DR. VILÁGOSI GÁBOR
DR. VILÁGOSI GÁBOR
DR. VILÁGOSI GÁBOR, az ifjúsági és sportbizottság előadója: Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A bizottsági ülésen vita alakult ki arról, hogy a sportolók doppingolását szükséges-e, illetve célszerű-e kriminalizálni, és ha igen, akkor ez milyen körre terjedjen ki. Az előttünk fekvő javaslat a hivatásos sportolói versenytevékenység körében kívánja végső soron akár szabadságvesztéssel is büntetni a teljesítményfokozó szerek előállítóját, készítőjét, felhasználóját, illetve azokat a hivatásos sportolókat, akik a doppingtilalom megszegésével teljesítményfokozásra alkalmas beavatkozásnak vetik magukat alá.
A javaslat benyújtóinak képviselője az írásos indokolást a bizottsági ülésen többek között azzal egészítette ki, hogy a dopping használatát szankcionálni kell, és a szabályozással védeni kívánják a hivatásos sportolókat, akik gyakran, úgymond, tudatlanságból szednek ilyen szereket, és tudatlanságból károsítják egészségüket. A többség ezzel szemben azon a véleményen volt, hogy maga a doppingolás ma is szankcionált, hiszen akit doppingoláson érnek, azt eltiltják a tevékenységtől, attól a tevékenységtől tiltják el, amihez a legjobban ért - nagyon gyakran, amihez kizárólag ért -, és ezzel természetesen hihetetlenül nagy anyagi hátrányba kerül a sportoló, aki lebukik a doppingvizsgán.
(12.20)
De talán az anyagi hátránynál is súlyosabb az az erkölcsi hátrány, amit elszenved a doppingoló sportoló, gyakorlatilag kiveti magából a sporttársadalom, és ezáltal egzisztenciálisan, mondhatni, tönkremegy.
Úgy véljük, ha egyáltalán a büntetőjognak szerepe van a doppingolás területén, akkor sokkal indokoltabb a fiatalok, a gyerekek sporttevékenységének a területére korlátozni ezt, hiszen ott valóban előfordulhat, és sokkal életszerűbb, hogy ott fordul elő, hogy a kiskorú sportoló nem tud arról, hogy őt milyen tiltott szerrel próbálják meg jobb teljesítményre sarkallni, és itt az edzők felelőssége, akár a büntetőjogi felelőssége is fennállhat. Szeretném azonban hozzátenni, hogy a kiskorúak veszélyeztetésének a törvényi tényállása, a Btk. 195. §-a, úgy véljük, megfelelően szankcionálja ezt az esetet, illetve megfelelő ez a törvényi tényállás.
Összegzésként tehát a bizottság tagjainak a többsége úgy gondolta, és azon a véleményen volt, hogy az előterjesztés nem az indokolt területet kívánja szabályozni, pontatlan a szöveg, a hivatásos sportolói versenytevékenység fogalma ismeretlen, illetve nem harmonizál a hasonló tárgykört szabályozó törvényekkel, illetve a sporttörvénnyel. Az sem helyes, ami az előterjesztés indokolásának a második fordulatában fordul elő, és ami a drogot és a doppingot gyakorlatilag egy lapon említi. Természetesen nagyon bizonytalan maga az a fogalom is, hogy a doppinglistán szereplő szerek, hiszen, mint tudjuk, ez nagyon tág területet ölel fel, és nagyon sok olyan gyógyszer szerepel rajta, amiket a mindennapi életben, az egészségünk megőrzése érdekében szedünk. Tehát ezt a kört büntetőjogilag szankcionálni gyakorlatilag képtelenség és teljes mértékben helytelen.
Amire hivatkozott az államtitkár úr is, a bizottság többsége úgy ítélte meg, és ott, a bizottsági ülésen az Igazságügyi Minisztérium képviselője is azon az állásponton volt, hogy az előttünk lévő törvényjavaslat módosító indítványokkal sem javítható olyan mértékben, hogy általános vitára alkalmas legyen, ezért az ifjúsági és sportbizottság nem tartotta alkalmasnak általános vitára az előttünk fekvő javaslatot.
Köszönöm szépen. (Taps az SZDSZ padsoraiból.)
