RÓZSA ENDRE
RÓZSA ENDRE
RÓZSA ENDRE (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Nagy horderejű törvény módosítását tárgyaljuk. A társadalomnak nincs olyan korosztálya, rétege, amelyet ez a törvény valamilyen szinten ne érintene. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy az elmúlt hetekben, hónapokban óvodapedagógusok, tanítók, tanárok és szülők vitáztak a törvénymódosításról. Ez persze annak is köszönhető, hogy az Oktatási Minisztérium feltette a világhálóra már december közepén a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosító javaslatait. A szakma és a pedagógustársadalom jelesre vizsgázott. A törvényjavaslat módosításához 3 ezer oldal vélemény érkezett. Az Oktatási Minisztérium az átlagosnál is nagyobb hangsúlyt fordított a fórumok szervezésére, az oktatással kapcsolatos programok ismertetésére, a módosító javaslatok indoklására. Nemcsak ismertetések hangzottak el, hanem reális indoklások is.
Mi, képviselők is jelentős számban voltunk jelen a területen, a különböző oktatási fórumokon, illetve a szakmai tanácskozásokon. Még rossz szándékkal sem mondhatjuk azt, hogy közömbösség fogadja a módosító javaslatokat. Ez persze nagyban köszönhető a sajtónak is. Ki tudna ellenállni az alábbi címeknek? “Gumicsont a salátában” - Népszava, 2003. január 29. Aláírás: Sió László, az Oktatási Minisztérium volt államtitkára, Fidesz. Igen, mindenki jól értette: Népszava, 2003. január 29.
Az alábbi cikkek címei is olvasásra csábítanak: “Iskolaszerkezeti háborútól tart a Fidesz”, “A Fidesz szerint a titoktartás kötelezettsége, a szerkezetváltás fontos”, “A Fidesz felvételi káosztól tart”. A megjelent állásfoglalásokra gyors reagálások hangoztak el. 2003. április 3-án 14 óra 05 perckor az alábbi címmel jelent meg a hír a világhálón: “Lezsák szerint Európai Unió-ellenes a kormányjavaslat”. Pár órára rá, 17 óra 21 perckor a válasz így hangzott: “Az oktatási tárca szerint nem Európai Unió-ellenes az oktatási törvény módosítása”. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Nem lehetne bővebben?)
Már a bizottsági üléseken is sok kritika hangzott el ellenzéki képviselőtársainktól azzal kapcsolatban, hogy a javaslatokat, a véleményeket nem akarjuk beépíteni a módosító javaslatba. Az elmúlt hónapok újságcikkeinek címszavaiból jól nyomon követhetjük az oktatási törvénnyel kapcsolatos változásokat, és azt, hogy hogyan épültek be a vélemények:
2003. január 8-a: “Alsó tagozatos diák nem bukhat meg.” Január 24-én a hír címe már így hangzik: “A tanár dönthet a buktatásról.” Február 18-a: “A modern kor sorskérdése: bukni vagy nem bukni, ez itt a kérdés.” Április 3-án a kiinduláshoz viszonyítva már lényeges a különbség: “Alsósok buktatását csak szülői engedéllyel.” Április 10-e: “Diákbarát az oktatási törvény.”
Persze ez más olvasatban úgy hangzik, a kormány beadta a derekát. A valódi törekvést Hiller István fogalmazta meg: gyerekcentrikus közoktatási törvényt szeretne a szaktárca. Ennek elősegítésére mindannyiunknak az a közös feladata, hogy tegyünk az oktatási törvény módosításáért, szakmai alapon. Ezt várják tőlünk gyermekeink, unokáink, kollégáink, egykori tanítványaink.
Az Európa-tervnek, a nemzeti fejlesztési tervnek fontos része az oktatás. A közoktatási törvény módosításával mind hozzájárulhatunk ehhez.
Tisztelt Képviselőtársaim! Több mint másfél évtizedig egy középiskola igazgatója voltam. Egykori iskolám névadója, Teleki Blanka, a magyar nőnevelés egyik vezéralakja a XIX. század közepén így szólt: “A kor rohanó gyorsasággal változtatja át az életet, elmaradni nem szabad, nem lehet.” A közoktatási törvény módosítása nemcsak a lemaradást kívánja orvosolni, hanem a jövőbe is mutat.
