DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök asszony. Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Országgyűlés! Képviselő úr felszólalásának azt a címet adta, hogy “Fű helyett virág”. Ez így nagyon szépen hangzik. A probléma csak ott van, hogy a vasárnap délután a Vörösmarty téren történtek nem nagyon támasztják alá ezt a kellemes és udvarias megfogalmazást. Ott sok minden volt, de virág kevésbé, és azt hiszem, hogy az ellentüntetők voltak azok, akik a leginkább gondoskodtak erről.
Nagyon kevés dologgal értek egyet azok közül, amiket ön elmondott, és ez nyilván önt kevéssé zavarja. Az azonban már, azt hiszem, kicsit jobban kellene zavarja önt, hogy amit ön elmondott, egyáltalán nincs összhangban, sőt szöges ellentétben áll az abban a nemzeti stratégiában megfogalmazottakkal, amelyet még 2000-ben, az előző kormány által előterjesztett módon az Országgyűlés határozatban fogadott el.
(9.20)
Ez a kábítószer-probléma visszaszorítása érdekében készített nemzeti stratégiai program elfogadásáról szól. Ez a nemzeti stratégiai program akkor nagyon nagy támogatást kapott az Országgyűlésben, 90 százalék fölötti támogatást. Az ebben foglaltak alapvetően jól elemzik azokat a körülményeket, amelyek a mai magyar társadalomban a kábítószer-fogyasztással kapcsolatban sajnálatos módon jelen vannak. Amiben persze egyetértünk, az az, hogy a kábítószer-fogyasztás - mint egy bonyolult, összetett társadalmi jelenség - káros dolog, és nagyon jó lenne, ha vissza lehetne szorítani a kábítószer-fogyasztást Magyarországon. Azokkal az eszközökkel azonban, amelyeket ön is javasolt, és amit az 1998. évi drasztikus Btk.-módosítás tartalmazott, amely az előterjesztők szerint is Európa legszigorúbb kábítószer-tényállását tartalmazta, nem hozott eredményt. Semmilyen tekintetben nem hozott eredményt, mert nem azokat az elveket követte, amelyek ebben a nemzeti stratégiában véleményünk szerint is helyesen kerültek rögzítésre. Kizárólag a fogyasztók voltak azok, akikre kihegyezte ez a Btk.-módosítás a támadást, és nem foglalkozott azokkal, nem növelte a bűnüldözés eredményességét azokkal szemben, akik terjesztik a kábítószert.
Ön beszélt arról is, hogy visszaéltek az európai zászlóval, az európai eszménnyel a rendezvény szervezői. Nos, képviselő úr, Európában úgynevezett kettős stratégiát folytat szinte majdnem minden ország a kábítószer-fogyasztással kapcsolatban. Ennek a kettős stratégiának az a lényege, hogy élesen megkülönböztetik azokat a megtévedteket, alkalmi fogyasztókat, szenvedélybetegeket, akik csak önmagukra veszélyesek a kábítószer-fogyasztással kapcsolatban, és kevéssé veszélyesek a társadalomra, azoktól, akik terjesztik, kereskednek vele, üzemszerűen termesztik, a szervezett bűnözés részévé teszik. Velük szemben a magyar büntető törvénykönyv is a leghatározottabban és a legkeményebben fellép, a büntetési rendszerben a legszigorúbb büntetéseket alkalmazza ezekkel a személyekkel szemben. De igenis, úgy gondoljuk, hogy helyes a nemzeti stratégiának az a megállapítása, amely szerint a drogprobléma kezelése sokdimenziós, kiegyensúlyozott és jól tagolt megközelítést igényel, amelyben egyaránt helye van a megelőzés, a kezelés, a kutatás, a munkahelyi programok, a bűnüldözés és még számos más terület hozzájárulásának.
Úgy gondoljuk, hogy komplex módon kell kezelni ezt a problémát, és ennek a bizonyos kettős stratégiának, amelyet Európában, az Európai Unió tagállamainak döntő többségében szinte kivétel nélkül alkalmaznak, igenis, úgy gondoljuk, eltérő módon kell megítélni azokat, akik betegek és azokat, akik kereskednek a kábítószerrel.
Nem hiszem, hogy a társadalomnak célja lehet az, hogy az, aki egyébként önmagát, egészségét rombolja azzal, hogy kábítószert fogyaszt, azzal szemben az az egyedüli helyes fellépés, hogy a legdurvább módon börtönbüntetésre ítéljük, és a börtön az egyetlen lehetséges alternatívája, a válasza a társadalomnak erre a problémára. Igenis úgy gondoljuk, hogy ezeket az embereket meg kell gyógyítani, és hogy erről lehessen beszélni, azt pedig az alkotmány biztosítja, mind a szólásszabadságot, mind a gyülekezési szabadságot a hatályos magyar alkotmány egyértelműen minden állampolgár jogává teszi. Tehát az a rossz hírem is van önnek, képviselő úr, hogy amit ön szeretne a Btk. módosításával kapcsolatban elérni, az minden valószínűség szerint alkotmányellenes lenne. (Az elnök a csengő megkocogtatásával figyelmeztet az időkeret leteltére.) Ha majd meglátjuk a konkrét tényállást, természetesen konkrétan is tudunk róla nyilatkozni.
Köszönöm szépen a figyelmet. ((Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiból.)
