DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. A rendelkezésre álló idő rövidségére való tekintettel rögtön szeretnék a lényegre térni.
Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselők! Itt valóban az a lényeg, hogy egy nemzeti stratégia kialakítása van napirenden. Megerősíthetem a tisztelt előterjesztőknek, hogy a hatályos szabályozás véleményünk szerint is több területen változtatásra szorul. Egyszerre több területre vonatkozó, állami szervek által koordinált, összehangolt fellépésre van szükség, és az ezzel összefüggő, több területet érintő jogalkotásra is. Az Igazságügyi Minisztériumban dr. Gönczöl Katalin miniszteri biztos irányításával kidolgozásra került a társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiája, amely stratégiát a napokban bocsátottunk közigazgatási egyeztetésre. Ezen stratégián belül kiemelt témakörként szerepel a családon belüli erőszak megelőzésének kérdése.
A családon belüli erőszak elleni hatékony megoldás keresésében több minisztérium, már meglévő és még alakuló fórumok, valamint hatóságok hatékony együttműködésére van szükség, hiszen bár a probléma sok területen egyszerre jelentkezik, jogalkotási feladatokból van viszonylag kevesebb. A jogszabályi és a végrehajtási környezet felmérése elkezdődött, amely során át kell tekinteni a már jelenleg is rendelkezésre álló, de nem alkalmazott jogi lehetőségeket is, továbbá meg kell vizsgálni, hogy milyen okok tartják vissza a hatóságokat ezen intézmények következetes alkalmazásától.
A probléma hatékony kezelése érdekében az elsődleges prevenció körében az elkövető eltávolítása, a távol tartó intézkedés bevezetése, a menedékotthonok bővítése, az egészségügyi, mentális és jogi segítségnyújtás megteremtése, míg a másodlagos prevenció körében a köztudatformálás, az oktatás, a szakemberek képzése feltétlenül szükséges.
Korábban többször is hangsúlyoztuk, hogy a családon belüli erőszakos cselekményeket elkövetőkkel szemben teljes körű büntetőjogi fellépésre a Btk. rendelkezései alapján jelenleg is mód van. 16-18 olyan törvényi tényállás szerepel a Btk.-ban, amelyek mindegyike alkalmas lehet családon belüli erőszak esetén. Én nem ismerek olyan jellegű, családon belüli erőszakban megnyilvánuló cselekményt, amely a jelenleg hatályos Btk. valamely törvényi tényállás keretei közé ne illeszkedne be. Az egy egészen más kérdés, és szerintem itt lehet a megoldás, hogy mely rendelkezéseket hogyan alkalmazzák a különböző hatóságok, és a sértettek milyen módon tudják érvényesíteni jogaikat az ilyen jellegű cselekményekkel kapcsolatban.
Készül a büntető törvénykönyv teljesen új szövege, az újonnan előterjesztendő büntető törvénykönyv, amelyet egyébként ebben a ciklusban tervez megalkotni a kormányzat. Természetesen megvizsgálhatjuk annak szükségességét, amire a képviselő úr az expozéjában utalt, hogy esetlegesen valamilyen változtatás szükséges lehet-e, de még egyszer hangsúlyozni szeretném, hogy én nem ismerek olyan jellegű magatartást, amely egyben ne valósítana meg jelenleg is valamilyen bűncselekményt.
A hatályos magyar szabályozás jelenleg nem tartalmaz rendelkezést arról, hogy a családon belüli erőszakot elkövető személy a közös otthonból az általa elkövetett erőszak miatt eltávolítható lenne, hogy számára a hatóság előírja, hogy a bántalmazott családtagokat közterületen vagy egyéb helyen ne közelítse meg, távközlési eszközök segítségével vagy más módon ne zaklassa. A távol tartó rendelkezés a megfelelő garanciális háttér biztosítása mellett megfelelő eszköz lehet a családon belüli erőszak elleni fellépés vonatkozásában.
Azt sem lehet természetesen figyelmen kívül hagyni, hogy ez a bizonyos távol tartó rendelkezés jellegéből adódóan csak törvényi szintű szabályozással oldható meg, és a megfelelő garanciális szabályok és bírói jogorvoslat biztosítása mellett. Tisztázni kell, hogy milyen feladat hárul az államra, illetve a különböző állami szervekre és hatóságokra, illetve hogy milyen költségvetési, pénzügyi erőforrások mozgósíthatók a családon belüli erőszak elleni fellépésre. Fel kell mérni, hogy a távol tartó rendelkezés megsértése milyen szabálysértési következményekkel járhat, és ez milyen további többletterhet jelent az intézményi háttérre.
A tanúvédelmi rendszer ma három jogszabályra épül Magyarországon: a büntetőeljárásban részt vevők, az eljárást folytató hatóságok tagjai személyi védelme elrendelésének feltételeiről és végrehajtásának szabályairól szóló kormányrendelet, illetve a büntetőeljárásban részt vevők, az igazságszolgáltatást segítők védelmi programjáról szóló törvény, és a büntetőeljárásról szóló törvényben a különösen védett tanú jogintézménye. A kormányrendelethez és a tanúvédelmi törvényhez kapcsolódó jogalkotási feladatok a Belügyminisztérium, a büntetőeljárással kapcsolatos feladatok pedig az Igazságügyi Minisztérium jogszabály-előkészítési feladatkörébe tartoznak. (Az elnök jelzi az idő leteltét.)
