FOGARASINÉ DEÁK VALÉRIA

Teljes szövegű keresés

FOGARASINÉ DEÁK VALÉRIA
FOGARASINÉ DEÁK VALÉRIA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Asszony! Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportja a nemzeti civil alapprogramról szóló törvényjavaslat benyújtását már várta, úgy is mondhatom, hogy elvárta. A törvényjavaslatot örömmel üdvözli, és elfogadását támogatja. Nagy jelentőségűnek tartjuk a törvény megalkotását, aminek az értékéből nem von le semmit, hogy magunk is javasolunk a szövegben kisebb-nagyobb pontosításokat, és érdeklődéssel várjuk a vitát, képviselőtársaink javító szándékú javaslatait is.
A Magyar Szocialista Párt választási programja és a kormányprogram egyaránt kötelezettséget vállalt a civil szervezetek növekvő költségvetési támogatására. Kötelezettséget vállaltunk a civil szervezetek társadalmi szerepének elismerésére, e fontos szerep betöltésének elősegítésére, támogatására. Meggyőződésünk ugyanis, hogy társadalmi párbeszéd, működő érdek-képviseleti rendszer és erős civil társadalom nélkül nincs demokrácia, és tudjuk, hogy a civil társadalom erejének egyik legfontosabb fokmérője a civil szervezetek ereje. Frakciónk úgy látja, hogy a nemzeti civil alapprogramról szóló törvényjavaslat e felfogásnak megfelel, s a kormányzati civil stratégiában is megfogalmazott célkitűzések megvalósításának első nagy horderejű lépése. Korszakos jelentőségű lépés, mert a civil szervezetek támogatásának olyan mechanizmusát alakítja ki, amely új szakaszt nyit meg a kormányzat és a civil társadalom közötti partneri viszony, valamint a civil társadalmon belüli partneri viszony megteremtésében.
Tisztelt Ház! A rendszerváltozás után a civil szektort érintő finanszírozási jogalkotásban ez a második legjelentősebb lépés. Az első volt a személyi jövedelemadó 1 százalékának az állampolgárok által történő felajánlásának lehetősége. A második pedig ez a mostani, amely még egyszer annyi pénzt juttat az állami költségvetés adóbevételeiből a civil szervezeteknek.
(10.30)
Első viszont ez a törvény abból a szempontból, hogy soha nem volt még a civil szektornak kormányoktól, politikától, országgyűlési bizottságtól függetlenül létező, garantált költségvetési forrásautomatizmusa. A nemzeti civil alapprogrammal új történelmet kezd írni az Országgyűlés. A civil szektort úgy ismeri el, és úgy támogatja, hogy függetlenségét tiszteletben tartja a mindenkori parlamentektől, kormányoktól, hivataloktól. Sem az alapprogram forráshoz jutási mechanizmusa, sem szervezetének kialakulása, sem döntéshozatalának eljárási szabályai nem tükröznek alárendeltséget, kiszolgáltatottságot, szervilizmust.
A törvényjavaslat azt mondja, hogy az adózók rendelkezése alapján kiutalt jövedelemadóval megegyező összeget kell az alapba helyezni. Ez azt jelenti, hogy a civil szervezetek támogatására fordítható személyi jövedelemadó-hányad a felajánlások és az alapprogram útján együttesen nemcsak elérheti, de meg is haladhatja az szja 1 százalékát. A törvényjavaslatnak ezt, a beterjesztést közvetlenül megelőzően történt változtatását mi a magunk részéről támogatjuk, helyesnek tartjuk. Helyesnek tartjuk még akkor is, ha tudjuk, hogy az első években az eredeti verzióhoz képest valamivel kevesebb pénzt jelent. A felajánlások ugyanis eddig még nem érték el, bár megközelítik az szja fél százalékát, de növekszenek, és jó propagandával tovább növelhetőek. És kétségtelen, hogy az eredeti elképzelés nem volt igazán az állampolgárok aktivitásának növelésére ösztönző hatású, míg ez a változat feltétlenül az.
