SÁGI JÓZSEF
SÁGI JÓZSEF
SÁGI JÓZSEF (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Mintha a múlt kísértene, 1956. október 6-án, Rajk László temetésén az akkori MDP vezetői közül, ha jól emlékszem, Apró Antal volt az, aki azt mondta, hogy soha többé. Másnap a Szabad Népben így jelent meg a szalagcím, hogy soha többé nem lesz ilyen bosszúállás, nem lesz ilyen véráldozat. Nem telt bele két év, és máris ezrek vére folyt.
Bocsánat a sarkos példáért, de ugyanitt tartunk. Az MSZP egy évvel ezelőtt a választási kampányban azt ígérte, hogy nem fog hozzányúlni az oktatási törvényhez, mindezt változatlanul hagyja. Az MSZP kiszámíthatóságot és nyugalmat ígért. (Szabados Tamás: Így van!)
(22.10)
Tisztelt Képviselőtársaim! Ami most van, ez a vita azt tanúsítja: ez nem kiszámíthatóság, ez nem nyugalom, az anarchia felé való sodródás legtipikusabb jelképe.
Kezdték önök azzal, hogy szép karácsonyi ajándékként az interneten közzétették azt a rendkívül felháborító első módosítási javaslati anyagot a pedagógusoknak, amit ők többségében elutasítottak. De még a többszöri finomodás után is azt látjuk mi, fideszes képviselők, hogy ez a javaslatuk rossz. Az a javaslatunk, hogy a kormány ezt vonja vissza, vonja vissza ezt az anarchikus elemekkel átszőtt, rokokó jellegű határozatfüzért, mert különben nem kiszámíthatóság lesz, hanem kiszámíthatatlanság, és nem nyugalom lesz, hanem bizonytalanság a közoktatásban.
Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! A pedagógustársadalom, a szülők, de legfőképpen a gyerekek érdeke az, hogy az oktatási reformok terén végre politikai konszenzus alakuljon ki a pártok között. Kívánatos, hogy az oktatás ügye végre ne a napi politikai csaták színtere legyen, és az oktató és nevelő munka résztvevőinek ne kelljen négyévenként a megváltozott elképzelésekhez, jogszabályokhoz alkalmazkodni.
Készüljön el végre egy átfogó, pártatlan szakértők által összeállított koncepció az oktatásügy reformjára vonatkozóan, amely nemcsak a pártok, hanem a szakma, a szakszervezetek, a szülők és a diákok szervezeteinek többsége támogatását is bírja. Ezt a törvényt a parlament véleményem szerint konszenzussal fogadná el. Azt követően, miután a pártok megegyeztek, portugál és északi, tehát skandináv példa nyomán ciklusokon át nem bolygatják, alapvetően nem bolygatják a folyamatokat.
Azonban ennek a folyamatnak, ennek a koncepcionális átalakításnak, finanszírozási átalakításnak csak egyik eleme lenne ez a törvénymódosítás. Az igazi feladat az lenne mindannyiunk számára - hiszen itt többségében pedagógusok ülünk, tudjuk, miről van szó -, az lenne a fő feladat, hogy önálló, egyéniségeket nevelő, személyiségközpontú iskolákat állítsunk fel, ezeket támogassuk.
Szögezzük le, képviselőtársaink: ez a törvényjavaslat, ami előttünk fekszik, nem segíti elő ezt az egyébként egészségesnek tekinthető folyamatot. Ez a törvényjavaslat, ez a törvénymódosítás szegregációhoz vezet. Ahogy egy tanult tanár kollégám mondta: ez napjaink pedagógus-derestörvénye, amely már-már pallosjoggal ruházza fel az irányítókat és a fenntartókat a pedagógusokkal szemben.
Tisztelt Képviselőtársaim! A következő tíz percben miről is kívánok beszélni? Először arról, ami tetszik a törvényben - mert ilyen is van egyébként, el kell mondani azt is, ami jó a törvényben. Tetszik például az, hogy a hátrányos megkülönböztetés tilalmát bevezeti a törvény. Remélem, hogy a későbbiek során elénk kerülő antidiszkriminációs törvény ugyanezen irányvonal mentén fogalmazza meg a saját álláspontját a paragrafusokban.
Tetszik az is, hogy az iskoláknak kötelező lesz bejelentkezni a közoktatási információs rendszerbe. A kis ördög azért persze bennem van, és mondatja velem, hogy talán csak nem valamelyik haveri mutyi szerzi meg a rendszer működtetését - azért figyelünk erre is, képviselőtársaim. De azért a rendszer maga jó elképzelés.
