SISÁK IMRE JÁNOS
SISÁK IMRE JÁNOS
SISÁK IMRE JÁNOS (MDF): Köszönöm a szót, elnök úr. Szabados Tamás képviselő úrnak szeretném elmondani többek között a következőket. Itt történelmi tényeket vonultatott fel a közoktatási törvény elfogadása és módosítása kapcsán. Ha picikét viccesen szeretném a viszontválaszomat megfogalmazni, akkor azt mondhatnám, képviselő úr, hogy igen, lehet, hogy a politikai konszenzuskeresés nem volt jellemzője a korábbi tárgyalásoknak, de tudja, a magyar népnek is 1848-49-ben még nem sikerült, aztán 1956-ban sem sikerült a szabadságát kivívnia, viszont 1989-ben mégis elérkezett a rendszerváltás, hála istennek. Tehát ha a korábbi törvénymódosítások kapcsán nem is volt politikai konszenzuskeresés, nem hiszem, hogy önöket egyébként az kellene hogy vezérelje, hogy most se törekedjenek erre a dologra.
Arató Gergely képviselő úr azt mondja, hogy jó lenne, ha nem a törvény indokolásával foglalkoznánk, hanem magával a törvénnyel. Kérem, van egy régi mondás, az ördög mindig a részletekben bújik meg, és bizony minket itt a lexikális tudás, illetve az önök által oly divatosan emlegetett alapkészségek fejlesztése azért picikét jobban érdekel, mint azt önök szeretnék.
Mi úgy gondoljuk, hogy magával a törvénytervezettel, a törvényjavaslattal és annak indokolásával is megfelelő módon kell foglalkozni, és mi igenis szükségesnek és fontosnak tartjuk egyébként a lexikális tudás kérdéskörét, és nagyon nem szeretnénk, ha az általános iskola 5-6. osztályában, mondjuk, testnevelés vagy éppen, nem is tudom, miféle tantárgyakat oktatnának egyébként a történelem tantárgy helyett.
Szabó Zoltán képviselő úrnak pedig csak azt tudom válaszolni, lehet, hogy ő egy cikluson keresztül polgármesterként azt tapasztalta, hogy 320 ezer forint a maximális kiadás egy tanulóra. Kedves Képviselő Úr! Ön szerencsés ember, mert Budapest valamelyik kerületében volt polgármester, ha jól tudom (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), nem pedig vidéken. Én már második ciklusban taposom a pásztói önkormányzat padlóját, és bizony tudja, vidéken, ott az észak-magyarországi régióban kicsit kevesebb a gyermek (Az elnök ismét csenget.), és többe kerül az oktatás. Tehát ezt nem hiszem, hogy el lehetne egyébként vitatni.
A pénzügyi dolgokkal pedig csak azért foglalkozunk (Az elnök ismét csenget.), mert a költségvetésnél önök ezeknek a dolgoknak a teljesítéséről el szoktak feledkezni.
Köszönöm a szót.
