PETTKÓ ANDRÁS
PETTKÓ ANDRÁS
PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az országos területrendezési tervről szóló törvényjavaslat részletes vitájában először a 13. § (5) bekezdéséhez benyújtott módosító javaslatom mellett szeretnék érvelni, amely az államtitkár úr által elmondott mind a négy szempontrendszernek megfelel, és mégsem kapott támogatást sem a bizottságban, sem a kormány képviselőjétől.
A módosítás lényege, hogy a nemzeti parkok a természetvédelmi törvényben előírt, rájuk vonatkozó szabályozással az országos ökológiai hálózat övezetének a részét kellene hogy képezzék. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény rendelkezik a nemzeti parkokról és azok szabályozásáról. Ugyanakkor ez a törvény az egyik lényeges pontján fogyatékos, mivel a 28. § (6) bekezdésében a szakminiszter hatáskörében állapítja meg a nemzeti park létesítését.
(17.10)
Az Alkotmánybíróság 3/1997. (I. 22.) számú határozata indokolási részének megállapítása szerint amit a törvény elmulasztott, azt a miniszteri rendelet nem pótolhatja. A tulajdonviszonyokat is érintő területfelhasználási szabályozás jogkörében tehát nem elegendő egy miniszteri felhatalmazás, márpedig a természet védelméről szóló törvény a nemzeti park létesítését a szakminiszter hatáskörében állapította meg. Akkor még talán nem is tehetett mást, hiszen hiányzott hozzá a terület használatát átfogó szabályozás jogintézménye.
Ez a helyzet azonban most alapvetően megváltozik. Éppen e törvény következtében szükséges ezért, hogy a nemzeti parkok lehatárolása is itt történjen meg. A jelen törvényjavaslat 13. §, országos ökológiai hálózat kategóriáján belül erre lehetőség nyílik. Enélkül ugyanis félő, hogy a kellő védelem nem biztosítható, és a piaci igények a joghézagon belül előbb-utóbb maradandó károkat okozhatnak. Ha a módosító javaslat nem kerül elfogadásra, az alkotmányellenes helyzetet eredményez, mivel a nemzeti park a tulajdonhasználatot is szabályozza, és erre a miniszternek nincs hatásköre, ezt csak törvény állapíthatja meg. Az országos területrendezési terv jóváhagyása kedvező lehetőség ennek a problémának a megoldására.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az országos területrendezési terv lényeges eleme az ország fenntartható fejlődését szolgáló tevékenységnek. Túl ezen, az előbbi kimondottan környezeti tartalmán, maga a törvényjavaslat is bizonyítja az Antall József miniszterelnök úr által vezetett kormány döntésének a helyességét, amikor szorosan összekapcsolta a környezetvédelmet és a területfejlesztést egy egységes környezetvédelmi és területfejlesztési minisztériumban.
Amikor azonban e törvény céljait vizsgáljuk, hangsúlyoznunk kell a táji és ökológiai adottságok tényén túl a nemzeti vagyon ezen részeit. Ennek érdekében nyújtottam be a 31. §-hoz módosítási javaslatot. Eszerint az országos területrendezési tervben szükségessé vált korszerűsítési indítványt kétévenként az Országgyűlés elé kell terjeszteni. A megyei területrendezési tervet érintő és a megyei önkormányzat hatáskörébe tartozó korszerűsítő indítványt a területfejlesztési és területrendezési törvényben előírt egyeztetés alapján a szükségeshez képest kell előterjeszteni. Álláspontom szerint az eredeti javaslatban szereplő hétévenkénti felülvizsgálat nem alkalmas a reálproblémák kezelésére, sőt súlyosan alkotmánysértő válságot is előidézhet.
Amennyiben nem fogadják el a tisztelt képviselőtársaim a két évre benyújtott módosító indítványt, a mai napon kapcsolódó módosító indítványként négyéves módosításra tettem javaslatot. A területrendezés elemei ugyanis törvényi hatályra emelkedve csak törvénnyel módosíthatóak, tehát bármilyen új igény felmerülésénél törvénymódosításra van szükség. Ennek a szerzett lehetőségét teremti meg a módosító javaslat, amely voltaképpen kétévenkénti felülvizsgálatot jelent, ugyanakkor módot nyújt arra is, hogy a hatásvizsgálat elkészítésében jelenleg mutatkozó hiányt a törvény-előkészítés folyamatosan pótolhassa.
A helyi önkormányzatok egyenjogúságáról szóló alkotmányos kritérium, a hatáskörüket és működésüket meghatározó 1990. évi XCV. törvény, a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény, valamint az ezt értelmező 3/1997. számú alkotmánybírósági határozat alapján a helyi önkormányzatok egyenjogúságát nem sérti az, ha a megyei önkormányzat törvény által megszabott körben kötelező érvényű rendelkezést hoz a területhasználatról. Ennek keretében azonban figyelembe kell venni a méltányos érdeket, és ennek érvényesítését egyeztetési kötelezettség írja elő, elmulasztása pedig az említett alkotmánybírósági határozat szerint automatikusan jogvesztő hatályú. A megyei területrendezési tervek ilyen módon folyamatosnak tekinthető felülvizsgálata azért szükséges, mert nélküle számos területfelhasználási probléma alkotmányosan kezelhetetlenné válna, a törvénybe a helyzet egyértelművé tétele érdekében szükséges beemelni.
Tisztelt Képviselőtársaim! (Az elnök a csengő megkocogtatásával a hozzászólási idő leteltét jelzi.) Ezért kérem a tisztelt miniszter urat és képviselőtársaimat, hogy gondolják át szakmai javaslataimat és érveléseimet az országos területrendezési tervhez benyújtott módosító javaslataink elbírálásakor.
Köszönöm a szót. (Taps az ellenzék padsoraiban.)