Nagyon tetszik nekem ezenkívül, hogy nyelvi előkészítő évfolyamok indulnak, ez a bizonyos 9. évfolyam - tudjuk, miről van szó. Hát még ha a törvény garantálná is, hogy az itt befektetett energia megtérül, illetve a finanszírozási háttere meglesz!
Tetszik nekem személy szerint az oktatás keresztféléves indítási lehetőségének megteremtése is, és tetszik az is - és ezt alá is húznám kétszer -, hogy ettől kezdve a törvény megfogalmazása szerint politikai tevékenység iskolákban nem lesz folytatható. Ígérem, erre önöket majd mindig figyelmeztetjük is. (Gőgös Zoltán: Minket kell? Nem minket kell!) Bizony, önöket kell figyelmeztetni, és megtesszük, ha kell, többször is.
És egyébként az is tetszik nekem személy szerint, hogy az alternatív iskolák részére sajátos iskolai kerettantervek létesülnek - bizony, erre szükség van. Csak nehogy néhány túlbuzgó hivatalnok átessen majd a ló túlsó oldalára, és aztán ez legyen majd a mérvadó, a mérce, ami alapján a többit ennek megfelelően kell meghatározni - és akkor ennyivel be is fejezném, ami jó.
Mi az, ami nem tetszik a törvényben? Mi az, amit a pedagógusok nagy többsége elvet, a pedagógustársadalom nagy többsége elvet, és amit én személy szerint is kimondottan károsnak látok? Hogy egy kicsit messzebbről induljak, a Szonda Ipsos, amely enyhén szólva talán nem Fidesz-barát felmérő cég, 2002 őszén felmérte a pedagógusok véleményét arról, hogy mit is tartanak az iskolaszerkezetről, és a pedagógusok nagy többsége jónak találta a 8+4-es rendszert és a tantervi szabályozást.
Ehhez képest önök - nem először hangzik el, Szabó Zoltán képviselő úrnak majd elmondom külön utána ezt még egyszer (Dr. Szabó Zoltán közbeszól.)- lopakodó iskolaszerkezeti váltást kívánnak bevezetni, 6+6, 6+4+2, mindegy, hogy nevezzük a gyereket. Amit önök ezzel el akarnak érni, az nem más, mint egy többezres pedagógus-munkanélküliség. Hogy el akarják-e érni vagy nem, ezt nem tudom, de ez lesz a célja végül is. Ez elsősorban a kistelepüléseket fogja sújtani.
Most már világosan látszik számomra egyébként, hogy az MSZP egykori kampányanyagában megfogalmazott mondat nem véletlenül került be oda annak idején, amelyik életképes nagyságú településekről beszélt. Ez az önök bosszúja. Önök a kistelepüléseken voltaképpen nem tudtak nyerni, így állnak bosszút azokon a településeken, amelyek hagyományosan a jobboldal bázisát alkotják. (Gőgös Zoltán: Már nem!) Visszavágás, igen. És most válik számomra egyértelművé, hogy itt a tavalyi pedagógusbér-emelés, a költségvetési törvény és a közoktatási törvény tervezett módosítása mind-mind egy irányba hat. Ezt én is sejtettem korábban, de most már látom, önöknek egy célja van: bosszút állni az önök által nem preferált településeken. (Dr. Veres János: Ezért megemeltük a bérüket! - Derültség.)
És milyen irányban? Mi lesz a bosszú iránya? - ezen lehet nevetni, képviselő urak, lehet nevetni, államtitkár úr, de ettől... (Szabados Tamás: 50 százalékos béremeléssel!) Képviselő Úr! Az 50 százalékos béremelést én is megszavaztam, de azt nem szavaztam meg, hogy a költségvetési törvény ennek a fedezetét ne adja oda az önkormányzatoknak. Megadták? Nem adták meg. (Szabados Tamás: Megadtuk!) És a mostani törvénymódosítás pedig ezt kiegészíti, ez a pallosjog. Ez a pallosjog!
Milyen irányban változik tehát a törvény? Ennek a kérdésnek a megválaszolása talán egy kicsit ideologikus jellegű lesz, lehet, hogy egy kicsit akadémikus, de felfedi a törvényalkotó igazi szándékát, és felfedi a minisztériumot irányító párt igazi szándékait. Ez pedig nem más, mint a maguk elitista igényeinek megfelelő szabályozás. És, tisztelt MSZP-s képviselőtársaim - önök vannak csak itt a teremben -, önök ehhez most segédkezet nyújtanak, ettől kezdve önök, MSZP és SZDSZ egy platformra kerülnek. Ezt a törvényt önök védik, nem az SZDSZ, önök védik.
