MOLNÁR JÓZSEF
MOLNÁR JÓZSEF
MOLNÁR JÓZSEF (MSZP): Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! A magyar népmesekincs alapján kifejezetten szerencsés, hogy az Országgyűlés a tavaszi időszakban három oktatási törvényt tárgyal, hiszen ott a jó király vagy a három lányának keres rátermett kérőket, vagy ha egyetlen lányát rabolja el a gonosz sárkány, akkor biztosan három fiútestvér indul kiszabadítására, s három kívánságuk teljesítése segít a megmentésben.
A mi esetünkben pedig három, egymáshoz kapcsolódó, az óvodától az egyetemig, a köz-, szak- és felsőoktatást szabályozó fontos törvényről, illetve azok tervezetéről van szó. A magyar oktatásügy nincs végveszélyben, de kétségtelen, hogy sok gonddal terhelt; nem megmenteni kell, de segíteni, hogy fejlődésünk, európai felzárkózásunk motorja lehessen.
A tudás szerepe hihetetlen mértékben felértékelődött. Ha nem akarjuk, hogy a globalizálódott gazdaság perifériájára szoruljunk, akkor alapvető célnak kell tekinteni, hogy a tudáshoz való hozzáférés mindenki számára biztosított legyen. Szembe kell nézni gyengeségeinkkel, és az oktatásra, nevelésre anyagilag is többet kell áldozni.
Tisztelt Ház! A bizottsági ismertetőkből és vezérszónoki hozzászólásokból is kitűnt, hogy ellentmondásoktól terhes a közoktatási rendszer. A tanulók jelentős részének gondot jelent az olvasás, szövegértés, matematikai és természettudományos ismereteiket nem tudják jól alkalmazni a gyakorlatban. Nő a különbség az eltérő szociális helyzetből érkező, illetve a városi és falusi tanulók teljesítménye között.
Én magam egy szakképző iskola igazgatója vagyok. Nekünk, akiknek nem szakadt meg az élő kapcsolatunk az iskola világával, üljünk bár a parlamenti patkó bármelyik részén, nem kell ahhoz jelentéseket böngészni, hogy a gondokat megismerjük, hiszen nap mint nap találkozunk és küzdünk velük. Tapasztaljuk, hogy elsősorban a szakiskolába, de nem csak kizárólag oda, a szakközépiskolai osztályokba is sokan jutnak be hiányos ismeretekkel, alapkészségekkel. A szakiskola gondjairól, a magas bukási és lemorzsolódási arányról, a tanulói alulmotiváltságról szó volt a korábbi vitában, és arról is, hogy milyen fontos szerepe van a felzárkóztatásnak a szakképzés elkezdése előtt.
A szakoktatás gondjai azonban a középfokon belül nem orvosolhatók. A legjobb felzárkóztatás sem pótolhatja az általános iskolai képesség- és készségfejlesztést. A legolcsóbb megoldás is az, ha ezt alapfokon sikerül teljesíteni. Ezért ez a helyzet beavatkozást igényel, nem helyezkedhetünk várakozó álláspontra.
(16.40)
A Szocialista Párt az oktatásban stabilitást és nyugalmat ígért választási programjában, a stabilitás és nyugalom azonban nem jelent változatlanságot.
Megőrizzük, ami jó, és időt hagyunk arra, hogy a szükséges változtatásokra fel lehessen készülni, ezért a változások bevezetése fokozatos, felmenő rendszerű, tíz évig fog tartani.
A stabilitást növeli az a tervezett előírás, hogy iskola megszüntetése, átszervezése előtt a fenntartónak kötelező szakvéleményt kérni, hogy az intézkedés nem jelent-e a tanulóknak és a szülőknek aránytalan terhet. A független szakértőre az Országos Közoktatási, Értékelési és Vizsgaközpont tesz javaslatot.
Szükséges hangsúlyozni, hogy nincs iskolaszerkezet-változtatás. A nyolcosztályos általános iskola megmarad. A községek nem veszítik el iskolájukat, nem fejlődnek vissza hatosztályos iskolákká. A közoktatási szerkezet felpuhítása nem most kezdődött, hanem a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok engedélyezésekor. A tehetséges diákok városba áramlása - őket aztán mások is követik - a gimnázium lefelé terjeszkedésének a következménye, illetve a szabad iskolaválasztás és a városi általános iskolák szélesebb kínálata miatt ma is zajló folyamat ez. Borsodban például sok Miskolc környéki község iskolája érzi ezt a szívóhatást ma is. Meg kell erősíteni őket, hogy a szívóhatást ellensúlyozni tudják.
Nem változtatunk a tartalmi szabályozás legfontosabb elemein. A nemzeti alaptanterv nemcsak megmarad, hanem szerepe erősödik is, közvetlenül tartalmi alapját képezi a helyi tantervek kidolgozásának. Megtörténik a háromévenkénti felülvizsgálata, ami korábban elmaradt. Erre épül a több változatban kiadandó kerettanterv, melyet szintén nem szüntettünk meg, csak kötelező voltát töröltük. Az iskolák a helyi tantervük elkészítésénél dönthetnek úgy, hogy átveszik teljesen vagy részben valamelyik kerettanterv-változatot, esetleg más iskolák által kidolgozott tantervet, vagy a NAT-követelmények alapján saját tantervet készítenek. A tantervek felépítése során én a lineáris felépítést tartom követendőnek. Amit egyszer már megtanítottunk, azt nem kell újra elővenni, így a tanterv több időt hagy a gyakorlásra, a készségfejlesztésre.
