VÍGH ILONA
VÍGH ILONA
VÍGH ILONA (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Miniszter Asszony! Képviselőtársaim! Szerettem volna miniszter asszonynak gratulálni - sajnos kiment a teremből - ahhoz, hogy mint esélyegyenlőségi miniszter, ilyen fontos törvény került általa előterjesztésre a Magyar Köztársaság parlamentjében. Ez a törvény, mint ahogy elhangzott az előző felszólalásokban, rendkívül sokakat érint. Közel 50 ezer civil szervezetet és számtalan, vélhetően több milliós tagsággal rendelkező civil szervezetet érintő törvényről van szó.
Szerettem volna megkérdezni miniszter asszonyt mint előterjesztőt, hogy az esélyegyenlőségi minisztérium előterjesztőjeként milyen módon látja a törvénytervezetet esélyegyenlőségi szempontból. Ha arra gondolok, hogy a törvénytervezetből is kitűnik, hogy ma Magyarországon a források körülbelül 50 százalékát budapesti civil szervezetek kapják, milyen módon várható majd esélyegyenlőség a hátrányos helyzetű régiókat illetően? Jómagam - mint egy kiemelten támogatott körzet képviselője, finoman szólva, és más fogalmazásban: rendkívül hátrányos helyzetű körzet, régió képviselője - nagyon fontosnak tartanám, hogy azok a civil szervezetek, amelyek a kormány által is hátrányos helyzetűnek ítélt, tehát abban a 42 hátrányos helyzetűnek ítélt régióban működnek, milyen módon kapnak vélhetően kiemelt támogatást e tekintetben.
Választókörzetemben, Szeghalom és térségében több mint 200 civil szervezet működik az oktatás, a sport, a kultúra, a művészetek, szociális, egészségügyi és egyéb területeken. (Dr. Lévai Katalin visszatér az ülésterembe.) El kell mondjam, tisztelt képviselőtársaim, hogy ezekre a szervezetekre nem jellemző a közhasznúság vagy a kiemelten közhasznú státus, egyszerűen csak bejegyzett civil szervezetekről van szó. Ezek a szervezetek önkormányzatok és vállalkozók által részesülnek támogatásban, amelyet megköszönünk ezúttal is, hiszen ezek a szervezetek nagyon kevés központi forráshoz tudtak hozzájutni az elmúlt időszakban.
Békés megyében jól működik a nonprofit szolgáltató központ, az itt szerzett tapasztalataink azt mutatják, hogy a kialakított rendszer, adatbázis, tanácsadás, civil újság megjelentetése, képzések, hálózatépítés, nagymértékben hozzájárultak a pozitív folyamatok elindításához. Folyamatosan kiépült a megyei és a kistérségi információs hálózati rendszer, erősödött a partnerek közötti együttműködés. Ugyanakkor megfogalmazhatjuk, hogy még távolról sem megoldott, és vélhetően hosszú távon sem lesz ez megoldott a hátrányos helyzetű régiókban működő szervezetek problémáinak, gondjainak megoldása. De természetesen optimizmussal fogadjuk a törvényt, és reméljük, hogy a törvény által javul a civil szervezetek helyzete.
Tisztelt Képviselőtársaim! Meg kell jegyezni, hogy az országosan működő szervezetek 36 százaléka mindössze csak közhasznú, míg a kiemelkedően közhasznú státussal 4,7 százalék rendelkezik. A civil szervezetek, mint valamennyien ismerjük, bizonyos érdekek alapján jönnek létre, és igyekeznek különböző forrásokat mozgatni céljaik megvalósítása érdekében. Sajnos, mint ahogy említettem, rendkívül kevés az a pályázati forrás, amelyhez hozzá tudnak jutni.
(11.40)
A beadott pályázatok nagy részét forráshiány miatt elutasítják. A legutóbbi pályázati eredmény, amelyet a Miniszterelnöki Hivatal bírált el - korábban a társadalmi szervezetek bizottsága bírálta ezt a pályázatot -: az én választókörzetemben mindössze két pályázat nyert támogatást. Tehát nagyon minimális a pályázók köre, amelyek működésükhöz kaptak támogatást ebben az esztendőben.
A civil szervezet attól civil, hogy maga dönti el, milyen tevékenységet folytat, milyen keretek között működik. A törvénytervezet átolvasása kapcsán és a kormányzati civil stratégiát átolvasva mégis úgy érzem, hogy bizonyos szempontból rátelepednek a civil szervezetekre e törvény által. A korábbi felszólalásokban is elhangzott, Béki Gabriella képviselőtársnőm által, hogy nem akarja a törvény eredeti szándéka szerint azt, hogy rátelepedjen a civil szervezetekre, hagyja, hogy fejlődjön ez a világ, de mégis úgy érzem, hogy e törvény kapcsán sajnos rátelepednek a civil szervezetekre.