Az alapprogramba így garantáltan bekerülő pénz nagyságát többféle összefüggésben ítélhetjük meg. Ha úgy számolunk, hogy a nonprofit szervezetek központi költségvetési támogatása ez idő szerint éves szinten körülbelül 200 milliárd forint, akkor a körülbelül 5 milliárd voltaképpen kevés. De ha a civil alapprogram kedvezményezettjeinek körével számolunk csak, vagyis a 200 milliárdból levonjuk azt a pénzt, amit nem a klasszikus értelemben vett civilek kapnak, és ahhoz viszonyítunk, akkor az összeg már bizony sok. És különösen sok ez a pénz arra tekintettel, hogy azt a 400 millió forintot váltja ki tízszeresen, ami eddig az Országgyűlés, utóbb a Miniszterelnökség rovatán szerepelt, s amiből az idén mindössze alig 1200 szervezetnek jutott 200 ezer, illetőleg 1 millió 100 ezer forint közötti működési támogatás. A pluszforrás tehát jelentős, a civil szervezetek költségvetési támogatásában érdemi, érzékelhető növekedést jelent. És még csak az szja-ról beszéltem, miközben a törvényjavaslat helyesen az alapprogram további állami és nem állami bevételeire is megnyitja a lehetőséget.
Egyetértünk azzal is, hogy a törvény szabályozott keretek között, de lényegében az érintetteknek adja át az alapprogram rendelkezésére bocsátott források feletti rendelkezés jogát. Helyesnek tartjuk, hogy a törvény csupán a támogatások céljait, a támogatásra jogosultak körét és a forrásokat rögzíti, illetőleg az alapprogram szervezetét, valamint a civil jelöltállítás rendszerét szabályozza. Ezáltal elegendően tág keretet biztosít arra, hogy a döntéshozatalra felruházott testületek a civil szervezetek számára a leginkább és valóban szükséges támogatásokról határozzanak. A keretek pontosítására vonatkozó módosító javaslataink, amelyekről a vita későbbi szakaszában még beszélünk, ezen a felfogáson nem változtatnak.
Fontos üzenete van a nemzeti civil alapprogram hatálya alá tartozó szervezetek körének, amit ugyancsak alapvetően jónak tartunk. Azt nevezetesen, hogy mint az szja 1 százaléka esetében, itt sem támogatáshoz jutási feltétel a közhasznú vagy kiemelkedően közhasznú minősítés. A többi szakmai pályázati rendszerben ugyanis szinte kizárólag a valamelyik közhasznú minősítéssel rendelkező szervezetek indulhatnak el programjaik költségvetési támogatásáért. Az elsősorban működést támogató civil alap viszont a legszélesebb értelemben vett civil szektort kívánja támogatni, kifejezve ezzel azt a társadalompolitikai alapelvet, hogy az állam számára minden, törvényes keretek között működő állampolgári önszerveződés érték.
Itt még egyszer szeretném kiemelni a törvényjavaslatnak azt a szerintünk nagyon tisztességes rendelkezését, amely a közalapítványokat és a köztestületeket kizárja a nemzeti civil alapprogram alanyi köréből. E program esetében tehát nem állhat elő az az ismert gyakorlat, amely szerint a minisztériumoktól vagy önkormányzatoktól a civil szervezetekhez áramló különböző források igen nagy részben a saját maguk által alapított nonprofit szervezetekhez kerülnek. A nemzeti civil alapprogram tehát még részben sem önfinanszírozás, nem csupán államháztartási trükk egy másik költségvetési rovatba kerülés érdekében. Ez a pénz tisztán és teljes mértékben a valódi civil, nonprofit szektorba kerül.
