DR. MAGYAR BÁLINT
DR. MAGYAR BÁLINT
DR. MAGYAR BÁLINT oktatási miniszter: Tisztelt Elnök Asszony! Hölgyeim és Uraim! Kedves Barátaim! Nehéz feladat tíz percben összesűríteni mindazt a tevékenységet, amelyet az oktatás vonalán a kormányzat az elmúlt tíz hónapban véghezvitt. Mindenesetre látni kell, hogy ennek az egész politikának a jellemzője nem annyira a sodrásban van, sokkal inkább az, hogy az európai fő sodorhoz hogyan tud Magyarország csatlakozni. Ahhoz, hogy az Európai Unióban a jövő nemzedéke megállhassa a helyét, versenyképes módon részt tudjon venni, meg tudjon jelenni a pályán, és meg tudja állni az életben a helyét, milyen feltételeknek kell teljesülnie, ebből a szempontból az oktatás az egyik legfontosabb terület.
Ha már az európai viszonyoknál tartunk, az egyik legfontosabb és kezdeti lépése az volt a kormánynak, hogy a közalkalmazottak, ezen belül a pedagógusok alapbérét 50 százalékkal megemelte, és bevezette a diplomás minimálbér intézményét. Ha elemezzük az OECD- és európai uniós országok bérviszonyait, azt tapasztaljuk, hogy a kevésbé fejlett országok tekintetében a pedagógusok bére jóval meghaladja a nemzetgazdasági keresetátlagot, és a gazdagabb országokban simul be ebbe az átlagba; Magyarországon alig érte el ezt az átlagot vagy éppen alatta volt. Nem véletlen, hogy ezen a területen radikális, döntő áttörést kellett elérni, és ezt a kormány meg is tette, még akkor is, ha ennek a pénzügyi következményei nagyon nagy mértékben terhelték nemcsak a 2002-es módosított, de a 2003-as költségvetést is.
A közoktatás területén három fő területen kell előrelépni. Önök nagyon jól ismerik a PISA-jelentést, amely 31 OECD-országot hasonlít össze, és arra hívja fel a figyelmet, hogy a magyar diákok olvasása, szövegértése az európai uniós, illetve az OECD-tagországos társaikhoz képest meglehetősen gyenge. Ez azt jelenti, hogy kikerülve az iskolarendszerből, a magyar diákok nagyon jelentős része képtelen új ismeretek befogadására és elsajátítására. Ha pedig ezt nem tudják, akkor nem tudnak tanulni egy életen át, nem tudnak új szakmákat, új ismereteket elsajátítani, és egy olyan világban, mint az Európai Unió, ahol négyszer-hatszor váltanak szakmát egy élet során, eljövendő fiatal honfitársaink nem tudják megállni majd a helyüket. Ezért kell a közoktatási reformban egy olyan törvénytervezetet, módosítást végrehajtani, amely az alapkészségek, a problémamegoldó gondolkodás számára több figyelmet, több időt, nagyobb lehetőséget hagy.
A másik ilyen terület az idegen nyelvek ismerete. Magyarországon körülbelül a felnőtt lakosság 15 százaléka ismer valamilyen idegen nyelvet. Ha az Európai Unióba úgy megyünk, hogy nem tudunk idegen nyelveket, akkor némán fogunk ott ülni az új közös hazánkban, nem tudjuk megértetni magunkat új, tágabb értelemben vett honfitársainkkal.
Ezen a területen is áttörést kell elérni. Ennek az egyik legfőbb eszköze lesz az, ha a közoktatási törvény módosítását elfogadják, hogy a középiskolákban felmenő rendszerben egy új nulladik évfolyam bevezetését fogadjuk el, amely lehetővé teszi azt, hogy a tanítási idő minimum 40 százalékát idegennyelv-tanulásra fordítsák a diákok. Ez azt jelenti, hogy a diákok körülbelül 70-80 százaléka egy nyelvvizsgát le tud tenni még 15-16-17 éves kora táján, és feltehetően a gimnázium vagy szakközépiskola befejezésére a többségük le tud tenni egy második nyelvvizsgát is, ezzel tehermentesítve a felsőoktatást az alól a kényszer alól, hogy ott kelljen nyelvet oktatni a gyermekeinknek, akiknek egyébként azt a nyelvet már a felsőoktatásban használniuk kellene.
A parlamentnek ez a döntése, amely feltehetően majd megszületik az elkövetkezendő hónapokban, lehetővé teszi azt, hogy ne kelljen a diákok 31-38 százalékának - mint a felméréseink mutatják - különórákon idegen nyelvet tanulni, és ezáltal ezt nagyrészt olyan társadalmi csoportok tudják csak igénybe venni, amelyek anyagilag ezt megengedhetik maguknak. Tehát ez egyben az esélyegyenlőséget is növeli.
A Sulinet Expressz program pedig azt biztosítja, hogy az elektronikus írásbeliséget elsajátítsák a gyermekeink. A jelenlegi hetedik osztályos kezdésről feltehetően a negyedik osztály táján már el kellene kezdeni az elektronikus írásbeliség megismertetését a gyermekeinkkel; a hatodik osztály végére ezeknek az alapoknak meg kellene lenniük, és attól kezdve a digitális kultúra egyéb vonatkozásaival ismerkedhetnének.