Hogy miről szól az iskolaszerkezet-váltás? (Közbeszólás az MSZP soraiból: Reszketünk!) A pedagógusoknak a képesítése, minősítése meghatározó; az intézmények besorolása, minősítése meghatározó, hogy itt hány osztály működik, önök ezt kívánják megváltoztatni. Hat osztály megkapja a finanszírozás garanciáját, a következő két osztály nem, és aztán a 9. osztálytól a 12-ig megint megkapják.
Mi fog történni? Az fog történni, képviselőtársaim, hogy a 7. és 8. osztályok ettől kezdve lebegni fognak. És ki fog jól járni ezzel? Az a 280 települési önkormányzat, amelyiknek van középfokú oktatási intézménye, hozzájuk fog vándorolni a kistelepülésekről leszakadó felső két évfolyam diákserege.
Hogy ez hogy van beépítve a törvénybe? Nagyon egyszerűen: hét paragrafus is szól erről, de a legeklatánsabban az 1. és 55. §. Hogy a jegyzőkönyvnek is mondjam ezt: az 1. §-nak a (15) bekezdését, annak is az a) besorolását így változtatják meg: a közoktatásban a gyermek mindenekfelett álló érdeke, hogy az e törvényben meghatározott szolgáltatásokat megfelelő színvonalon biztosítsák részére oly módon, hogy annak igénybevétele ne jelentsen számára aránytalan terhet - ez még rendben is lenne. De ha továbblapozunk, az 55. §-ra, annak is két külön bekezdésére, akkor máris mit látunk: a (7) bekezdésben az van, hogy a fenntartói irányítás, illetőleg az intézményi hatáskörben hozott, megkülönböztetés tilalmával ütköző döntés, a gyermek mindenekfelett álló érdekével ellentétes döntés semmis.
(22.20)
Majd aztán még később: a semmisség megállapítását bíróságtól lehet kérni. Majd még később: ezt ugyan nem lehet alkalmazni, ha a döntést a helyi önkormányzat, illetve szervei hozták.
Ebben a pillanatban a pedagógusokra azt lehet mondani, hogy az ő iskoláik felső két évfolyama nem tudja teljesíteni a feltételeket, tehát attól kezdve a gyermek érdekeivel ellentétes az iskola gyakorlata, felszámolhatják, és azért számolhatják fel, mert a helyi önkormányzat hozta a döntést. Mi ez, ha nem iskolaszerkezet-váltás? Mi ez, ha nem kistelepülési bosszú, kistelepülések elleni bosszú? Mit mondanak erre, képviselőtársaim? Itt van benne, most olvastam fel önöknek! Tessék megnézni! És amikor majd benyújtunk erre módosító indítványokat, és azt mondjuk, hogy ez helytelen, akkor azt mondják önök, hát mi nem ezt akartuk, szó sincs erről. Képviselő Urak! Ennek a hatása nem két év múlva, nem három év múlva, ennek a hatása négy év múlva fog beérni, sajnálatos, vagy 5-6 év múlva fog beérni.
Hát igen, amit látunk magunk előtt, az nem más, mint egy nagyon szép példája annak, hogyan lehet a szocialista szolidaritást és a szabad demokrata liberalizmust összeötvözni - ez nem más, mint a szociálliberális katyvasz. Ez, kérem szépen, arról szól, hogyan lehet iskolák tömegeit, pedagógusok tömegeit ellehetetleníteni, amely felsőbbrendűségre nevel, lásd nagyvárosi iskolák, amely szétszakítja a társadalmat, lásd jó képességűek még többet kapnak, a gyengébbek kevesebbet, a gazdagok többet kapnak, a szegényebbek kevesebbet kapnak. Egymás ellen uszítja a helyi társadalom különböző erőit. Egymás ellen uszítja a pedagógustársadalmat.
Képviselőtársaim! Ezt akarják? Erről szól a javaslatuk! Tanítót a tanár ellen. Asztalost a pedagógus ellen. Önkormányzatot az iskola ellen. Márpedig önök a tűzzel játszanak.
Képviselőtársaim! Széchenyi István annak idején, aki a kiművelt emberfők sokaságáról beszélt, Stádium című művében így fejezte be a gondolatait: szeretném hinni, hogy Magyarország nem volt, hanem lesz. Én azt mondom, hogy oktatáspolitika nem volt, hanem lesz. Akkor, ha újból megint polgári kormányzás jön.
Köszönöm a figyelmüket. (Dr. Szabó Zoltán: Soká lesz az! - Közbeszólás az MSZP soraiból: Húsz év múlva!)