Hangsúlyozni kell azt is, hogy a nemzeti civil alapprogramról szóló törvénytervezet kiegészíteni kívánja, nem pedig kiváltani az ágazati civil támogatásokat. A minisztériumok és önkormányzatok civil programjait az alapprogram nem helyettesíti. Éppen fordítva: nagyon is kedvezőtlen fordulat lenne a civil szektor helyzetében az, ha az eddigi, szinte kizárólagos ágazati szakmai programtámogatás helyébe a jövőben kizárólag működési támogatás lépne.
Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk lévő törvénytervezet példamutatóan hosszú és részletes társadalmi vita eredményeként alakult ki. Tízhez közelít azoknak a tervezeteknek a száma, amelyeket a Miniszterelnöki Hivatal civil kapcsolatok főosztálya a legkülönbözőbb civil fórumokon a múlt év ősze óta megmerített és véleményeztetett. A nyitott jogalkotás szellemében az érintett civil szektor képviselői és szakértői egészen az Országgyűléshez történő benyújtásig megtehették észrevételeiket és javaslataikat az előterjesztőhöz. Az Országgyűlés civil irodája külön levélben küldte meg a tervezetet közel háromezer civil szervezetnek. A beérkezett vélemények összegzését mindannyian olvashattuk a parlamenti honlapon, s a benyújtott módosító indítványaink között lesznek olyanok, amelyek e vélemények alapján készültek el. A tervezet társadalmi vitájában alig volt olyan hang, amely az alapprogram létrehozását ellenezte volna. A civil szektor tehát a törvényjavaslat mellett áll, azt szeretné minél korábban létrehozni és működtetni.
Abban is széles körű az egyetértés, hogy az alapprogram fórumaiban, az elvi irányító tanácsban és az egyedi döntéshozó kollégiumokban a civil képviselők legyenek meghatározó többségben az állami delegáltakhoz képest.
(10.40)
Vita szinte csak és kizárólag az alapprogram forrásairól és a civil képviselők kiválasztási rendszeréről volt. A forrás kérdésében véleményem szerint jó megoldás született, ahogy azt már említettem is. Kikerült a szövegből a korábbi tervezeteknek az a része, amely a jövőben kialakuló országos civil érdekképviseletre vonatkozott. Ez is jó megoldásnak tűnik, mert a civil társadalom még nem egységes az érdekképviseleti rendszer kialakítása kérdésében, s az alapprogram döntéshozó fórumaiba való delegálás csak növelte volna az e téren amúgy is fennálló feszültségeket.
A civil jelöltállítási rendszer ugyanakkor már bebizonyította életképességét a társadalmi szervezetek és alapítványok ez évi működési támogatását elosztó kuratórium létrehozása során. Feltehető tehát, hogy a regionális és országos választófórumok betöltik funkciójukat, és megfelelő személyeket delegálnak az alapprogram tanácsába és kollégiumaiba. A civil érdekképviseleti rendszer pedig a közpénzelosztásban való részvétel terhe nélkül épülhet fel a helyi, a megyei, a regionális és az országos civil együttműködésekből.
Tisztelt Ház! Az Országgyűlés társadalmi szervezetek bizottságában sajnálatos módon e nagy jelentőségű törvénytervezet általános vitára bocsátását a Fidesz képviselői valóban nem támogatták. Indoklásuk szerint azért nem - mint ahogy itt is hallhattuk -, mert a tervezet előkészítése nem volt kellően nyitott és a civil szervezetek széles körével egyeztetett. Én azt kívánom a Magyar Országgyűlésnek, hogy minden következő törvényjavaslata csak legalább feleannyi társadalmi vita, egyeztetés, fórum nyomán nyerje el végleges tartalmát, mint ahogyan ez a nemzeti civil alapprogrammal történt. A Fidesz képviselőinek meg azt kívánom, hogy más törvényjavaslatban se találjon ennél súlyosabb és megalapozottabb szakmai kivetnivalót.
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem