DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Előterjesztők! Mindenekelőtt azzal szeretném kezdeni a mondanivalómat, hogy szeretném megköszönni önöknek azt a konstruktív magatartást, amelyet a törvényjavaslat előterjesztése során tanúsítottak. Maximálisan akceptáljuk a törekvéseiket. Amit ön elmondott az imént a felszólalásában a problémafelvetés kapcsán, és hogy szükséges megoldást találni, azzal maximálisan egyetértek. Hogy melyek a kifogásaink, azt szeretném most röviden ismertetni.
Az előttünk lévő képviselői önálló indítvány a büntető törvénykönyv teljesítményfokozó szerrel vagy módszerrel való visszaélésről szóló, az Alkotmánybíróság által 2000-ben megsemmisített tényállásának újraszabályozására tesz javaslatot. Az indítványt a kormány és - az alkotmány- és igazságügyi bizottság kivételével - a bizottságok sem találták általános vitára alkalmasnak. A kormány nem utasítja el eleve a doppinggal kapcsolatos büntetőjogi szabály megalkotását, azonban azt alapvetően más megközelítésben tartja megvalósíthatónak; és itt szeretném hangsúlyozni, hogy kizárólag szakmai szempontból, tehát más tekintetben osztjuk a véleményüket.
Ellenérveink két csoportra oszthatók. Egy részük technikai jellegű, más részük azonban a javaslat szabályozási koncepcióját érinti, és ezek sajnos módosító javaslatokkal sem küszöbölhetőek ki.
Általános jellegű észrevételként szeretném felhívni a figyelmüket arra, hogy a javaslat terjedelmes, szövegezésében bonyolult tényállással kívánja a Btk. rendelkezéseit kiegészíteni, továbbá indokolása nem mutatja be megfelelően a jelenlegi jogi környezetet.
(12.10)
A javaslat mellőzi annak megindokolását is, hogy miért az érintett személyi körre kívánja a büntetendőséget kiterjeszteni, illetve milyen megfontolások szolgáltak alapul akkor, amikor mind a fogyasztói, mind a kereskedői jellegű magatartások büntetendősége mellett döntött. Ezek a büntetőjogi szabályozás olyan alapvető kérdései, amelyek átgondolása nélkül nem kerülhet sor következetes, egységes büntetőjogi szabályok kialakítására.
A javaslat nem tesz mást, mint hogy két módosítással nagyjából megismétli az Alkotmánybíróság által 2000 decemberében hatályon kívül helyezett tényállás szövegezését. Az első módosítás az Alkotmánybíróság által határozatában is kifogásolt bizonytalan, meghatározatlan fogalmakat felváltja az azóta hatályba lépett, a doppingellenes tevékenység szabályairól szóló 99/2001. (VI.20.) kormányrendeletre történő utalással.
A másik módosítás pedig a lehetséges elkövetői kört határozza meg a “hivatásos sportolói versenytevékenység” fordulattal. E meghatározás azonban nincs összhangban a büntetőjogi kerettényállást kitöltő háttérjogszabályok fogalomhasználatával, ami pedig kerettényállás esetében elengedhetetlenül szükséges. A javaslat a büntetendőséget tehát kizárólag a hivatásos sportolókra kívánja kiterjeszteni, ami a sporttörvény fogalmai alapján meghatározható legszűkebb személyi kör.
További technikai probléma, hogy a sporttörvény nem ismer olyan fogalmat, hogy versenytevékenység, így a potenciális elkövetői kör meghatározhatatlan, meghatározatlan lesz. Ez a meghatározatlanság pedig nem felel meg a büntetőjoggal szemben támasztott alkotmányos követelményeknek.
A javasolt szabályozás alapvető problémája, hogy nem veszi figyelembe a büntetőjog társadalomban betöltött szerepét. A büntetőjog szerepe ugyanis a társadalmi rend alapértékeinek védelme. Ezek a védendő alapértékek a különböző bűncselekményi tényállások jogi tárgyai. A javaslat indokolása szerint a védeni kívánt társadalmi érdek a sport tisztasága, illetve az emberi élet, a testi épség, egészség. A sport és különösen a versenysport tisztaságának biztosítása azonban nem lehet a büntetőjog feladata, hiszen a versenysport szabályainak be nem tartása a társadalom alapvető értékeit, érdekeit nem veszélyezteti olyan mértékben, hogy az a büntetőjog reakcióját kívánná meg.
A tiltott teljesítményfokozó szerekkel való visszaélés más vonatkozásban természetesen sérthet alapvető érdekeket, hiszen valóban járhat az emberek életének, testi épségének, egészségének veszélyeztetésével. Erre tekintettel a kialakítandó büntetőjogi szabályozás által védeni kívánt érdek, a jogi tárgy kizárólag a társadalom tagjai életének, testi épségének, egészségének védelme lehet. A javaslat azonban azzal, hogy az elkövetői kört a hivatásos sportolókra korlátozza, nem ezt az érdeket védené, hanem kizárólag a versenysport tisztaságának a védelmére lenne alkalmas.
