ARATÓ GERGELY
ARATÓ GERGELY
ARATÓ GERGELY (MSZP): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Számos kérdésről volt már módom szólni a vita folyamán, ezért engedjék meg, hogy nagyon röviden reagáljak csak egy gondolattal Pettkó képviselő úrnak a kollégiumok kapcsán. Azt szeretném még egyszer jelezni számára, hogy az új lehetőség nem elvesz valakitől valamit, hanem többletet ad, valamifajta új pénzt hoz be, új tőkét hoz be. Őszintén szólva nem is értem, hogy önök, akik tudomásom szerint egy tiszteletre méltó konzervatív párt, miért irtóznak ennyire a magánkezdeményezés minden formájától.
Azt is el kell mondanom azonban, és ebben én egyetértek Pettkó képviselő úrral, hogy komolyan át kellene gondolni a diákok szociális juttatásának egész rendszerét. Ez egy sok szempontból toldozott-foldozott rendszer, nagyon büszke vagyok rá, hogy valamikor a nyolcvanas évek végén, kilencvenes évek elején mint hallgató magam is részt vettem azokon a tüntetéseken és aztán tárgyalásokon, ahol kialakult ez a rendszer, azonban azóta koncepcionális változtatásra nem került sor. Tehát én egyetértek azzal, hogy bizony-bizony ezt át kellene gondolni, jó lenne a hallgatók képviselőivel együtt egy új, hatékonyabb rendszert kialakítani.
Amiről szólni akarok, az azonban ennek a törvényjavaslatnak talán a leglényegesebb része, ez pedig az egyetemi felvételi kérdése. Tudjuk azt, ma már elhangzott, hogy ez egy olyan kezdeményezés, amely az emelt szintű érettségit, a kétszintű érettségit összeköti az egyetemi felvételivel, ami a Horn-kormány időszakában indult, majd átívelte a Fidesz-kormány teljes időszakát, ezek szerint az MDF óvatos támogatásával, majd úgy látom, hogy most jutunk el abba a szakaszba, amikor végül is megvalósulhat, végül is valamifajta gyakorlatias dolog lehet belőle.
Miért van ez így? Hiszen én értem azokat a félelmeket és aggályokat, amik ezzel kapcsolatnak élnek. Ez valami új dolog. Megszoktuk azt a rendszert, hogy a középiskola érettségiztet. Az nem igaz már, hogy csak a középiskola magánügye, hogy hogyan érettségiztet, hiszen eddig is a független bizottsági elnökök, az érettségi bizottsági elnökök megjelenésével, az érettségi szabályzat módosításával és az egységes követelményrendszer kidolgozásával és átdolgozásával elmozdult ez a rendszer a normativitás irányába, de mindenesetre ez nem egy teljesen normatív és a középiskolák által működtetett rendszer. És van egy felsőoktatási felvételi rendszer, amelyet a felsőoktatás működtet, és amelyikben a felsőoktatás határozza meg a követelményeket, a felsőoktatás határozza meg a játékszabályokat.
Most ehelyett ez a javaslat arra vonatkozik, hogy egy egységes rendszer jöjjön létre. Ez mindenképpen újszerű, mindenképpen lesznek gyakorlati problémái a bevezetés során. Remélem azt, hogy a minisztérium kellő gondossággal fogja előkészíteni a kétszintű érettségi bevezetéséhez szükséges további lépéseket, de ennek mindenképpen vannak nehézségei.
Mi az, ami miatt azt mondjuk, hogy mégiscsak megéri bevezetni a kétszintű érettségire alapozott felvételi rendszert? Három olyan alapvető előny van, amiről mi azt gondoljuk, és ezek szerint a fideszesekkel együtt gondoljuk, hogy ez a fajta rendszer hatékony és jó.
Az első ezek közül az, hogy ez egyfajta egységes rendszer, egy olyan rendszer, ami mindenki számára egyforma, akármilyen felsőoktatási intézménybe megy, akármilyen középiskolából jön. Normatívan mérhetővé teszi a középiskola végén a teljesítményt, és normatívan mérhetővé teszi a felsőoktatás elején a teljesítményt.
A második ilyen elem az, hogy ez az érettségi rendszer a középiskolai követelményekre épül. Tudjuk azt, hogy a felsőoktatási felvételik kapcsán ez állandó vita volt, különösen a nem írásbeli felvételi esetén, hogy mennyire fejezi ki a szóbeli felvételi a középiskolában tanultakat, és mennyire épül az intézmény, a felsőoktatási intézmény elvárásaira. Most azt mondja ez a rendszer, hogy egy egységes, előre megadott, a középiskolai felkészítésre alapozott egyetemi felvételi rendszer jön létre, és ez fog majd abban segíteni, amit Révész Máriusz képviselő úr említett, hogy nem lesz szükség arra, hogy magántanárhoz szaladjon a hallgató, nem lesz szükség arra, hogy feltétlenül elmenjen az adott intézmény felvételi előkészítőjére, hogy egyáltalán megtudja, mik a követelmények.
