KÁRPÁTI ZSUZSA
KÁRPÁTI ZSUZSA
KÁRPÁTI ZSUZSA (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő törvényjavaslat kicsit olyan, mint az a macska, amelyet kidobnak az ajtón, és aztán visszamászik az ablakon, s engedjék meg, hogy ezt megindokoljam.
Köztudomású, hogy a magát polgárinak nevező kormány a büntető törvénykönyvet módosította, majd az Alkotmánybíróság azt az ominózus paragrafust, amelyről itt most szó van, a 283/B. §-t hatályon kívül helyezte. Most újra megpróbálja visszacsempészni az ellenzék ezt az ominózus paragrafust, ezért mondtam, hogy egy ajtón kidobott macska esetével állunk szemben. És még azt a fáradságot sem veszik, hogy egy 2003-ban benyújtott törvényjavaslatot ne 2002. decemberi dátummal és 2003. január 1-jei hatályba léptetéssel nyújtsanak be. (Szijjártó Péter: Akkor nyújtottuk be!) Ebből látszik az a görcsös szándék, hogy mindenáron a büntető törvénykönyvbe való beemelését szeretnék elérni a doppingellenes tevékenységnek, ami önmagában még nem is lenne baj, ha ez nagyon pontosan körülhatárolt és egzakt módon történne. Azonban szeretném fölhívni a figyelmét arra az ellenzéki képviselőtársaimnak: az, hogy egy anabolikus vagy bétablokkoló szer káros-e vagy sem, a hatásmechanizmusától függ, nem pedig a mindenkori kormányoktól, hogy azok konzervatívak-e vagy szociáldemokrata értékek mentén gyakorolják a hatalmat.
Ahhoz, hogy a büntető törvénykönyvbe mint anyagi jogszabályba ez beilleszthető legyen, legalább két fontos kritériumnak eleget kellene hogy tegyen a törvényjavaslat. Az egyik, hogy az elkövetők körét nagyon pontosan határozza meg. Ebből a törvényjavaslatból ez sajnos nem tűnik ki, hiszen egy olyan nagyon kis társadalmi csoportot jelöl meg mint lehetséges elkövetői csoportot, amely társadalmi csoport megjelölése, a büntető törvénykönyvbe ilyen módon történő beemelése az én véleményem szerint inkább diszkriminatív jellegű, semmint egy elkövetői kör megjelölését jelentené.
Fontos tétele lenne a büntető törvénykönyvbe való beemelésnek az, hogy az a cselekmény, amely a társadalomra nézve olyan veszélyes, hogy azt büntetni vagy szankcionálni kell, nagyon pontosan körülhatárolt módon, egzakt módon megfogalmazásra kerüljön. De azon gyógyszerek, szerek szedése, ami önmagában mint gyógyszerszedés vagy mint szer alkalmazása nem okoz függőséget, tehát használatuk nélkülözi a társadalmi veszélyességet, így nem indokolt e magatartás büntetőjogi szankcionálása, tehát még egyszer hangsúlyozom: önmagában az, hogy valaki bétablokkolót vagy anabolikus szert szed - az egy más kérdés természetesen, ha teljesítményfokozásra használja.
Szeretném felhívni a figyelmet az alkotmánybírósági határozat azon megfogalmazására, hogy az alkotmányos büntetőjog követelményei szerint a büntetőjogi szankciók kilátásba helyezésével tilalmazott magatartást leíró diszpozíciónak határozottnak, körülhatároltnak, világosan megfogalmazottnak kell lennie, egyértelmű üzenetet kell tartalmaznia, hogy az egyén mikor követ el büntetőjogilag szankcionált jogsértést.
És hogy egy előremutató gondolatot is mondjak, hátha ez megoldás lehetne az ellenzék és a kormány, illetve a parlament számára. Tudjuk, hogy a bűncselekmény akkor valósul meg, ha bizonyos jogszabályok, egyezmények és előírások megszegése, megsértése történik meg. Szeretném felhívni a figyelmet, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tilalmi listái nem illeszkednek jelenleg a magyar jogrendbe, a magyar jogrend ezt nem vette át. Ezért javasolnám a magyar parlamentnek, hogy először ezt hirdessük ki a parlamentben, jelentessük meg a közlönyben, és ezt követően tárgyaljunk arról, hogy a büntető törvénykönyvbe be akarunk-e még valamit emelni avagy sem.
Ilyen formában ezt a törvényjavaslatot elfogadásra nem javaslom. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypártok soraiban.)
