DR. GYIMESI JÓZSEF
DR. GYIMESI JÓZSEF
DR. GYIMESI JÓZSEF (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! További példát említenék annak igazolására, hogy ez a törvényjavaslat nemcsak jogközelítésről vagy jogharmonizációról szól.
A javaslat elfogadása esetén a jövőben a kereskedelmi képviseleteket megilletné a szerződéskötés joga is, miként ezt a miniszteri expozéban is hallhattuk. Kétségtelenül a kereskedelmi képviseleteknek nem az az alapvető funkciójuk és rendeltetésük, hogy szerződéseket kössenek, hanem az, hogy a szerződéseket előkészítsék és azokat közvetítsék. Nem is azt mondjuk mi, hogy a szerződéskötés jogával nem lehet felruházni ezeket a kereskedelmi képviseleteket, nem is adtunk be ezzel kapcsolatban ilyen módosító javaslatot e megfontolások miatt, hanem mi azt mondjuk, hogy esetlegesen itt is különbséget lehetne tenni az európai uniós tagországok és a harmadik államok között. Tehát e jogosítvány kiszélesítése nem feltétlenül szükséges a világ bármely országára.
Mindezek igazolására a következő példát szeretném felhozni, nevezetesen azt, hogy jelenleg a magyar jog a cégalapítást vagy a cég tevékenységi körének a megjelölését, felsorolását külön engedélyhez kötheti, illetve a cég tevékenységének megkezdését pénzügyi biztosíték adásához kötheti, és ezt a Magyarországon bejegyzett fióktelepnek kell teljesítenie. A törvényjavaslat e rendelkezést azzal javasolja kiegészíteni, hogy a jogszabály felhatalmazást adhat arra is, hogy e feltételektől, tehát a pénzügyi biztosítékadás feltételétől vagy az engedély, a magyarországi engedély meglététől adott esetben a cégbíróság eltekintsen, ha a külföldi vállalkozás a székhelye, tehát a honossága szerinti felügyeleti hatóságától az engedélyt megszerezte. Lehet, hogy ez a megoldás jó, lehet, hogy elfogadható, de megfontolandónak ítéljük, és ezért módosító javaslatot adtunk be, azt, hogy valamennyi állam vonatkozásában, tehát az Európai Unión kívüli, harmadik államok vonatkozásában is ezt az engedélytől való eltekintést és a pénzügyi biztosíték adásától való eltekintést megengedjük, vagy csak ahhoz a közösséghez tartozó államok számára, amelyekkel mi is egy közösséget alkotunk, és nyilvánvalóan az ellenőrzési és információs rendszer jobban követhetővé teszi az ilyen cégalapításokat.
Egy negyedik példát még, és ezt már a külföldiek magyarországi befektetésével kapcsolatos jogszabály módosítása kapcsán hadd említsem meg. Álságosnak ítéljük meg azt a javasolt szabályozást, hogy a külföldiek által gazdasági letelepedés nélkül végezhető tevékenységek szabályozásánál a lehetséges tevékenységi kört, tehát a letelepedés nélkül végezhető gazdasági tevékenység körét a törvényjavaslat bővíti. Nevezetesen az oktatás esetében eddig felsőoktatási intézményben lehetett ilyen tevékenységet folytatni 30 napos időtartamig, mondhatnám úgy is, hogy külföldi turistaként. A jövőben ez a tevékenység minden nevelési és oktatási intézménynél folytatható. Csak abban bízunk, az újságban olvastam, hogy a jövőben nem nyugati pornósztárok fognak szexuális felvilágosítást tartani most már turistaútlevéllel magyarországi középiskolákban.
De hogy mennyire komoly ennek a rendelkezésnek a liberálása… liberációja… - elnézést kérek. (Kuncze Gábor: Szabaddá kell tenni!) Szóval akkor magyarul mondanám, frakcióvezető úr, tehát a szabadossága. (Kuncze Gábor: Az nem az!) Ez azt is jelenti, hogy például a szakértői tevékenység minden megkötöttség nélkül Magyarországon folytatható. Magyarországon ma mindenki szakértő, mindenki egy szakterület ismerője, vagy legalábbis annak vallja magát. Mi azt javasolnánk, hogy mivel a szakértői területek felsorolhatatlanok, ezért meg kellene jelölni azokat az intézményeket és szervezeteket, amelyek által folytatott és regisztrált szakértői tevékenység végzésében a külföldi szakértő gazdasági letelepedés nélkül, tehát önálló vállalkozás nyitása nélkül részt vehetne.
Köszönöm szépen a figyelmet, és elnézést a nyelvbotlásért.
