DR. GYIMESI JÓZSEF
DR. GYIMESI JÓZSEF
DR. GYIMESI JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A beterjesztett törvényjavaslat, ahogyan az államtitkár úr befejező mondatában kihangsúlyozta, nagyon fontos jogharmonizációs törvény, de nemcsak jogharmonizációs törvény, hiszen ez a törvényjavaslat és az általa érintett törvények általában a külföldi vállalkozások magyarországi letelepedését vagy letelepedés nélküli munkavégzését szolgálják.
Tehát a törvényjavaslat a külföldi gazdasági vállalkozásoknak a hazai gazdasági életben való térnyerését kívánja elősegíteni, támogatni, a még meglévő jogi korlátok leépítésével. A módosítás indoka az európai közösségi jogszabályokkal való összhang megteremtése - a törvényjavaslat írásbeli indokolásában is ez olvasható -, közismert szóval a jogharmonizáció, amely manapság olyan komoly indok, amelyet talán nem is illik vitatni, kétségbe vonni, mert aki azt teszi, az könnyen megkaphatja az unióellenesség vádját.
(16.40)
Én mégis azt javasolnám tisztelettel képviselőtársaimnak, legalább a törvényalkotás szintjén vizsgáljuk meg a kormány előterjesztéseit abból a szempontból, hogy valóban jogalkotási kényszer áll-e fenn az adott esetben, vagy a csatlakozás csak egy tetszetős indok arra, hogy a külföldi vállalkozások és magánszemélyek hazai gazdasági életben való részvételét teljesen liberalizáljuk. Ugyanis az előttem felszólaló államtitkár úr és frakcióvezető úr is a törvényjavaslat, illetve törvénymódosítás alapvető indokaként jelölte meg a jogharmonizációt, és - mint ismételten hangsúlyoznunk kell - a jogharmonizáció keretében nemcsak a Magyarország és az Unió közti jogközelítésről van szó, hiszen ezek a módosítani kívánt törvények, mint ismétlem, érintik harmadik államok és az Unió, illetve Magyarország viszonyát is.
Vizsgálódásaink során, ha a módosítást nem jogalkotási kényszer indokolja, fontos annak mérlegelése, hogy az új jogi szabályozás mennyiben szolgálja a magyar gazdasági érdeket, tehát mi a magyar érdek, de azt is mondhatnám, hogy uniós csatlakozásunk közeledtével az is megvizsgálandó, hogy az Unióban honos gazdasági vállalkozások érdekét miként jelenítik meg ezek az érintett jogszabályok.
Óvatosságra feltétlenül szükség van, mert gyanút keltő körülmények általában és jelen törvényjavaslat kapcsán is felmerülnek. Általában sajnos tudjuk, hogy a szocialista-liberális kormány gazdasági-pénzügyi döntéseinél nem a nemzeti elkötelezettség, hanem a nemzetközi elvárásoknak való megfelelés élvez prioritást; gondoljunk csak az autópálya-építésből kizárt magyar vállalkozásokra, a fenyegetően közeledő privatizációkra és egyéb más gazdasági jelenségekre, egyszóval arra a jelenségre, amely kapcsán a Medgyessy-kormányt úgy is jellemezte Orbán Viktor, a polgári kormány miniszterelnöke, hogy úgy tűnik, a Medgyessy-kormány a Magyar Köztársaság részvénytársaságaként működik.
De mielőtt alaptalan vádaskodásnak tűnnének ezek a megállapítások, hadd említsek néhány példát szemléltetésül a jelen törvényjavaslattal érintett törvények módosításával összefüggésben. Négy konkrét példára utalnék, mert ezekből a konkrét példákból az általános következtetések is levonhatók.
Az egyik az a rendelkezés, amely szerint a törvényjavaslat bővíti a külföldi vállalkozások fióktelepeinek és kereskedelmi képviseleteinek jegyzését, illetve képviseletét ellátó személyek körét - ezt pozitívumként hallhattuk az előbb. Ugyanakkor rá kell mutatni arra, hogy a törvényjavaslat jogközelítési záradéka kimondja, hogy az uniós csatlakozásunkkal ezen a területen minden korlátozás megszűnik, tehát még az is, amelynek egyébként a lazítására, bővítésére vagy lebontására ez a törvényjavaslat vállalkozik. Akkor miért van szükség a módosításra? Tetten érhető tehát az a rejtőzködő szándék, hogy a liberalizáció nem az EU-csatlakozással indokolható követelmény, hanem harmadik államok, tehát az EU-n kívüli államokban bejegyzett külföldi vállalkozások számára nyújtandó és meg sem indokolható kedvezmény.
A törvényjavaslat - és egy másik példát is hadd említsek - egy másik rendelkezése a kereskedelmi képviseletek meghatározásának újrafogalmazásával bővíti a képviseletek által ellátható feladatokat (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), illetve tevékenységi kört... Ez már a szűkített időkeret, elnök úr?
