DR. CSEPELI GYÖRGY
DR. CSEPELI GYÖRGY
DR. CSEPELI GYÖRGY informatikai és hírközlési minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Lehet, hogy elfogultság részemről azt gondolni, hogy a nép jól választott, amikor az SZDSZ-t választotta a kormányba, és az SZDSZ jól választott, amikor az informatikai és hírközlési tárcát választotta.
Ennek a választásnak a középpontjában egyetlen egy szó van, és csak ezt kell megjegyezniük, amikor az Informatikai és Hírközlési Minisztériumra gondolnak: internet. Ez egy értéksemleges szó. Ez nem tud sem sodródni, sem hánykódni, ennek a jövője bizonyos. Az internet olyan páratlan, új, a történelemben eddig nem ismert közlési eszköz, amelynek bevezetésén, meghonosításán, használatra való megtanításán egy-egy országnak a versenyképessége múlik, amire Kuncze Gábor felhívta a figyelmet, és joggal.
A miniszterelnök úrnak az a bejelentése, hogy 25 százalékkal olcsóbb lett az internet, nem meglepetésszerű bejelentés volt, hanem hosszas tárgyalások előzték meg a szolgáltatókkal, és hosszas tárgyalások követték ezt a bejelentést a szolgáltatókkal, amelynek eredményeképpen ez az árcsökkenés bekövetkezett. Ez önmagában fontos lépés, de az Informatikai és Hírközlési Minisztériumnak eltökélt szándéka, hogy az internet használatát nemcsak a költség, hanem a kultúra oldaláról, a szó hétköznapi és magas kultúra értelmében egyaránt előmozdítja.
Elképzeléseink szerint az internet ugyanolyan közmű kell hogy legyen, mint amilyen közmű a víz és a villany, és az embereknek meg kell tanulniuk, és itt a tisztelt Háznak is meg kell tanulnia - örömmel értesültem, hogy mindenki kapott laptopot -, hogy internet nélkül nem élet az élet. Az interneten belül viszont az életnek új horizontjai, új perspektívái, új fájdalmai és új örömei nyílnak.
A következő évben az internet használatának előmozdítása érdekében egyaránt kívánunk a háztartások felé és a közösségi felhasználás felé nagyon jelentős lépéseket tenni. Az a penetrációs szint, amelyet a magyar társadalom jelenleg az internetfelhasználásban elért, valóban az alsó harmad. Ha az Európai Unióba belépünk, akkor versenyképességünk, az Európai Unióban való méltó elhelyezkedésünk múlik azon, hogy radikálisan néhány év alatt 25 százalékos háztartási penetrációt, 100 százalékos kis- és középvállalkozási penetrációt, 100 százalékos közösségi penetrációt érjünk el; ráadásul nem a hagyományos keskeny sávú és nagyon rossz hatékonyságú adatátvitel mellett, hanem széles sáv mellett.
Erre vonatkozóan, azt hiszem, a kormány adókedvezményei, amelyeket ebben az évben bevezetett, nagyon jelentős közvetett hatást fognak gyakorolni az internetfelhasználásra.
Mindazonáltal úgy érzem, hogy itt egy olyan társadalmi típusú mozgalomról van szó, amelyet a kormány nem feltétlenül kell hogy direkt eszközökkel támogasson, mint ahogy annak idején nem támogatta a mosógéphasználatot, nem támogatta a mobiltelefon-használatot. Ezeknek az innovációknak van egy terjedési sebességük. Ezeknek a terjedési sebességi trendeknek a vizsgálata alapján mint szociológus mondhatom azt, hogy egy olyan fázisváltó ponthoz érkezett el az internet terjedése Magyarországon, amely az elkövetkező 3-4 évben, hacsak valami katasztrófa be nem következik, egy ugrásszerű minőségi változást fog eredményezni.
Ennek a változásnak az eredményeképpen az interneten megjelenő tartalmak és az internet által elérhető szolgáltatások jóval szélesebb köre lesz jellemző, aminek következtében, azt hiszem, jelentős életminőség-változás várható éppen azokban a közegekben, éppen azokban a társadalmi csoportokban, amelyek, ha nem férnek hozzá ehhez az új eszközhöz, akkor ki fognak maradni Európából, ki fognak maradni a magyar társadalomból, a digitális szakadék másik végpontján fognak elhelyezkedni.
