LENGYEL ZOLTÁN
LENGYEL ZOLTÁN
LENGYEL ZOLTÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! A biztosítás mindennapjaink részévé vált. Szolgáltatásai egyre nagyobb teret hódítanak, egyre szélesebb szolgáltatási palettával egyre több helyen ott vannak mindennapi életünkben. A biztosítótársaságok, -szervezetek különféle konstrukciókkal, kecsegtetőbbnél kecsegtetőbb ajánlataikkal bombázzák az embereket. De ugyanúgy ott van életünkben, ha nem is vesszük észre, a buszon, a villamoson vagy a vonaton is. Éppen ezért nagyon lényeges, hogy a jogharmonizáció során az előttünk lévő törvényjavaslat végleges formába öntésekor milyen lehetőséget tudunk biztosítani ennek a hatalmas, üzleti alapon nyugvó piacnak, a piac szereplőinek, a biztosítottnak és a biztosítóknak egyaránt. Meggyőződésem, mindannyiunk közös célja, hogy a biztosítási tevékenység egységes szerkezetű, az igénybe vevő ügyfelek által áttekinthető legyen. Szükséges, hogy kellő információval rendelkezhessenek, valós képet kapjanak a szolgáltatásról és az esetleges kockázatokról.
A törvényjavaslat címéből arra következtethetünk, hogy a teljes biztosítási szektor tevékenységét szabályozza, de hamar kiderül, hogy az egyébként külön törvényben szabályozott társadalombiztosítási tevékenységről szó sem esik benne. Természetesen az üzleti biztosítások szempontjából ez nem lényeges kérdés, de a cím és tartalom összefüggésében volna némi jelentősége. Megkockáztatom, hogy a szabályozás szempontjából az eredeti címet feltételezve elegánsabb lenne, ha a törvényen átvezetésre kerülnének a társadalombiztosítás alrendszerei, esetleg keretszabályozása is.
A törvényjavaslat tartalmazza az irányelv átültetése során szükségessé vált fogalmak magyarázatát. Tartalmilag kibővíti “a biztosítottak érdekeinek védelme” fogalom meghatározását, melyet “az ügyfelek érdekeinek védelme” fogalom alatt vesz át. Meghatározza a biztosítási tevékenység fogalmát, de a korábbi szabályozástól eltérően dogmatikai okokból mellőzi a tevékenység alanyára történő utalást.
A független biztosításközvetítői tevékenység kizárólag a felügyelet engedélyével végezhető. Ez alól kivételt jelent a másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosító és biztosításközvetítő, amely az egységes engedély elve alapján fióktelepe útján, illetve határon átnyúló tevékenység keretében a felügyelet engedélyével végezhet biztosítási, illetve közvetítői tevékenységet. Ennek alapján biztosítótevékenységet kizárólagosan biztosító végezhet.
Tekintettel a biztosítási tevékenység speciális jellegére és az EU irányelveire, a biztosító a tevékenységét a szektorális zártság követelményeinek megfelelően kizárólagosan végezheti, így a biztosítási tevékenységen kívül csak azzal összefüggő tevékenységeket folytathat.
A biztosítási termékek sajátosságaira és a különleges fogyasztóvédelmi igényekre tekintettel a törvénytervezet tiltja a piac valamennyi szereplőjének, hogy olyan módszert alkalmazzon, amellyel más személyek terhére ígér különös előnyöket.
(0.10)
A hirdetésre vonatkozó szabályok esetében nagyon szűkszavú korlátozásnak tűnik a fiatalkorúak körében történő tevékenység. Különösen érdekes azért is, mert másik tagállamban bejegyzett biztosító is jogosult lesz hirdetések közzétételére.
A második rész a hazai biztosítási rendszer hagyományait figyelembe véve, részvénytársasági, szövetkezeti és egyesületi formában, illetve harmadik országbeli biztosító fióktelepe formájában teszi lehetővé a biztosítók működését. Továbbra is lehetővé teszi biztosító szövetkezeti formában történő alapítását is, a korábbitól eltérően már tíz taggal is. Egyesületi forma esetén a bírósági nyilvántartásba-vétel előfeltételeként az induló tőke pénzbeli hozzájárulása részének teljes egészében történő befizetését írja elő. Harmadik országbeli biztosító fióktelepe esetén felügyeleti engedély szükséges, és biztosítónak minősül.
A rendszer résztvevői felsorolásakor végigvezeti a törvényjavaslat tevékenységében részt vevők teljes körét és tevékenységét, valamint tevékenységük engedélyeztetésének előírásait. Egzaktul meghatározza azokat a tevékenységeket, melyekhez a felügyelet engedélye szükséges.
A kétlépcsős engedélyezésnek megfelelően biztosító alapításához engedély szükséges. Az Európai Unió irányelveinek megfelelően a biztosító élet- és nem életbiztosítási ág együttes művelésére, kompozit biztosításra - a törvényben meghatározott kivételektől eltekintve - nem alapítható.
A felügyelet a tevékenységi engedélyt biztosítási áganként, azon kívül a biztosító által művelhető biztosítási ágazatonként adja majd ki. A piac biztonsága és az ügyfelek védelme érdekében a harmadik országbeli biztosító tevékenységéhez, az engedélyek megszerzéséhez számos további feltételt ír elő. Összességében elfogadható és fogyasztóvédelmi szempontból is kellően körültekintő az engedélyezés szabályozása.
A biztosítási tevékenység módosítása esetén kérdéses az állományátruházás fogyasztóvédelmi szempontból történő szabályozása. Bár a módszer a biztosítottak érdekeit szolgálja, de végeredményben kiszolgáltatott helyzetbe is hozhatja őket, mivel “az állományátruházáshoz nem szükséges a biztosítottak, a szerződő felek hozzájárulása”. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy jogszabályi vagy szerződésbeli felhatalmazás hiányában is mindössze 30 nap áll a biztosított rendelkezésére, hogy felmondja korábbi szerződését, és számára megfelelő biztosítót keressen.