Ugyancsak következetlen, hibás rendelkezést tartalmaz a javaslat a tényállás elkövetési tárgya vonatkozásában. A javaslat elkövetési tárgyként a teljesítményfokozásra alkalmas szert jelöli meg. Ez nem felel meg a doppingellenes kormányrendelet fogalmainak, és csak egy részét fedi le a doppingnak. Az indítvány tehát csak a teljesítményfokozó szerekkel való visszaélést rendelné büntetni, a többi tiltott szert, készítményt, módszert, eljárást nem.
A javaslat figyelmen kívül hagyja továbbá, hogy doppingszer nincs, csak gyógyszerek vannak, amelyeket valamilyen betegség gyógyítására vagy megelőzésére fejlesztettek ki, és amelyek attól válnak doppingszerré, hogy a sportolók teljesítményfokozás céljából visszaélnek vele. Nem lehet és nem is szükséges minden doppingnak minősülő szert azonos elbírálásban részesíteni, csak azt a doppingszerrel való visszaélést kell büntetni, amely valóban egészségkárosító hatású. Az egészségre nem káros doppingszerek használatával szembeni fellépést a szakmai szabályoknak és szervezeteknek kell biztosítaniuk, a büntetőjog kizárólag az egészségre káros doppingszerekkel való visszaélés kapcsán nyújthat valódi védelmet.
A fentiek alapján gondolom, most már érthetővé vált, hogy a kormány kizárólag szakmai szempontok alapján miért nem támogatta a képviselői önálló indítvány általános vitára való alkalmasságát.
A doppinggal kapcsolatos, dogmatikai szempontoknak is megfelelő büntetőjogi szabályozás kidolgozása megkezdődött az Igazságügyi Minisztériumban, a szövegszerű javaslat szakmai egyeztetése az érdekelt tárcák bevonásával jelenleg is folyik. Az általunk javasolt szabályozás főbb elemei nagyon röviden a következők.
A tényállás által védendő társadalmi érdeket kizárólag a természetes személyek élete, testi épsége, egészsége körében adnánk meg. A sportverseny tisztaságának biztosítása nem lehet a büntetőjog feladata. A büntetőjog feladata az emberek közösségi együttélésének a védelme, a jogrend megőrzése.
A versenysport szabályainak be nem tartása ezen érdekeket nem veszélyezteti olyan mértékben, hogy az a büntetőjog reakcióját kívánná meg.
A bűncselekmény elkövetője bárki lehet. A tényállás jogi tárgya a természetes személyek életének, testi épségének, egészségének a védelme, és ezen érdekeknek bárki által történő veszélyeztetése lesz majd büntetendő. Ennek megfelelően nem fogadható el az elkövetői kör bármilyen módon, szervezett keretek között sporttevékenységet végző személyekre történő szűkítése. Nem indokolt ez már csak azért sem, mert egyrészt az önkéntes sporttevékenység körében is lehet a teljesítményfokozás egészségre veszélyes eszközeihez folyamodni, továbbá az egészségre veszélyes dopping kapcsán tiltott kereskedelmi jellegű tevékenységet folytatók az esetek többségében nem kapcsolódnak a hivatásos sporttevékenységhez.
Az elkövetési tárgyak körét az egészségre veszélyes dopping körében állapítanánk meg. Ennek oka, hogy a korábbiakban elmondottak szerint beiktatni kívánt tényállás a természetes személyek életét, testi épségét, egészségét védi. Az egészségre veszélyes doppingok körét a kormányrendelet állapítaná majd meg.
Tehát még egyszer összefoglalóan azt szeretném elmondani, hogy maximálisan értékeljük azt a törekvését a tisztelt képviselőknek, hogy ezt a problémát szeretnék megoldani, hiszen itt egy üres tényállás keletkezett az Alkotmánybíróság döntése folytán. Kizárólag szakmai szempontokat igyekeztem felsorolni. Semmilyen presztízsszempont nem vezérelt bennünket. Sőt - ez egy mostani ötletem, ha szabad így mondani - a magam részéről azt sem ellenzem, hogyha ezt a problémát a négy parlamenti frakció valamilyen formában együttesen próbálja megoldani.
Az azonban sajnálatosan tény, hogy ennek a javaslatnak a szövege nem javítható módosító indítványokkal sem, ezért változatlanul azon az állásponton kell hogy maradjak, hogy ebben a formájában, de még csak javított változatában sem tudjuk elfogadni. A problémát meg kell oldani, egy létező, valódi problémáról van szó, ebben önnek teljes mértékben igaza van, ezt mindenképpen mielőbb megoldandó problémának gondoljuk. Hogy egy kormányjavaslat vagy négy frakciótag által előterjesztett együttes javaslat formájában történjen-e, az részünkről mindegy; hamarosan ezzel a javaslattal mi előállunk, de ebben a formájában sajnos nem tudjuk támogatni.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.)