Meggyőződésem, hogy az alapkészségek megerősítése - ami fontos célja a törvényjavaslatnak - jó irány. Nemzetközi tapasztalat is, hogy azok nyújtanak jobb teljesítményt a felméréseken, akiknek kellő idő állt rendelkezésre az alapkészségek kialakításához. De tudta ezt korábban a magyar iskolarendszer is. Abba kell hagyni azt a gyakorlatot, hogy az átadandó ismeretek tömege egyre nő, miközben egyre fiatalabb életkorra tolódik az átadás. Ne a középiskolai matematikaanyagot csempésszük be az általános iskolai tantervbe - zárójelben jegyzem meg, hogy sokszor a diplomás szülőknek is gondot okoz a segítés -, hanem számolni, életkorhoz illő szöveges feladatokat megoldani, a mértékegységek alkalmazásában, átváltásában készségszintet szerezni segítsük minden tanulónkat.
Fontos, hogy a működési költségek esetleges csökkentése ne történhessen a pedagógiai hatékonyság rovására, ezért támogatandók az osztálylétszámhoz kötődő változtatások. Nagyon lényeges, hogy a szakiskolai átlaglétszámot 23 főben határozza meg a javaslat. Kár, hogy a bevezetésre nem kerülhet sor már ebben az évben.
Ugyancsak a pedagógusok munkáját fogja segíteni az a korlátozás, hogy a maximálisan engedélyezett létszám feletti tanulók után nem jár majd normatív támogatás, így a fenntartó nem lesz érdekelt abban, hogy az iskolákat egészségtelenül nagy létszámú osztályok kialakítására kényszerítse.
Uniós viszonylatban is korszerű tudásanyagot szerezhetnek a diákok a bevezetésre kerülő középiskolai úgynevezett nulladik évfolyamon; igazi nyelvtudást, hiszen hetente több mint tíz óra áll majd rendelkezésre, és emellett alapos informatikai ismereteket. Bármelyik gimnázium és szakközépiskola pályázhat, de ilyen osztály indítása nem lesz kötelező. Tudni kell, hogy ez nem jár azonnali jelentős többletköltséggel. Az induló osztályok igazi többletköltsége csak az ötödik évben jelentkezik.
A normatívát a fenntartónak négy évig akkor is ki kell egészíteni, ha normál osztály indítását engedélyezi. Mégis az önkormányzatoknak már a pályázat beadása előtt tudniuk kell, hogy számíthatnak központi segítségre. Egyébként a jómódú önkormányzatok által fenntartott iskolák privilégiuma lesz ez a forma; nem az esélyek közelítését, hanem az egyenlőtlenség növekedését eredményezi majd. A nulladik osztály költségei a szükséges sok csoportbontás miatt magasabbak lesznek, mint egy kilencedik évfolyamú osztályé. Ezt az ő normatívájuk meghatározásakor figyelembe kell venni.
Szintén a középfokot érinti a kétszintű érettségi bevezetése. Erről ugyan már korábban döntés született, de most kerülhet be a törvénybe, hogy ezzel kiváltódik az eddigi egyetemi főiskolai felvételi. Tudom, hogy ma már erről sokan szóltak, azonban én is szeretném elmondani a véleményem. Ennek a jelentősége többrétű a felvételizők számára. Előre megismerik a követelményszintet, hisz az megegyezik az érettségi követelményekkel. A felvételinél nem követelhetnek olyat, amit nem tanultak a középiskolában, ezért nem lesz szükséges költséges felkészítőkön részt venni. Az is azonos lehetőséggel indul a felvételi harcban, aki távolabb lakik az egyetemi-főiskolai centrumoktól.
A felsőoktatás tömegméretűvé válásával egyébként is veszített korábbi jelentőségéből a felvételi vizsga. Nagyon sok intézmény már ma is az érettségi és a középiskolai évek során nyújtott teljesítmény alapján választ a jelentkezők közül. Vitatott volt azonban, hogy meg kell-e követelni a felvételnél a felső szintű érettségit a felvételi tárgyakból. A javaslat - szerintem helyesen - ezt a felsőfokú intézmény hatáskörébe utalja. A felvételizőt azonban időben tájékoztatni kell az érvényes követelményről, hogy ennek megfelelően választhasson szintet az érettségin, s készülhessen fel a tizedik évfolyamtól kezdődően.
Tisztelt Ház! Bár hozzászólásomban a középfokú oktatást érintő kedvező változások kerültek előtérbe, a tervezet a többi intézménytípussal is részletesen foglalkozik. Az általánosan mindegyikre kiterjedő előírások közül pedig még szeretném aláhúzni a tanulói és a szülői jogok szélesedését és az oktató-nevelő munka feltételeinek javítását szolgáló részt is. Folytatódik a bérek rendezése, hisz az osztályfőnökök és intézményvezetők anyagi megbecsülése jelentősen emelkedik.
Mindezek alapján a közoktatási törvény tervezetét általános vitára alkalmasnak tartom. Módosító javaslatokkal ez tovább javítható, s akkor létrejöhet az a jogi keret, amely kijelöli a fejlesztés irányát, és megteremti a biztonságos működés feltételeit, ezért a tervezet elfogadását támogatom.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)
