KUNCZE GÁBOR
KUNCZE GÁBOR
KUNCZE GÁBOR (SZDSZ): Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Mint az elmúlt napok sajtója, illetve a tegnapi parlamenti vita is mutatja, a Postabank-ügy egyelőre nem tud nyugvópontra jutni. Hadd elevenítsem fel ennek a történetnek néhány mozzanatát.
1997-ben tört ki az úgynevezett Postabank-pánik, amikor elterjedt, hogy a bank fizetésképtelenné vált, ennek következményeként ezrek rohanták meg a bank kifizetőhelyeit, és tényleg, a bank mindezek következtében nagyon nehéz helyzetbe került. Annak idején a kormánynak döntést kellett hoznia az ügyben. Megjegyzem, én emlékszem az akkori ellenzéki nyilatkozatokra, mind az MDF, mind a kisgazdák, mind pedig a Fidesz részéről - a Fidesz részéről történetesen Orbán Viktor nyilatkozott -, hogy ezt a bankot a kormánynak kötelessége megmenteni, kötelessége alátolni mindazon eszközöket, amelyek segítségével ez a probléma elhárítható.
Aztán a következő történet - merthogy persze rendezni nem lehetett olyan egyszerűen a sorsát - 1998-hoz kötődik, amikor is az újonnan megalakult kormány felmentette a bank vezetését, büntetőeljárásokat kezdeményezett a későbbiek során ellenük, illetve előkészített és végrehajtott egy konszolidációt.
S most, ha jól látom, képviselőtársaim, a vita kettős: mert egyrészt persze történik valami a büntetőeljárással, másrészt újra középpontba került a bank konszolidálásának ügye.
Hadd emlékeztessem önöket, hogy annak idején már felmerültek kérdések többek között a konszolidáció mértékét illetően, hogy az megfelelő volt, avagy túlzott mértékű volt, és természetesen az is, hogy voltak-e kedvezményezettjei ennek a konszolidációnak, és ha voltak, akkor vajon kik voltak ők. Ezen ügyek tisztázása érdekében a Szabad Demokraták Szövetsége akkor vizsgálóbizottságot kezdeményezett. Egész egyszerűen azért, mert azt gondoljuk és akkor is azt gondoltuk, hogy 153 milliárd forintnyi közpénz felhasználása már olyan tétel, amihez a parlamentnek köze kell, hogy legyen, ami helyes, ha a parlament ellenőrzése mellett zajlik. Ennek a vizsgálóbizottságnak a megalakítását az akkori kormánytöbbség elutasította. Egyébként ezt különösebben nem indokolta meg.
Most az új fejlemény az a konszolidáció tekintetében, hogy előkerült egy 2000-ben keltezett KEHI- – kormányzati ellenőrzési hivatali – jelentéstervezet, ami arról szól, hogy túlkonszolidálták a bankot. Ehhez a tervezethez, ez hozzátartozik az igazsághoz, mind a Postabank, mind a Pénzügyminisztérium észrevételeket tett – aztán ezután az égvilágon semmi a dologgal nem történt, jó mélyen eltemették gyorsan.
Ezzel kapcsolatban kérdőjelek merülnek fel az emberben. Megalapozott volt-e ez a jelentés, amit egyébként ugyanazok készítettek, akik jelentése alapján korábban feljelentették a bank vezetését, és a konszolidációt előkészítették? Vagyis ha akkor igazuk volt, akkor lehet, hogy most is igazuk van, ha meg most nem volt igazuk, akkor lehet, hogy akkor is esetleg tévedhettek. Vajon miért nem foglalkoztak a Postabank, illetve a PM észrevételeivel? És egyáltalán mi lett ennek a jelentésnek a sorsa, amelyről tudjuk, hogy öt vezető politikus is megkapta, és utána nem történt a dologban semmi?
Azt meg viszont látom, tisztelt képviselőtársaim, hogy a jelentéstervezet felbukkanása elég nagy izgalmat váltott ki, ami azt illeti, a politikában, főleg az ellenzék körében. Erre utal a tegnapi napirend előtti felszólalás is, meg az azonnali kérdések órájában elhangzott kérdés is. Ami, megjegyzem, számomra azt mutatta, mintha összjáték lett volna a kérdező és a legfőbb ügyész helyettese között.
Tisztelt Képviselőtársaim! Két ügy van tehát. Az egyik ügy a Postabank története, az ezzel kapcsolatos büntetőeljárás, a különböző vizsgálatok. A másik ügy pedig, hogy a bank konszolidációja vajon milyen módon történt, miért úgy történt, kik a kedvezményezettjei, vajon a mértéke megfelelő volt-e. Miután ezekre a kérdésekre évek óta nem kapunk választ, és miután tavaly szeptemberben ezért újra benyújtottuk a vizsgálóbizottságot kezdeményező javaslatunkat, és miután új fejlemények merültek fel az ügyben, a Szabad Demokraták Szövetsége kérte, hogy a parlament tűzze napirendre a vizsgálóbizottság megalakítását. A jövő héten önöknek lesz lehetőségük dönteni arról, hogy tisztán akarnak-e látni ebben a kérdésben, vagy továbbra is szeretnék homályban tartani a Postabank ügyét.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
