HEGYI GYULA
HEGYI GYULA
HEGYI GYULA, a környezetvédelmi bizottság alelnöke, a bizottság előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Számvevők! Az embernek az az érzése, hogy a béke angyala szállt át a parlamenten ma délelőtt, mindenki elégedett a jelentéssel, minden bizottság egyhangúlag fogadta el, és tulajdonképpen mindenki csak gratulál, és az elfogadott jelentésből von le következtetéseket. Zárójelben szeretném megjegyezni: jó lenne megérni, hogy egyszer olyan környezetvédelmi tárcánk legyen, amely feleennyi elégedettséget vált ki a társadalomból és a magyar parlamentből.
Természetesen mi is egyhangúlag támogattuk ennek a jelentésnek az elfogadását, és a környezetvédelmi bizottság egyhangúlag szavazott a javaslat mellett. A környezetvédelemmel kapcsolatban két dolog szokott felmerülni: az egyik, hogy nincs rá elég pénz, a másik pedig az, hogy pazarló módon, értelmetlen célokra, netán korrupt módon költik el ezeket a pénzeket.
Nyilvánvalóan az első rész nem az Állami Számvevőszék hatásköre, hogy több pénz jusson; ami a másikat illeti: a környezetvédelmi alap célelőirányzattal kapcsolatban a bizottsági ülésen az előző ciklusra vonatkozóan - hangsúlyoznom kell - a következő megállapítás hangzott el. “Nagyon komoly, szinte bányászati feltáró tevékenységet kellett a kollégáknak folytatniuk, hogy pinceszerű, irattározónak nem igazán nevezhető helyekről összegyűjtsék, összeszedjék a sok esetben zsákokban ömlesztve meglévő bizonylatokat ahhoz, hogy a KAC-ból folyósított pénzeszközök útját, sorsát korrekt módon nyomon lehessen követni.”
Ezzel a kérdéssel részletesebben nem is kívánok foglalkozni, reméljük, hogy a KAC működése a jövőben valóban átlátható és követhető lesz.
(10.40)
Van egy másik dolog, ami felmerült a bizottsági ülésen, és talán a nyilvánosságot kihasználva erről érdemes több szót szólni. Ahhoz, hogy több pénz kerüljön Magyarországon fontos környezetvédelmi beruházásokra, uniós forrásokra is szükség van, és a jövőben még inkább szükség lesz. Az uniós pénzekkel kapcsolatban, ahogy azt Kovács Árpád elnök úr is elmondta joggal a bizottsági ülésen, az az elv működik, hogy aki a pénzt adja, annak joga van annak felhasználását ellenőrizni is.
Ha Magyarországon a környezetvédelmi pénzek felhasználhatósága nem válik nyilvánossá, jobb hírűvé, ha szabad ezt mondani, mint a múltban volt, akkor bizony két veszély fenyeget; vagy az, hogy az uniós forrásokat leállítják, és Magyarországtól megvonják, vagy nagyon kis mértékben részesülhetünk ezekből a támogatásokból, vagy pedig ha a hazai felhasználást és ellenőrzést nem ítélik megfelelőnek, akkor uniós szakemberek, uniós ellenőrök fognak Magyarországra érkezni, hogy ezt megvizsgálják.
Egyet kell érteni azzal, amit elnök úr is elmondott a bizottsági ülésen, hogy bármilyen nagy szavakról van szó, végső soron nemzeti függetlenségünk és nemzeti büszkeségünk kérdése is, hogy tudunk-e biztosítani a környezetvédelmi és természetesen más európai uniós támogatások esetében olyan felhasználást, amely európai szintűnek nevezhető, és az európai intézmények által is elfogadott, korrekt, tisztességes mód. Ebben is jó lenne, ha ezeknek a mechanizmusoknak kiépítésében, megerősítésében is érvényesülne a ma délelőtti általános egyetértés és közös akarat.
A másik, ami már elhangzott itt más bizottsági jelentésekben is, hogy a magánpénzek és a közpénzek együttes mozgásánál, működésénél az új kormányzat azt az elvet vallja, hogy aki közpénzt igényel, aki állami beruházásokra magánvállalkozóként jelentkezik, az később ne hivatkozzon az üzleti titok védelmére. Nyilvánvaló, hogy ahol közpénzek forognak, akármilyen befektetésen, akármilyen piaci konstrukción keresztül, ott mindenképpen a nyilvános ellenőrzésnek is meg kell valósulni, és ebben a tekintetben örülök, hogy szintén egyetértés látszik kibontakozni.
Azt mindenképpen el kell mondani, és nekem azért is rokonszenvesek voltak elnök úr és munkatársainak beszámolói a bizottsági ülésen, mert jelezték a Számvevőszék korlátait is. Nyilvánvaló, bizonyos kérdésekben a politikai döntés nem tolható át az Állami Számvevőszékre. Az Állami Számvevőszék megvizsgálhatja, hogy korrekt módon használták-e fel az összegeket vagy nem, de azt nyilvánvalóan nekünk, politikusoknak és persze a társadalom különböző más, nyomást gyakorló csoportjainak kell elérni, hogy a költségvetés olyan célokra szavazzon meg összegeket, amely célok szükségesek, amelyek a társadalom egészét szolgálják.
Ebben a tekintetben nyilván azt szeretném, ha a jövőben nemcsak tisztességesebben költenék el a környezetvédelmi pénzeket, hanem több pénz is jutna a fenntartható fejlődésre, egy élhető, zöldebb Magyarországra.
Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
