GLATTFELDER BÉLA
GLATTFELDER BÉLA
GLATTFELDER BÉLA (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Immár közhelyszámba megy az a kijelentés, miszerint ahhoz, hogy Magyarország sikeresen csatlakozhasson az Európai Unióhoz, szükség van arra, hogy valamennyi mezőgazdasági termelő is az uniós csatlakozásunkat sikerként élhesse meg. Hogy ez sikerülni fog-e, elsősorban attól függ, hogy a csatlakozást megelőző utolsó év hogyan sikerül számukra, hogyan tudnak felkészülni a csatlakozásra. Erejük teljében lévő mezőgazdasági termelők csatlakoznak-e az Európai Unióhoz, vagy pedig egy vert sereg?
Nos, úgy tűnik, hogy napjainkban a mezőgazdaság állapota rosszabb, mint egy évvel ezelőtt volt, és így a sikeres EU-csatlakozási kilátásaik is kedvezőtlenebbek, mint egy évvel ezelőtt. Kicsit közhelyszerűen azt mondhatnánk, mezőgazdaságunk újra válságban van. Ezt a válságot talán leginkább a sertéságazat helyzete tükrözi, hiszen megközelítőleg fél évvel ezelőtt indult az a folyamat, amelyik egy folyamatos válság kialakulásához vezetett.
Ha visszatekintünk az elmúlt 12 éves történetünkre, akkor azt láthatjuk, hogy a rendszerváltást követő átalakulási folyamat lezárultát követően egyetlenegy termék esetében sem alakult ki a mezőgazdaságban olyan mély és olyan hosszan tartó válság, mint most a sertéspiacon. Több oka is van ennek. Elemzők azt hozzák föl, hogy a kínálat tartósan meghaladta a keresletet, túltermelés van, a világpiaci árak alacsonyak, valamint a mezőgazdasági termelők jelentős része nem köt szerződést a sertésre.
Most nézzük ezeket a kérdéseket! Egyrészt valóban túlkínálat van sertéshúsból, ennek nagyon sok oka van. A Népszava cikkírója úgy fogalmaz, hogy ennek legfőbb oka az, hogy a megelőző két évben, tehát a kormányváltást megelőzően olyan kedvező árak alakultak ki a sertéspiacon, ami a termelés növelésére ösztönözte a termelőket. Ez valóban így van. Tegyük hozzá, hogy különböző ígéretek is elhangoztak, amelyek a termelés növelésének irányába nyomták a termelőket.
Például Medgyessy Péter a választási kampányban azt ígérte, hogy az akkori magas árakhoz képest még tovább fogják emelni a sertéshús árát. Ő akkor Békés megyében, a választási kampány hevében 350 forintos felvásárlási árat ígért a termelőknek. Tudjuk, hogy ma nagyon sokan már a 150 forintot sem kapják meg a sertésükért. Nyomottak a világpiaci árak, ez igaz. A világpiaci árak valóban alacsonyak. Azonban a magyar árak még alacsonyabbak, mint a világpiaci árak, alacsonyabbak, mint amilyenek az Európai Unióban kialakultak.
Szerződést nem kötnek a termelők. Ez igaz, mert a felvásárlók nem hajlandók velük szerződést kötni, tekintettel arra, hogy ha egy sertéstartó állománya elérte az optimális súlyt, akkor rákényszerül arra, hogy a sertését levágja. Következésképpen innentől fogva kiszolgáltatott helyzetbe kerül, amit ki is használnak a különböző felvásárló szervezetek.
Az elmúlt fél évben számos interpellációt, azonnali kérdést intéztünk a kormányhoz, ezek nem vezettek eredményre. Javaslatainkat lesöpörték, mint például azt is, amikor hónapokkal ezelőtt már azt javasoltuk, hogy a kormány vásárolja fel, és kedvezményesen, ingyenesen értékesítse a sertéshúst. Eredménytelenek voltak azok a tüntetések is, amelyeket az elmúlt időszakban a gazdák szerveztek. Meg kell jegyezzem, hogy ebben a kérdésben az elmúlt fél évben több tüntetést tartottak Magyarországon, mint a megelőző négy évben az agrárkérdésben tartott valamennyi tüntetés száma.
Most persze Karsai József képviselőtársunk ön- és búzaégető akcióit nem sorolnám ide, a nevezetes képviselő úr az elmúlt hónapokban már közel sem bizonyult olyan érzékenynek, mint a megelőző négy évben. A kormány cselekvésképtelennek bizonyult és tájékozatlannak is. Miniszterelnök úr az elmúlt napokban mondta itt a parlamentben, hogy szerinte 285 forint körül van a sertés felvásárlási ára. Minden gazda tudja, hogy ez egyáltalán nem igaz.
Az elmúlt napokban zártkörű egyeztetésen, ahová csak a kormánnyal szimpatizáló érdekképviseleteket hívták meg, olyan megállapodás jött létre, amely továbbra is önköltségi ár alatti piaci árakat eredményezne. Ez a gazdák nagy részének elfogadhatatlan, mert számukra azt eredményezné, hogy továbbra is sertésenként 2-3 ezer forintos veszteséggel lennének kénytelenek termelni.
A késlekedés persze már területekre is kiterjedt. A kormány nem kezeli az aszálykárt, a tavaszi fagykárokra semmilyen megoldási javaslat nincsen. Úgy tűnik, a kormány csak a támogatások kurtításában aktív, megszűnt a gépberuházások támogatása, leállították a gazdahitelprogramokat. Most újra tüntetés lesz. Azt szeretném kérni a kormánytól, tekintettel arra, hogy több helyen a rendőrség föllép a tüntetőkkel szemben, és a tüntetők provokációktól tartanak, hogy ne hatósági eszközökkel, hanem a problémák megoldásával vegyék elejét a tüntetésnek.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az ellenzéki padsorokban.)
