáztatja - a vidék és Budapest szembeállításának problematikáját előhúzni a metró kapcsán. Budapest az ország fővárosa, ahol nemcsak budapestiek közlekednek, hanem az egyik turisztikai központ, a határon túlról és belföldről is rengetegen keresik fel a várost, és ha a vidéken élők közül bárki belegondol, hogy a Keleti pályaudvarról csomagokkal reggel vagy délután el szeretne jutni budai szálláshelyére, akkor mindjárt tudja, hogy nem csak és nem kizárólag a budapestiek érdekét szolgálja a metró megépítése.
A metróvonal fejlesztése meggyőződésem szerint az ország érdeke is. Idő híján persze nem tudok belemenni annak a részletezésébe, hogy mit jelent egy infrastrukturális beruházás az országnak, azt azonban állítom, nem szabad a kérdést úgy feltenni akár vidéken, akár másutt, hogy a mi adónkból miért építenek Budapesten metrót, ahogy Budapesten sem szabad azt a kérdést feltenni, hogy a budapestiek adójából miért építenek autópályákat vagy egyéb nagyberuházásokat. Ez az ország közös értéke lesz, az ország fővárosának fontos fejlesztési pontja.
Bizakodom abban, hogy a holnapi kormányülésen megfelelő döntés születik, amely lehetővé teszi, hogy a metróberuházásra sor kerüljön. Nyilvánvaló, hogy a tárgyaló felek - a főváros és a kormány - a saját költségvetési feszítő gondjai között tárgyalnak, de meg kell találniuk a mindkét fél érdekeire tekintettel lévő középutas megoldást. Erősen bízom benne, és a magam részéről biztos is vagyok, hogy a holnapi kormányülésen olyan döntés születik, amely után a kommunikációs csapatoknak nem annak az előkészítésén kell gondolkodni, hogy miért nem készül el a metró. Remélhetőleg ezek a kommunikációs csapatok ezt a forgatókönyvet eldobhatják, és közösen készülhetnek a metrótörvény parlament elé tárására. A parlamenti vitában is kérni fogom, most is nyomatékosan hangsúlyozom, hogy országos ügyről van szó, ne engedjük azt, hogy a Budapest-vidék ellentétet ebben a kérdésben bárki megkísérelje felhasználni.
Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti oldalon.)
