PETTKÓ ANDRÁS
PETTKÓ ANDRÁS
PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A felszólalásom elején szeretném kiemelni, hogy a részletes vitára a Pénzügyminisztérium silány szakmai munkája miatt kerülhet sor, ugyanis a kormány által beterjesztett módosítási javaslat hibás. Remélem, azon, hogy két hibalehetőség is van, ma már senki sem vitatkozik, de ha igen, szeretném őket is meggyőzni néhány bizonyítással, különböző módokon.
Az adózó egész évben egyenletesen tizenkétszer 40 ezer forintot keresett. Így az év első nyolc hónapjában a későbbi hónapokra is beszámítható bérjövedelmet szerzett, szeptember 1-je után pedig nem tudta igénybe venni a tárgyévben biztosított havi 9000 forint adó-jóváírási maximumot. A mostani módosítással csak 52 800 forintot fog tudni érvényesíteni. Ezzel szemben a jelenleg hatályos törvényből levezetett számítások szerint 60 ezer forint járna neki. Az adózó állampolgár így 7200 forinttal jár rosszabbul. Sérült a kiegyenlítési elv, hiszen Magyarországon éves adóbevallás van, az adóévet nem lehet kettéosztani. A személyi jövedelemadó terhét a 33. § (3) bekezdése nem is osztja ketté.
Nézzünk egy másik példát! Az adózót 2002. augusztus 5-én próbaidőre felveszik, de szeptember 1-jével elküldik. Augusztusra 70 ezer forint bérjövedelmet kap, szeptember 1-jére 4000 forintot. Két jogosultsági hónapja keletkezett. A kiküldött útmutató szerint 3700 forint adójóváírást tud érvényesíteni, a törvénymódosítás szerint 6000 forintot. A Magyar Demokrata Fórum helyes, a hatályos törvényeken alapuló jogértelmezése szerint 6720 forint jár neki. A különbség 720 forint.
Tisztelt Képviselőtársaim! Ennek a példának a fordítottja is igaz, amikor az adózó olyan szerencsés, hogy a megemelt adó-jóváírási időszakban keresett többet. Ezt az esetet a PM nem minősíti hibásnak, mert ez több, mint a tavalyi igénybe vehető, de kevesebb, mint a jelenleg hatályos törvény. Nézzük ezt a példát számszakilag! Az adózót augusztus 31-én próbaidőre felveszik, és szeptember 28-án elküldik. Augusztusra 4000 forint bérjövedelmet kap, szeptemberre 70 ezer forinttal két jogosultsági hónapja keletkezett. Itt a különbség a számítások után 2600 forint. Világosan látszik, hogy a két esetben a bruttó jövedelem egész évben ugyanannyi, míg a nettó jövedelem más. Ez alkotmányellenes, mert Magyarországon adóév van. Nem járhat rosszabbul az egyik adózó, mint a másik, csak azért, mert más hónapban kereste meg a jövedelmét.
Tisztelt Országgyűlés! Úgy gondolom, azzal mindenki egyetért, hogy érdemes még egyszer átgondolni az előttünk lévő törvénymódosítást, hiszen a két hiba elsősorban az alacsony jövedelmű rétegeket, a részmunkaidőben foglalkoztatottakat és az idénymunkásokat érinti. A munkavállalóknak néhány száz vagy ezer forint is számít. Ne engedjük, hogy a költségvetés a kis keresetűek rovására juthasson néhány milliárd forint jogosulatlan bevételhez az APEH és az PM hibás jogértelmezése miatt. Az APEH és a PM munkatársai elégtelenre vizsgáztak matematikából az adójóváírás kiszámításának értelmezésekor. Ezt talán az magyarázza, hogy elsősorban jogi végzettségű szakértők értelmezik az adótörvényeket. Az ügy megoldásának érdekében jogi nyelven is megfogalmazom az álláspontomat.
A kulcsot a személyi jövedelemadó-törvény 33. § (3) bekezdésének utolsó mondata tartalmazza: egy adóévben legfeljebb 12 jogosultsági hónap vehető figyelembe. Ezt az értelmezést követi az Adó és Ellenőrzési Értesítő 2002. december 20-ai száma is. Az adócsomag útmutatója a következő képzeletbeli törvénymódosítást értelmezi. Egy adóévben, a) pont: a 2002. január 1.-augusztus 31. közötti időszakban legfeljebb nyolc jogosultsági hónap vehető figyelembe; b) pont: a 2002. szeptember 1.-december 31. közötti időszakban legfeljebb négy jogosultsági hónap vehető figyelembe. Ha valóban módosításra került volna a fenti módon a személyi jövedelemadó-törvény 33. § (3) bekezdése, akkor ez esetben tényleg rosszul járhattak volna az adózók az évközi változás miatt.
Mivel egy évközi törvénymódosítás adóéven belül nem hozhatja hátrányosabb helyzetbe az adózót, ekkor valóban indokolt lett volna egy korrekció a következő szöveggel: a 2002. évre érvényesíthető adójóváírás összege nem lehet kevesebb, mint az szja-törvény 2002. augusztus 31-én hatályos rendelkezései szerint az egész évre megállapított adójóváírás. Mivel a 2002. szeptember 1-jétől hatályos törvénymódosítás az szja-törvény 33. § (3) bekezdését nem módosította, így a benyújtott törvénymódosítás hibás. (Az elnök jelzi az idő leteltét.)
Több száz adózó érdekében kérem a miniszter urat, hogy még egyszer gondolja át, nézesse meg szakértőivel az MDF képviselői által benyújtott módosító indítványt.
Köszönöm a szót.
