ARNÓTH SÁNDOR
ARNÓTH SÁNDOR
ARNÓTH SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Szabados Tamás képviselőtársam szavaira szeretnék reagálni. Én még emlékszem arra, amikor ezt a vitát lefolytatták, és együtt vitatkoztak Pokorni Zoliék az MDF-esekkel. Meg arra is emlékszem, hogy az MDF beindította volna az úgynevezett rokokat - talán emlékszel rá -, a regionális oktatási központokat a más pedagógiai intézetek helyett. Na, hát egyikből sem lett semmi. Lássuk be, hogy ennek aztán végképp nem lineáris a fejlődése. Voltak zsákutcái ennek a dolognak, voltak olyan dolgok, amelyekben össze lehetett fogni és együtt képviselni bizonyos értékeket, és ettől azért előrébb ment a magyar oktatás ügye.
De azért el kell mondanom aktív pedagógusként, hogy szeptember 1-jén nagyon gyakran úgy köszöntünk egymásnak, hogy: reformmentes boldog új esztendőt kívánok neked, és a válasz erre az volt, hogy: bármit, csak reformot ne! Mert ezek gyakorlatilag évről évre vagy ciklusról ciklusra szétzilálták az oktatás rendszerét.
Ehhez kapcsolódik az, hogy a kerettantervek problémakörében valóban igaz, hogy amit meg lehet csinálni, azt meg lehet csinálni - hisz' nincs ezzel semmi gond -, de az biztos, hogy az iskolák zöme, a pedagóguskollégák zöme, a legnagyobb tisztelettel és szeretettel beszélek róluk, azért nem arra van kiképezve, hogy kerettanterveket bütyköljön. Ez azért nem általános! És nem is tartom helyesnek azt, hogy esetleg egymással nem illeszkedő kerettantervekkel dolgozzanak. Tehát azért arra vigyázni kell, hogy az oktatási rendszer szerkezete ne bomoljon meg.
Egyelőre ennyit. Majd az anyagi vonatkozású témákat kiegészítem a magam tapasztalatával is. Köszönöm.