(18.30)
Különösen aktuális ez az Európai Unióhoz való kapcsolódás időszakában. A személyiségi jogok nagyobb mértékű védelme mindenképpen előremutató. Fontosnak tartom a közfeladatot ellátó személyek körének a kibővítését. Ugyancsak jó dolog, hogy bekerült a törvénybe a zaklatás kritériumának fogalma és tiltása, a közvetett hátrányos megkülönböztetés tiltása és az ilyen nem kívánt esetek orvoslásának a kötelező volta. A törvénymódosítás helyesen kitér arra is, hogy a jogsérelem helyreállításakor ez nem járhat más gyermek, tanuló jogainak megsértésével, csorbításával.
Sajnos, az élet kényszerítette ki azt a módosítást is, amely úgy hangzik, hogy nevelési-oktatási intézmény helyiségeiben, területén párt, politikai célú mozgalom vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet. Továbbá az alatt az idő alatt, amikor az oktatási intézmény ellátja a gyermekek, tanulók felügyeletét, politikai célú tevékenység nem folytatható. Persze ennek csak akkor van értelme, ha mindenki, minden párthoz kapcsolódó személy betartja az idevonatkozó törvényeket.
Tisztelt Képviselőtársaim! A színvonalas oktató-nevelő munkához olyan miliő szükséges, amely nevelő hatású. Ezért fontos a technikai létszám minimális voltának megállapítása. Köztudott, hogy az ÁNTSZ az 1999-2000. és a 2000-2001-es tanévben vizsgálatot végzett, és ez 5350 iskolaépületre, 1,5 millió tanulóra terjedt ki. A vizsgálat megállapította, hogy az oktatási intézmények műszakilag rossz állapotban vannak, a mesterséges megvilágítás az iskolaépületek 21 százalékában nem megfelelő. Az iskolaépületek tömege felújításra, tatarozásra szorul. Ezért elengedhetetlenül fontos a rendszeres karbantartás, az állagmegőrzés. Ezért nagyon fontos a technikai létszám minimumának a megállapítása. A törvény ezt a pedagóguslétszám arányához fogja megszabni. Nagyon fontos dolog az is, hogy ellenben növelni lehet egy fővel a technikai létszámot, ahol 20 százalékkal több a hátrányos helyzetű tanulók száma, tanintézetenként pedig egy-egy fővel lehet a technikai létszámot növelni.
Mindenképpen fontos, hogy ebből a keretből van lehetőség arra, hogy speciális végzettségű szakemberek alkalmazására is fordítsanak figyelmet. Korábban már képviselőtársaink is megemlítették, hogy fontos dolog a pszichológus alkalmazása, ezt szeretném én is erősíteni.
Tisztelt Képviselőtársaim! Iskoláinkban örömteli módon növekszik a számítógépek száma. A törvénymódosítás a középiskolákban, a szakiskolákban előírja majd, hogy rendszergazdát ott kell alkalmazni, ahol a tanulólétszám 300 fő felett van, és a tanítási órák legalább 20 százalékában alkalmazzák a számítógépet.
Pozitívan kell szólni a teljesítménypótlék megjelenéséről. A szaktanároknak, az osztályfőnököknek, a tanszakvezetőknek, a kollégiumi tanulócsoport-vezetőknek ez jobb anyagi elismerést jelent. Ugyanakkor a realitás kedvéért hozzá kell fűzni azt, hogy az a), b) és c) pontokban százalékosan szükséges lenne emelni ezt a keretet. A vezetők, azaz az igazgatók és az igazgatóhelyettesek ellenben a bérfejlesztés tekintetében lemaradnak, ha nem fogjuk az ő bérüket is ilyen formában figyelemmel kísérni.
A közalkalmazottak anyagi megbecsülése jelentős mértékben haladt az elmúlt fél évben. Ezen az úton kell tovább haladni, mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a pedagógusokkal, az oktatásügyi dolgozókkal visszaállítsuk a magyar oktatás tekintélyét.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
