DR. HÖRCSIK RICHÁRD
DR. HÖRCSIK RICHÁRD
DR. HÖRCSIK RICHÁRD, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A Fidesz-Magyar Polgári Párt képviselőcsoportja támogatja a tisztelt Ház asztalán lévő határozati javaslatot. Nemcsak azért, mert az integrációs nagybizottság elmúlt ülésén kisebb szövegkiigazításokkal a négy parlamenti párt megállapodott a javaslat szövegéről, hanem azért is, mert úgy véljük, hogy e dokumentum tartalma fontos a magyar parlamentarizmus legújabb kori történetében, ugyanis az a tény, hogy az Országgyűlés felhatalmazza a kormányt az európai uniós csatlakozásunk szerződésének aláírására, egyszerre három lényeges tanulságát mutatja a parlamenti demokráciánknak.
Az első tanulságot úgy is fogalmazhatnám, hogy parlament nélkül nincs EU-s csatlakozás. Ebben a tényben benne van, ahogy Vastagh Pál képviselőtársam említette, az integráció elmúlt tizenhárom évének rendkívül gazdag története, és e folyamat mutatja azt, hogy Magyarország euroatlanti integrációjában a Magyar Országgyűlés igenis tevékenyen vette ki a részét. Egyébként a határozati javaslat indoklása erre utal.
Jóllehet a társulási szerződésről, majd a jelen csatlakozási szerződésről is négy kormány folytatta a tárgyalásokat, de a háttérben mindig ott volt a Magyar Országgyűlés. Úgy is mondhatnám, hogy a parlament adta meg a kormánynak a tárgyalások legitimációját. Csak utalok arra, hogy az Országgyűlés minden évben megvitatta a társulási szerződés alakulását, annál is inkább, mivel a kormánynak beszámolási kötelezettsége volt a tisztelt Ház előtt.
(18.40)
De említhetném a parlamenti vitanapokat is, amikor sokszor éles vitákkal tarkítva tárgyaltunk az úgynevezett éves országjelentésekről. Aztán ide sorolhatnám az Európai Parlament-Magyar Országgyűlés vegyes bizottsága üléseit, ahol ajánlásainkkal próbáltuk meg elősegíteni az európai integrációs folyamatot. Ebből is látszik, hogy az Országgyűlés fontos szerepet töltött és tölt be az integráció folyamatában.
Tisztelt Elnök Úr! A második tanulság az, hogy nincs EU-s csatlakozás a polgárok akarata nélkül. Az előbb elmondottakból következően a határozati javaslat hangsúlyozza, hogy nem pusztán egy kormány, hanem a Magyar Köztársaság egész lakossága kíván csatlakozni az Európai Unióhoz. Ezért helyénvaló, hogy a határozati szövegben az olvasható, hogy a magyar nép áldozatos munkája, ami valójában lehetővé teszi az említett integrációt. Nem akarom felsorolni, csak néhányat említek, többek között azokra a kis és közepes magyar vállalkozókra, a mezőgazdasági termelőkre vagy a magyar gazdasági élet megannyi szereplőjére kell gondolnunk, akik teljesítménye a magyar gazdaság immáron több mint 80 százalékát beintegrálta az Európai Unióba. És mindez úgy történt az elmúlt tizenhárom év alatt, hogy a Bokros-csomag sokkhatásán kívül nagyobb megrázkódtatást nem élt át Magyarország tízmilliós lakossága.
Ezért is szükséges, hogy nemcsak őket idézve, hanem a parlamenti népképviselet szabályait szem előtt tartva az Országgyűlés az ő nevükben is adja meg a felhatalmazását a kormánynak a szerződés aláírására. Mindezt persze abban a reményben, hogy április 12-én pozitív lesz a népszavazás eredménye.
Végül a harmadik tanulság az, hogy erős nemzeti parlament nélkül nincs biztos érdekérvényesítés a jövő Európájában. Az előttünk fekvő dokumentum, úgy is mondhatnám, hogy előrevetíti azt a jövőt, ahogyan majd Magyarországnak élnie és működnie kellene az európai népek nagy családjában. Ma sokan attól félnek, hogy az ország elveszti a szuverenitását, elveszti a kultúráját; sokan attól tartanak, hogy Brüsszelre a régi KGST Moszkvájának az árnyéka vetődik vissza. De sokakban felvetődik a kérdés, mi lesz, ha a kormány nem elég hatékonyan képviseli a magyar érdekeket Brüsszelben. Akkor ez bizony hátrányosan érint bennünket, magyar polgárokat, és ez ellen nem tudunk tenni semmit. Hogy az előbbi félelmeket eloszlassuk, úgy vélem, erre van egy kiváló módszer, és ez nem más, mint az, hogy a parlament a magyar kormány számára majd az uniós tagságunk során mandátumot ad bizonyos uniós ügyekben. És a kormány ezzel a mandátummal, felhatalmazással megy Brüsszelbe tárgyalni.
Ez nem más, mint a sokat emlegetett és sokat kárhoztatott demokratikus deficitnek a csökkentése, mert azáltal, hogy a magyar parlament szerepe megnövekszik a többi nemzeti parlamenthez hasonlóan, így a polgárok képviselőiken keresztül bele tudnak szólni a brüsszeli dolgokba, tehát a brüsszeli döntéshozói mechanizmus nem kerül évszázadnyi távolságokra a polgároktól. Mindezt egy erős európai integrációs ügyek bizottsága működésével lehet elérni, ami a kormánynak mandátumot ad arra, hogy Magyarországot minél hatékonyabban képviselje a brüsszeli döntéshozói fórumokon. Ha megnézzük Dániát vagy Svédországot, ahol ez már évek óta jól működik, úgy vélem, ott ez a titka, hogy konszenzusos alapon tudnak határozatokat hozni az európai politikával kapcsolatban, és ez a titka annak, hogy igenis érdekeiket sikeresen tudják érvényesíteni Brüsszelben.
Tisztelt Elnök Úr! Végül engedjen meg egy megjegyzést. Mi örülünk annak, hogy rajtunk kívül még kilenc ország csatlakozik reményeink szerint 2004. május 1-jén az Európai Unióhoz, ahogy ezt az előttünk fekvő országgyűlési határozati javaslat címe is tartalmazza. Ha jól belegondolok, a kilencvenes évek közepén elterjedt az úgynevezett big bang elmélet, amitől bizony sokan óvtak bennünket, és sokan óvták az Európai Uniót is. Úgy magyarázták, hogy egy tortát könnyebb négy vagy hat szeletre felszeletelni, mint akár tíz azonos részre. Mégis ez történt. Megkockáztatom, talán ez az oka annak, hogy az Unió történetében a mostani bővülés sikeredett a legszűkmarkúbbra, és bizony háttérbe szorult az egyéni elbírálás elve.
Mindezek mellett a koppenhágai tárgyalások is arra intenek bennünket, hogy majd amikor Magyarország tagja lesz az Európai Uniónak, a 2006-os választások után olyan kormánya lesz Magyarországnak, amely maradéktalanul tudja képviselni és érvényesíteni a magyar érdekeket. Véleményem szerint ezt csak egy erős, konszenzusos alapú magyar parlamenttel lehet elvégezni az európai ügyekben.
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.)