A biztosító vezető állású személyeit, egyéb vezetőit, valamint alkalmazottait megbízatásuk fennállása alatt, valamint annak megszüntetése után nemcsak a biztosítási titok megtartása kötelezi, hanem az is, hogy a munkakörével összefüggésben birtokába jutott információt vagy adatot nem használhatja fel előny szerzésére vagy hátrány okozására. Korlátozni kívánja a törvény a nemkívánatos érdek-összefonódásokat, amikor rögzíti az összeférhetetlenség szabályait, bejelentési kötelezettségeket ír elő tulajdonosi és egyéb érdekeltségi viszonyok keretében.
A kormánypárti kommunikáció kizárólag arról beszél, hogy erősödni fog a fogyasztóvédelem. A biztosítók pénzügyi, ellenőrzési szabályozása során viszont több esetben tapasztalhatunk olyan könnyítést, ami jó lehet a biztosítók számára, de annál több veszélyt rejt a biztosítottakra nézve. Engedjék meg, hogy kiragadjak egy konkrét példát:
A törvényjavaslatban nem tűnik kellőképpen indokoltnak az összevont alapú felügyeleti körbe történő bevonás alóli mentesítés szabályozása. A javaslat 178 paragrafusa a mentesítésre elvi lehetőséget ad abban az esetben, ha az összevont alapú felügyeleti körbe történő bevonás elhanyagolható jelentőségű, illetve abban az esetben, ha a bevonás félrevezető eredményre vezetne.
Az elhanyagolható jelentőség értelmezésére vonatkozóan a normaszöveg további útmutatást nem tartalmaz. Ennek alapján nem világos, hogy ennek az elbírálása a felügyeleti szerv diszkrecionális hatáskörébe tartozik-e, illetve milyen alacsony szabályozási szinten jelenik meg az erre vonatkozó kritériumrendszer.
A félrevezető eredmény értelmezése szempontjából szintén pontosításra szorul, hogy a 178. § (4) bekezdésében hivatkozott esetben a vállalkozás részesedési viszonya előreláthatóan nem haladja meg az egy évet, ezen túlmenően milyen esetek tartoznak ide. A normaszöveg nem tartalmaz megkülönböztetést az egy éven belül szerzett részesedés mértékére vonatkozóan sem, jóllehet ennek véleményünk szerint nem elhanyagolható jelentősége lenne.
A korrigált szavatoló tőkemegfelelés kérdését szabályozó 184. § (5) bekezdése nincs teljesen összhangban a 178. § (2) és (4) bekezdésében foglaltakkal. A 178. § (2) bekezdése ugyanis további megkülönböztetés nélkül rendelkezik az összevont alapú felügyelet körébe történő bevonásról, a biztosító olyan vállalkozására vonatkozóan, amelyben részesedési viszonya van. Ennek alapján a 184. § (5) bekezdése a felügyelet számára a korrigált szavatoló tőkemegfelelés számítása alóli mentesítési jogkört biztosít a részesedési viszonyban álló vállalkozások tekintetében, kizárólag a 178. § (2) bekezdés által hivatkozott esetekre korlátozva ezt.
Ugyanezen paragrafus (4) bekezdése alapján a várhatóan egy évnél rövidebb időtartamra fennálló részesedési viszony esetére tehát nem terjed ki a 184. § (5) bekezdése által biztosított mentesítési lehetőség a korrigált szavatoló tőkemegfelelés számítása alól, ami a felügyeleti körbe történő bevonás jogalkotói szándékával összhangban lenne.
A törvénytervezet valóban az EU-irányelveket követi oly mértékben és olyan sebességgel, ami további alapvető problémákat hoz felszínre; például azt, hogy a törvényjavaslat következetesen végigvezeti a biztosítási holdingtársaság fogalmát. Mint tudjuk, a magyar jogrendben ez nem ismert, kizárólag számviteli kategóriaként létezik. Ahhoz, hogy jelen törvényben működési feltételei, ellenőrzésük meghatározásra kerülhessen, rendezni kellene jogállásukat. Jelen esetben a gazdasági társaságokról szóló törvény által nem szabályozott “társaság biztosítóként történő működtetése” kifejezést igyekszik a jogalkotó beilleszteni.
Kérem, gondolják végig, milyen jogi bukfenc a magyar jogrend által ismeretlen társasági forma szabályozása. Az élet rávilágított, hogy ezt a kérdést egyébként rendbe kell tenni, a holding szabályozását végig kell vezetni az érintett jogszabályokon.
A sokat hangoztatott fogyasztóvédelmi érdek a törvénytervezet teljes terjedelmében tapasztalhatóan erősítésre szorul. Tudom, nehéz a megfelelés, erős a nyomás a biztosítók részéről, de akárhogy is nézzük, sokkal többen vagyunk mi, biztosítottak. Át kellene gondolni, hogy a kis biztosítók versenyhelyzetének rontása nélkül mi módon lehetne a biztosítottak érdekeit erősíteni.
Végezetül: már több alkalommal hallottuk, hogy a jogharmonizáción kívül további cél, hogy a törvény áttekinthetőbb legyen. Ehhez képest elég hosszúra sikeredett a kormány-, illetve a pénzügyminiszteri rendeletben szabályozandó feladatok listája, ráadásul a biztosítók működése szempontjából lényeges pénzügyi megfelelési kérdésekben is.
Tisztelt Ház! Köszönöm, hogy e késői órán meghallgattak. (Taps a Fidesz soraiban.)