Ezt egészíti ki a kormánynak az a döntése, amelyet bátran nevezek forradalminak, hogy 60 ezer forintot az adóból leírhatnak a pedagógusok, a felsőoktatásban oktatók és tanulók, illetve azok a szülők, akiknek iskoláskorú gyermekük van, ha számítástechnikai eszközöket vásárolnak. Ez teszi lehetővé azt, hogy az a digitális szakadék, amely bővült, nemcsak a fejlett országok és Magyarország között, hanem jó néhány volt szocialista, kelet-európai ország és Magyarország között is, szűküljön, és az esélyegyenlőség egyik legfontosabb technikai vívmánya valójában az otthonokba is elérhessen.
Nemsokára a parlament elé kerül, a jövő héten tárgyalja a kormány a szakképzési törvény módosítását, az átfogó csomagot, amelynek az alapvető célja az, hogy a gazdaság szférájához közelebb hozzuk a szakképzést, és ezzel párhuzamosan beindítunk egy szakiskolai programot is három év alatt, körülbelül 13 milliárd forintot szánva rá. Megnöveljük a szerepét a különböző gazdasági szereplőknek, legyen beleszólásuk abba, hogy milyen módon, mit, hogyan oktatnak ezekben az iskolákban, hogy egy közvetlenebb kapcsolatot tudjunk teremteni a munkaerőpiac és az oktatás között.
A beruházások területén több évtizedes lemaradást kell ennek a kormánynak pótolnia. Ennek során folytatja azt a programot, amelyet még az előző kormány határozott el, a PHARE-programot, 6,5 milliárd forint értékben kisebb iskolák felújítása, informatikai felszerelése vonatkozásában; de 2004-től a nemzeti fejlesztési terv keretében kibővül ez a program, és ennek keretében megindulhat egy hosszú távú iskolafelújítási program, egy beruházás a XXI. század iskolájába.
Ezt egészíti ki az a lehetőség, amelyet az oktatási tárca, a Miniszterelnöki Hivatal regionális ügyekkel foglalkozó államtitkársága, a Gyermek- és Ifjúsági Minisztérium és a Munkaügyi Minisztérium közösen hozott össze, hogy a Magyar Fejlesztési Bank kedvezményes feltételekkel hosszú lejáratú hiteleket biztosít közoktatási intézmények rekonstrukciójára, felújítására is. Ezzel párhuzamosan egyébként az elmúlt napokban született meg egy kormánydöntés az erdei iskolai program kiterjesztéséről, körülbelül 15-20-szor annyi forrást kívánunk erre a célra rendelkezésre bocsátani, mint azt korábban tettük.
A felsőoktatás a következő terület, ahol azután, miután az elmúlt 10-12 évben háromszorosára emelkedett a hallgatói létszám és végbement az intézményi integráció, egy váltás előtt állunk. Az előző kormány '99-ben csatlakozott a bolognai egyezményhez. Ennek az egyezménynek a megvalósítása ugyanakkor már erre a kormányra hárul, nevezetesen, hogy a duális, kontinentális vagy német felsőoktatási modell helyett az angolszász és skandináv országokban bevett, és Európában egyre inkább általánossá váló piramis jellegű, egymásra épülő, kettő- vagy háromfokozatú modellre térjünk át.
Ezzel párhuzamosan a készülő felsőoktatási törvény átfogó módosítása kitér majd arra, hogy az akadémiai vezetés és a menedzsment funkcióit hogyan tudjuk majd szétválasztani, hiszen a felsőoktatás jelentős mértékben piacosodik, és ezzel piaci döntéseket is kell hozniuk a megfelelő vezetőknek; hiszen a felsőoktatásban tanulóknak az abszolút száma radikálisan növekedni az elkövetkező években nem fog, ezen a jelenlegi 300 ezer körüli szinten fog feltehetően mozogni, hiszen a demográfiai apály nyomán, még ha bővül is a felsőoktatásban tanulók aránya, ez jelentős, nagymértékű, abszolút létszámban történő növekedést nem fog eredményezni.
Megemeltük 30 százalékkal az ösztöndíjakat a kormányváltás után, és belefogunk egy kollégiumépítési programba is. A kormány a terveinek megfelelően biztosítja azt, hogy 2006-ra 10 ezer új kollégiumi férőhely létesüljön Magyarországon, és a fizetőképes kereslet növelésével, annak a támogatásával fogjuk tudni elérni azt, hogy az albérleti piac és a kollégiumi piac jelenlegi kettőssége megszűnjön, és jó színvonalú, magas színvonalú kollégiumok elérhető áron álljanak a diákok rendelkezésére. A felsőoktatási beruházásoknak is fontos része a nemzeti fejlesztési program, amely a regionális tudásközpontokat is támogatni kívánja.
Végezetül egy szó a kutatás-fejlesztés területéről, ahol is nemsokára megalakul a tudománypolitikai kabinet a kormányon belül; létre fog jönni egy új kutatás-fejlesztési és innovációs törvény. Ennek a törvénynek a keretében szabályozzuk egy új alap, a K+F alap létrehozását, amely egyszerre fogja kezelni a programcélú költségvetési pénzeket és a gazdasági szférából erre a területre beáramló pénzeket, és helyreállítjuk e törvény keretében a OMFB-nek azt az autonómiáját, amely korábban létezett.
Tisztelt Elnök Asszony! Képviselőtársaim! Kedves Barátaim! Ennyi fért bele tíz percbe a kormány oktatáspolitikájáról.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
(10.10)