A törvény kapcsán szeretnék arról szólni, hogy folyamatosan alakulnak új civil szervezetek. Az, hogy a törvénytervezetben a közhasznú és a kiemelten közhasznú szervezetek kapnak vélhetően támogatást, illetve azok, amelyek egy, illetve két évvel ezelőtt kerültek bejegyzésre, nem szerencsés. Azt hiszem, az érdekegyeztetés kapcsán nagyon sokan elmondták a civil szervezetek képviselői közül, hogy erre valamilyen megoldást kell találni, hiszen az új szervezeteknek ugyanúgy szükségük van működési támogatásra, mint azoknak a szervezeteknek, amelyek már egy-két esztendővel ezelőtt bejegyzésre kerültek, és fölvették a közhasznú, illetve kiemelten közhasznú státust.
Természetesen a nemzeti civil alapprogram célja a civil szervezetek számára költségvetési forrás támogatása, amely nagyon fontos. Látszik a törvényből, hogy a civil szervezetek bevételének - amely országosan 600 milliárd forint - ez a 6 milliárd forint mindössze csak 1 százalékát képezi.
A törvényben szintén kérdésként merült föl számomra, hogy kik fognak dönteni abban, hogy ez a működési támogatás hogyan kerüljön a szervezetekhez. Az alapprogram tanácsa című fejezetben azt vélem fölfedezni, hogy túldimenzionált a miniszter által kinevezett tagok száma, tehát az 5 főt én magam is sokallom. Nem tisztázott természetesen, hogy a további 12 fő meghatározása hogyan fog történni. A tanács elnökét a miniszterelnök kéri fel. Azt, hogy ez a törvény politikától és kormányoktól függetlenül működik, ez a forma, azt hiszem, kétségbe vonja a törvény szándékát.
Nem tisztázott a törvényben a kollégiumi rendszer státusa, és természetesen nincs tiszta kép a finanszírozást illetően sem.
Megkaptuk a kormányzat civil stratégiáját az elmúlt napon, amelyet valamennyi képviselőtársammal együtt vártunk. A civil stratégiában szólnak a civil köztestület létrehozásáról. A köztestület számomra egy olyan testület, amely szintén negatívan befolyásolja a civil szervezetek működését, hiszen a megfogalmazás szerint “közreműködik a civil szervezet nyilvántartásában”. Ez a “nyilvántartás” egy nagyon rosszízű fogalom, és a régi idők emlékeit idézi föl számomra.
Véleményt nyilvánít a közhasznú jogállás elbírálásában, ellátja az ezzel kapcsolatos felügyeletet, gyűjti, nyilvántartja a közhasznúsági jelentéseket és az 1 százalék felhasználásáról szóló beszámolókat. Azt gondolom, ha az 1 százalékot fölajánlják az állampolgárok a civil szervezetek számára, nincs jogunk ezt ilyen módon számon kérni és beszámoltatni, hiszen azt hiszem, mindannyian nagyon jó szívvel ajánljuk fel civil szervezeteink számára az adónk 1 százalékát. Nagyon jó dolog, hogy erre lehetőségünk van. Külön beszámoltatni, ellenőrizni, felügyelni őket, azt hiszem, nem szerencsés dolog.
A következő pontban számvevőszéki, adóhatósági és közigazgatási eljárásokat is kilátásba helyez a civil köztestület. Szeretném kérni a törvényalkotóktól, illetve előterjesztőktől, hogy a civil szervezetek szabadságát, önállóságát mindenképpen hagyjuk meg, hiszen e sajátosságokból adódóan nem szerencsés, hogy az állam ilyen módon próbál rátelepedni ezekre a szervezetekre.
Tisztelt Képviselőtársaim! Mindenképpen nagy öröm, hogy a civil szférával ilyen módon próbálunk foglalkozni. Én azt mondtam, hogy ha nekem lett volna lehetőségem arra, hogy valamilyen módon segítsem a civil szervezeteket, akkor nem ilyen törvényi szabályozással segítettem volna, hiszen Magyarországon működik egy közművelődési intézményhálózati rendszer, amelynek kormányzati szinten minimális az állami támogatása. Ezek az intézmények ugyan működnek nagyon nehéz körülmények között, de nagyon jónak láttam volna, ha a közművelődési intézményhálózat-rendszeren belül normatív támogatást kaptak volna a civil szervezetek. Azt hiszem, akkor megfogalmazhattuk volna, hogy a politikától és a mindenkori kormánytól függetlenül, őszintén, tiszta, jó szívvel próbáljuk támogatni a civil szervezeteket. Ez a forma szerintem nagyon demokratikus és nagyon igazságos lett volna, hasonló módon, mint ahogy a művészeti iskolarendszer működik ma Magyarországon, amely intézményrendszer több mint 10 milliárd forint támogatásban részesül, és azt hiszem, nagyon jó célt szolgál. Ugyanilyen fontos terület, azt hiszem, valamennyiünk számára a civil szférának is az ilyen módon való támogatása.
Ez a törvényi keretek közé szorított működési forma számomra semmiképpen nem elfogadható. Ezért is történt az, hogy a bizottságon belül nem támogattuk a törvénytervezetnek ezt a fajta megvalósítását.
Nagyon szépen köszönöm a figyelmüket. (Taps.)
