DR. DÁVID GYULA
DR. DÁVID GYULA
DR. DÁVID GYULA (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Magyarország és Németország között 1989 óta megállapodás, az úgynevezett Werkvertrag van életben, amelynek alapján több mint évi ötezer magyar munkavállaló számára vált hozzáférhetővé németországi munkavégzés.
A családtagokat is beleszámolva több tízezres népességet érint ez a lehetőség, a munkavállalók számára magas technológiai szint megismerését és magasabb jövedelmet biztosít, új ismeretek megszerzését alapozza meg. Az ezzel a speciális munkavégzéssel összefüggő adózási, társadalombiztosítási és egyéb kiegészítő szabályok azonban nem egyértelműek. Mindkét ország hatóságai igyekeznek minél több közterhet, sokszor kétszeresen beszedni a vállalkozásoktól, azok így lassan ellehetetlenülhetnek. A magyar vállalkozók és azok érdek-képviseleti szervei tömegesen panaszkodnak arra, hogy bár tevékenységüket túlnyomórészt Németországban végzik, és ezáltal árbevételüket alapvetően Németországban termelik meg, többek között az iparűzési adót újabban az eddigi németországi fizetés mellett Magyarországon is be kívánják szedni tőlük.
1979 óta érvényben van a két ország között a kettős adóztatást kizáró egyezmény. A probléma alapvetően abban áll, hogy 1979-ben egészen más társadalmi és ennek megfelelően adójogi környezetben született meg ez a jogszabály, így tételesen nem foglalkozhatott többek között a '90-es évek elején életre hívott iparűzési adóval és más később keletkezett adókkal. Jóllehet, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló jogszabály alapvető célkitűzése az, hogy az adókötelezettség vagy az egyik, vagy a másik országban keletkezzen, de ne kelljen mindkét országban azonos tevékenység után adót fizetni, és ez az elv ebben az esetben nem érvényesül.
A magyar jogszabályi környezet nem egyértelmű, a hatóságok minisztériumi leiratok, vélemények, állásfoglalások alapján döntenek. Úgy gondolom, jó lenne rendezni ezeket a kérdéseket jogszabályban is. Abban az esetben, ha ez az ellentmondásos jogi helyzet ellehetetleníti a németországi munkavégzést, úgy az Európai Unióhoz való csatlakozásunkat követően még évekig nem lesz más lehetőségünk bejutni a német munkaerőpiacra az ottani korlátozások miatt. Alapvető nemzeti érdekünk a jelenlegi szerződési rendszer hibáinak orvoslása, a megszabott kontingens némi növelésének megkísérlése, és a hazai kapcsolódó jogszabályainknak a tényleges helyzethez történő igazítása, esetleges módosítása.
Tisztelt Államtitkár Úr! Tervezi-e a kormány az idevonatkozó kettős adóztatásról szóló jogszabály magyar munkavállalók számára kedvező és méltányos módosításának kezdeményezését és az iparűzési adó kettős fizetésének megszüntetését? Érdeklődéssel várom válaszát. Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.)