Ezért fejlesztéseink elsődlegesen - és az állam szerepe ilyen értelemben véve egyértelmű - a szociálisan és regionálisan hátrányos helyzetű körzetekre fognak koncentrálódni, mindenekelőtt a közösségi hozzáférési pontok bővítése tekintetében. Jelenleg az országban körülbelül 560 teleház-szolgáltatás érhető el, ezeknek a teleházpontoknak a számát az év végére meg akarjuk duplázni. A Sulinet-program révén a következő év végéig el akarjuk érni, hogy minden egyes iskolában széles sávú hozzáférés szolgálhassa a pedagógiai tevékenységet.
Ezen túlmenően, az iskolák nyitva tartása révén mind a nyári, mind a téli szünetben, illetve az iskolai oktatást követő időszakban lehetővé fogja tenni az ott élő lakosságnak, hogy ha otthon nincs internete, nincs hozzáférése, nincs számítógépe, akkor bemehessen, és egy teleházfunkcióra átalakítva az iskola megfelelő helyiségét, ráléphessen a hálóra, élhessen a szolgáltatásokkal.
Miféle szolgáltatásokról van szó? Nyilvánvalóan az egyik legjelentősebb tematika, amely nem várható, hogy piaci ösztönzők eredményeképpen megjelenik, a nemzeti kulturális örökség. A nemzeti kulturális örökség digitalizálása minisztériumunknak, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumával kooperálva, ez évi egyik legfontosabb feladata.
Hamarosan a kormány elé fogjuk vinni a nemzeti digitális adattárról szóló kormány-előterjesztést, amelynek jóvoltából egy olyan technológiát és olyan keresési szabványt fogunk megteremteni, amelyet ha valaki vállal, akkor jelentős támogatást fog kapni arra, hogy a nála őrzött, közintézményben, magánarchívumban, egyházi archívumban tárolt, fizikai jelentéshordozókon őrzött információkat, digitalizált formában átmentse a jövő nemzedékei számára, hozzáférhetővé tegye a világ magyarsága számára, függetlenül attól, hogy az illető magyar Csíkszeredán vagy New Yersey-ben él. A nemzeti digitális adattár ilyen értelemben véve a magyar nemzet digitális reprezentációjának legfontosabb eszköze, és egyik elsődleges prioritásunk.
A másik, ugyanilyen fontos, lehet, hogy nem ennyire emelkedett és az identitás szempontjából szimbolikusan nem ennyire fontos, ugyanakkor a mindennapi élet vezetését megkönnyítő, az életminőséget javító tartalomtípus a kormányzati tartalmak biztosítása az okmányirodákon, az önkormányzatokon, illetve a minisztériumokon keresztül. Részint aktív, részint passzív, részint interaktív, illetve tranzaktív formában olyan tartalmakat kívánunk szolgáltatni, amelyek lehetővé teszik a gépkocsi-nyilvántartástól kezdve a legkülönbözőbb adatbázisokba való betekintést és az adatbázisok segítségével történő igazolások megszerzését, anélkül, hogy bárkinek ki kellene mozdulni a lakásából.
Végezetül, utoljára, de nem utolsósorban a digitális generáció felnevelése, a digitális generáció kultúrájának megteremtése olyan típusú feladatunk, amelyben mindenkit, függetlenül pártállásától, függetlenül világnézetétől szövetségesként és partnerként szeretnénk meghívni, hiszen gyerekeinknek még nincs világnézete a szó politikai értelmében. Gyerekeink a jövőbe tekintenek, és ők maguk lesznek a jövő alakítói. Ilyen értelemben véve természetesen jövőjük bizonytalan, de a bizonyosság rajtuk múlik.
Ez a bizonyosság viszont azon múlik, hogy mennyire lesznek képesek az információs társadalom adta eszközök használatára. Az ország leghátrányosabb 500 településében már ebben az évben egy olyan speciális internetszocializációs eszközt fogunk elhelyezni, amely lehetővé fogja tenni azoknak a gyerekeknek, hogy digitális generációvá váljanak, akiknek családi háttere egyébként ezt lehetetlenné teszi.
Egészében véve tehát úgy látom, hogy Magyarország a tudás forradalmának középpontjában áll, és egyáltalán nem a sodródás, egyáltalán nem a bizonytalanság jellemzi helyzetét, hanem egy egészen világos cél, egy olyan cél, amelyet Szent István tűzött az ország elé: az európai csatlakozás. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
(11.40)