Végül - és azért ez sem mellékes - az érettségi természetesen ingyenes. Így aztán nem jelentkezik az az összeg, ami bizony azért a szülőknek, hallgatóknak gondot okoz, különösen több felsőoktatási intézménybe való jelentkezés esetén.
(16.20)
Az nyilvánvalóan kérdés, hogy előírja-e kötelezően a törvény az emelt szintű érettségit a felvételinél. Szólnak amellett érvek, hogy ez nem rossz megoldás, jó lenne. Azonban hadd ismételjem meg nagyon röviden, hogy ez a fajta megoldás egyrészt olyan módon korlátozná az egyetemek önállóságát a saját helyzetük megítélésében, amely nem lenne helyes, másrészt pedig olyan többletterhet jelentene számos intézmény esetében mind a hallgatók, mind az egyetem számára, ami fölösleges, tudniillik sajnos nincsen éles versenyhelyzet, ami ezt indokolná.
Végül: miért most kell bevezetni az emelt szintű érettségi rendszerét? Még akkor is, ha lesznek átmeneti lehetőségek, például nyilván kellenek átmeneti szabályok. Én abban Pósán képviselő úrral egyetértek, hogy kellenek komoly átmeneti szabályok azoknak az esetében, akik már érettségiztek. Nem is az emelt szintű érettségivel van a probléma, hiszen ez lerakható utólag is, sőt lerakható ismételten is, ha a hallgató ezt igényli, ha egyik évben nem sikerült neki, de bizony a középszintű érettséginél az kérdés lesz, hogy aki korábban szerzett régi típusú érettségit, az hogyan fog bekerülni az intézményekbe az új rendszer szerint. Erre majd kellenek nyilván gondos átmeneti szabályok. Azonban mégiscsak el kell gondolkozni azon, hogy miért kell ezt most bevezetni.
Látjuk, hogy a felsőoktatási reform még nincs kész. A felsőoktatási reformban még nagy lépések vannak hátra. Azonban a diákok meg ott vannak az iskolában. Azok a diákok, akik először az emelt szintű érettségi szerint fognak érettségizni, és akiknek egyébként már az előző oktatási kormányzat azt ígérte, amikor elkezdtek középiskolába járni, hogy ők már ebben az érettségi és felvételi rendszerben fognak átkerülni a felsőoktatásba, ezek a diákok ma már ott vannak a középiskolákban. Idén másodikosok, most jelentkeznek az emelt szintű érettségire való felkészítésre, jövőre pedig harmadikosok lesznek, és elkezdik ezt a felkészülést. Azt mondom tehát, hogy számukra biztonságot, kiszámítható pályát az jelent, ha most meghozzuk ezt a döntést, ha most világossá tesszük azt, hogy az általuk megszerzett 2005-ös emelt szintű vagy középszintű érettségi végzettséggel módjuk lesz a felsőoktatásban tanulni.
Én tehát azt gondolom, hogy itt egy olyan folyamat végén vagyunk, ahol vettünk egy nagy levegőt. Vettünk egy nagy levegőt sok évvel ezelőtt - hat-hét-nyolc évvel ezelőtt -, mert láttuk, hogy az a felvételi rendszer kiszámíthatatlan és igazságtalan. Láttuk azt, hogy az a felvételi rendszer agyonnyomja a középiskolát. Láttuk azt, hogy annak a felvételi rendszernek a következményei tulajdonképpen iskoláról iskolára lefelé haladva teremtenek fölösleges versenykényszert az iskolában akkor, amikor még az alapozásra, a teljesítmény kialakulására lenne szükség. Vettünk tehát egy nagy levegőt. Folyt egy felkészülés. Most úgy vagyunk, mint a magasugró, aki már nekifutott az ugrásnak. Azt kérem önöktől, hogy akkor most már dobbantsunk, és ugorjuk meg ezt a magasságot, menjünk át a lécen, és ne alatta próbáljunk meg átbújni.
Én tehát kérem az önök támogatását abban, hogy a kétszintű érettségihez és ennek alapján a jelenlegi egyetemi felvételi rendszer megváltoztatásához adják a támogatásukat. Ha szükséges, nyújtsunk be, nyújtsanak be módosító indítványokat, de tegyük meg ezt a lépést annak érdekében, hogy a felsőoktatásunk és a jelenlegi diákok élete olyan legyen, ami esélyt teremt számukra. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
