DEMETER ERVIN
DEMETER ERVIN
DEMETER ERVIN (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mécs Imrének talán mentségéül szolgál, hogy nem volt itt az előző felszólalásnál, de tipikusan rossz példáját adta annak, hogy hogyan lehet nem figyelembe venni az ellenzék véleményét, sőt félremagyarázni is. Ő maga is belátta, hogy Orbán Viktor 1995-ös nyilatkozata egy másik szituációban történt, valóban vannak azonos elemei a szituációnak, de lényeges különböző elemei is vannak. Tehát annak a látszatnak a keltése, hogy ugyanaz a vélemény ráhúzható erre is, téves, hibás, ezt csúsztatásnak hívják, tisztelt képviselőtársam. Ahhoz, hogy mi itt kétharmaddal döntést hozzunk, egymás véleményének tiszteletben tartására lenne szükség. Nem tudom, hogy miért nem képesek az ellenzék érveit figyelembe venni és egyáltalán meghallgatni, de szeretném röviden a hátralévő egy percben rögzíteni.
Az Egyesült Államok nem merítette ki a békés lehetőségeket az iraki válság rendezése ügyében. Önállóan úgy döntött, hogy katonai eszközökkel megtámadja, lerohanja Irakot. Úgy gondolom, hogy Magyarország ebben nem vesz részt és nem vehet részt.
Abban a szituációban, amikor ennek a következményeit kezeljük, pontosan ezt a mezsgyét kell megtalálni, hogy a katonai akcióban és az ebből következő dolgokban ne vegyünk részt, a humanitárius feladatokban vegyünk részt. Ha önök közös megoldást akarnak, akkor ennek a mezsgyéjén kell gondolkodni. Volt már rá példa a parlamentben, hogy hasonló szituációban, nem pontosan ilyenben, de nagyon hasonló szituációban ilyen elvek alapján közös döntést tudtunk hozni; ez történt Afganisztán esetében. Akkor is megtaláltuk rá a módot, hogy ne katonai eszközökkel, katonai beavatkozásban vegyünk részt, ugyanakkor humanitárius módon segítséget nyújtsunk, amikor orvosokat küldtünk. Tehát van megoldás. (Az elnök a csengő megkocogtatásával figyelmeztet az időkeret leteltére.)
Én nem hordom a bölcsek kövét a zsebemben, de úgy gondolom, hogy most is van megoldás, ezen közösen kellene gondolkodni, és nemcsak az ellenzéknek, hanem önöknek is kellene venni a fáradságot, hogy az ezeknek a szempontoknak megfelelő megoldást közösen megtaláljuk, mert csak így lesz kétharmados döntés.
Köszönöm a figyelmüket.
