DR. VERES JÁNOS
DR. VERES JÁNOS
DR. VERES JÁNOS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Az interpellációval érintett kérdésben valóban egy hosszú ideje meglévő megállapodás és az azóta bekövetkezett magyarországi jogszabályváltozások bizonyos ellentmondásait lehet fellelni.
Az iparűzési adót nem a munkavállalók fizetik, az a vállalkozások ráfordításait növeli. Jelenleg Magyarországon nemzetgazdasági szinten a vállalkozások összes ráfordításának átlagosan mintegy fél százalékát teszi ki ez az adónem, így csak részben befolyásolja a vállalkozások gazdálkodásának eredményességét, ebben a mértékben, amit említettem. Az önkormányzatok számára ugyanakkor egy fontos bevételi forrásról van szó, hiszen 2002-ben mintegy 250 milliárd forintot realizáltak a települések ebből az adónemből, amely az összes helyi adó 85 százalékát tette ki.
A magyar-német kettős adóztatást kizáró egyezmény valóban nem terjed ki az iparűzési adóra, lévén, hogy amikor ez az adó nem jövedelem típusú adóként megfogalmazásra került, és nem is vagyoni típusú adó, ez a kettős adóztatásról szóló megállapodás ilyen típusú adókra terjedt ki. Az iparűzési adóban ennek ellenére nincs kétszeres adóztatás a magyar-német viszonylatban, hiszen Németországban az ottani települések számára jövedelem típusú adót kell fizetni, ez a Gewerbesteuer, illetve Magyarországon az iparűzési adó az forgalom típusú adó. Nem azonos tehát a bázisa, az alapja a két országban fizetendő, hasonló jellegű adóknak.
Az iparűzési adóra vonatkozó konkrét kérdésére hivatkozással szeretném jelezni azt, hogy a pénzügyi tárca minden felvetést megvizsgál ebben a kérdésben, ezzel a kérdéssel kapcsolatban, és az önkormányzatok bevételi érdekeit is szem előtt tartva kívánunk a későbbiekben bármilyen módosítást ebben a kérdéskörben, illetve a helyi adók összefüggésében értékelni, és esetleg egy későbbi egyezség eredményeképpen a Ház elé terjeszteni módosítási szándékkal.
A társadalombiztosítás területén megkötött, a 2000. évi XXX. törvénnyel kihirdetett magyar-német szociális biztonsági egyezmény megfelel az európai normáknak. Az egyezmény rendelkezik az azonos elbírálás elvéről, továbbá arról, hogy a munkavállalók biztosítási kötelezettsége azon állam szabályai szerint történik meg és azon szabályok vonatkoznak rá, ahol a foglalkoztatás történik, akkor is, ha a foglalkoztató a másik állam felségterületén van bejegyezve mint cég. Ez az egyezmény természetesen felülírja a hazai társadalombiztosítási szabályokat, tehát kétszeres társadalombiztosítási fizetési kötelezettségről nem lehet szó és nincs is szó ismereteink szerint.
Az iparűzési adóztatásra visszatérve úgy gondolom, hogy a későbbiekben áttekintendő helyzet figyelembevételével lehetőség van arra, hogy méltányos megállapodás jöjjön létre mind a két ország vállalkozói, mind a két ország költségvetése számára. Ezért kérem válaszom elfogadását.
Köszönöm figyelmét. (Taps az MSZP soraiban.)
