MOLNÁR ALBERT
MOLNÁR ALBERT
MOLNÁR ALBERT, a költségvetési és pénzügyi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Kedves Képviselőtársaim! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A költségvetési bizottság május 7-ei ülésén tárgyalta meg az előttünk fekvő törvényjavaslatot, és örömmel jelenthetem, hogy vita nem volt, mindkét fél, tehát mind a kormánypárti, mind az ellenzéki képviselők e törvényjavaslatot fontosnak tartották, és mielőbbi bevezetésre javasolták.
1989 óta építjük a piacgazdaságot, elég rövid idő telt el mind gazdasági, mind társadalmi léptékben ahhoz, hogy konszolidált gazdasági viszonyok alakuljanak ki, de máris tovább kell lépnünk, a mai legfejlettebb piacgazdaság jellemzőit kell bevezetnünk, ha jövőre az Európai Unió tagjai kívánunk lenni. Jól vizsgázott a társasági törvény, melyet az elmúlt években azért néhányszor módosítottunk, de az 1 millió 140 ezer vállalkozás, ami Magyarországon alakult, s ebből mintegy 840 ezer működik is, igazolta, hogy Magyarországon a gazdasági társaságokról szóló törvénnyel működőképes rendszert építettünk fel. Viszonylag kevés módosítással élte meg ez a törvény az elmúlt tizen-egynéhány évet.
A költségvetési és pénzügyi bizottság úgy ítélte meg, hogy nagyon fontos törvény tárgyalásán vagyunk, hiszen Magyarország tőkevonzó képessége az utóbbi években romlott, és mindenképpen olyan viszonyokat kell teremteni, hogy a tőkevonzó képesség javuljon, a külföldi befektetők egyszerűbben tudják ügyeiket intézni, és többé-kevésbé a saját országukkal hasonló intézményekkel találják magukat szemben.
Néhány olyan témakört említek, ami a bizottsági ülésen felvetődött. Az 1. §-t szeretném kiemelni, amely tisztázza, kibővíti, újraértelmezi a kereskedelmi képviselet fogalmát, mivel kiterjeszti a fogalmat a külföldi vállalkozás nevében és javára történő szerződések megkötésére.
(16.30)
A 3. § az egyenlő elbánás elve alapján lehetővé teszi az úgynevezett előfióktelep intézményét, státusát, a jelenlegi gazdasági társaságokról szóló törvények mintájára. Ez abból a szempontból fontos, hogy amíg a cégbejegyzés meg nem történik, addig is működhetnek ezek az úgynevezett fióktelepek. A fióktelep cégjegyzésére kijelöltek körét bővíti a 4. §, most már lehet majd olyan személy is, aki úgynevezett megbízási jogviszonyban látja el ezt a képviseletet, erre eddig nem volt mód.
A 8. § módosításának egyik lényege, hogy a fióktelep ne legyen korlátozva abban, hogy a külföldiek részére ügynöki tevékenységet végezhessen. Fontos szabály, és a gazdaság szereplői számára egyértelművé teszi, hogy a külföldi vállalkozás és a fióktelep egyetemleges és korlátlan felelősséggel tartozik a fióktelep tevékenységéből keletkezett tartozásokért. Azt gondolom, súlyos adósságot rendezünk ezzel.
Összefoglalva: a költségvetési és pénzügyi bizottság fontosnak tartja az előttünk fekvő törvényjavaslatot, amely alapvetően jogharmonizációs célú. Nagyon fontos elem, hogy egyszerűbben, európai módon tudjanak a vállalkozások működni Magyarországon.
Tisztelt Képviselőtársaim! A költségvetési és pénzügyi bizottság egyhangúlag, ellenszavazat és tartózkodás nélkül támogatta e törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságát.
Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)
