JAUERNIK ISTVÁN
JAUERNIK ISTVÁN
JAUERNIK ISTVÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! A Szocialista Párt országgyűlési képviselőcsoportja az Állami Számvevőszék 2002. évi tevékenységéről készült jelentést és a számvevőszéki bizottság országgyűlési határozati javaslatát támogatja, mindkét előterjesztés elfogadását javasolja a tisztelt Háznak.
Hozzászólásomban három jól elkülöníthető kérdéskörre szeretnék kitérni. Először az Állami Számvevőszék 2002. évi működéséről, tevékenységéről és magáról a jelentésről szeretnék szólni. Ezt követően - természetesen a teljesség igénye nélkül - a Számvevőszék tapasztalatairól, megállapításáról szeretnék néhány gondolatot elmondani. Majd befejezésül az országgyűlési határozati javaslatról szólok.
Tisztelt Ház! Mint említettem, először a 2002. évi tevékenységről szólok. A Számvevőszék 2002-ben is a törvényben leírtaknak megfelelően, magas színvonalon végezte munkáját. Ezt bizonyítja maga a jelentés, a jelentésben leírtak, és természetesen nem utolsósorban bizonyítja ezt a szocialista képviselők személyes tapasztalata is.
A Számvevőszék az elmúlt évben tevékenysége végrehajtásához mintegy 5 milliárd forintot, illetve ennél egy picivel többet, pontosan 5 milliárd 10 millió forintot használt fel. Ez egy igen jelentős összeg. Megítélésünk szerint ez az összeg 2002-ben jól hasznosult, hogy egy kicsit számvevőszéki megállapítást használjak. Jól hasznosult, mert a számvevők az ellenőrzési tervben foglaltaknak megfelelően és az év közben kapott felkérésnek megfelelően végrehajtották a rájuk bízott, a rájuk szabott feladatokat. 61 vizsgálati téma ellenőrzésén dolgoztak a számvevők. Természetesen volt, ami az előző évben kezdődött, és így van olyan ellenőrzés, amelyik nem fejeződött be 2002-ben. Összességében 34 ellenőrzés befejezésére kerítettek sort, és 46 jelentés publikálása is megtörtént.
Az ellenőrzések során szerzett tapasztalatokat a jelentésekben, beszámolókban megjelenítették, mindenki számára azok hozzáférhetőek, elérhetőek. Ez a nyilvánosság egy nagyon fontos szempont a Számvevőszék munkájában.
Itt szeretnék kitérni az állami számvevőszéki anyagok, jelentések, beszámolók egy pozitív elemére. Sokszor bírálat éri a különböző szakmai, hivatalos anyagokat a stílusuk, a nyelvezetük, a közérthetőségük miatt. Ez a bírálat nem illik az ÁSZ-jelentésekre, sőt egyértelműen dicséret illeti a Számvevőszéket, nemcsak a napirenden szereplő J/2545. számú jelentés miatt, hanem azért is, mert jellemző tulajdonsága az ÁSZ-anyagoknak, hogy azok közérthetőek, a hivatkozások pontosak, nincsenek bennük felesleges idegen szavak, az átlagpolgár számára is jól érthetőek; nem kell számvevőnek lenni, sőt még közgazdasági középiskolai végzettség sem kell ahhoz, hogy az olvasó tudja, hogy az ellenőrzés során mit tapasztaltak a számvevők, hogy a közpénzek felhasználása hogyan történt, történt-e szabálytalanság, és ha igen, akkor mi volt a szabálytalanság. Az is egyértelműen kiderül ezekből az anyagokból, hogy a számvevők mit javasolnak a probléma megoldására. Úgy gondolom, példaként állítható minden hivatalos szakmai anyag készítőjének a Számvevőszék ilyen irányú tevékenysége.
Tisztelt Ház! A Számvevőszék munkáját is, mint minden költségvetési szervét, jelentősen befolyásolják a működés személyi, tárgyi, dologi feltételei. Röviden erről is szólni kell, mert ha nem is nagyon nagy mértékben, de 2002-ben is történt előrelépés ezen a területen.
A parlamenti döntés következtében, a feladat bővülésével összhangban nőtt az Állami Számvevőszék létszáma, mely 2002-ben 524 főt jelentett. A 76 fő felvétele és a 25 eltávozása - amely döntően nyugdíjazás miatt következett be - lehetőséget biztosított a fiatalításra is, mely megtörtént.
Ismert tény, de fontos kiemelni most is, hogy az Állami Számvevőszék szakmai felkészültsége a képesítettségi és egyéb mutatók tekintetében egy igen komoly szellemi bázist jelent. Ennek kihasználása, hasznosítása nemzetgazdasági szinten is kiemelkedően fontos feladatunk. Az Állami Számvevőszék megítélésem szerint mindent megtett, hogy ez a gyakorlatban meg is valósuljon. Ennek ellenére nem vagyunk elégedettek, nem lehetünk elégedettek a vizsgálatok megállapításának hasznosulásával.
Hasonlóan vélekedik erről a jelentés is. Évek óta így van ez. Elnök úr jelezte, az anyagban leírta: van fejlődés ezen a területen. Javul a közpénzek felhasználásának szabályszerűsége, a törvényesség, az elszámoltatás, az ellenőrzés. De még igen sok az Állami Számvevőszék kifogása, igen sok az évek óta visszatérő gond. Lehetne idézni a jelentésből olyan mondatokat, olyan megállapításokat, amelyek több évre visszamenőleg megtalálhatók hasonló megfogalmazásban az éves jelentésekben.
Jellemző, hogy az Állami Számvevőszék megállapításait ritkán kifogásolják az érintettek. Természetesen ez is egy pozitív minősítése a számvevők munkájának, hogy a megállapítások megállják a helyüket; az érintettek akkor sem vitatják, ha ez rájuk nézve egyértelműen kedvezőtlen. De nem is ezzel van a baj. Azzal van a baj, hogy a megállapítást nem kifogásolják, és mégsem történik semmi, vagy ha történik is valami, akkor nem a megfelelő ütemben. Úgy gondolom, ezen a területen kellene lényegesen előrelépni, lényegesen gyorsabb ütemben intézkedni, döntéseket meghozni.
Jellemző például kormányzati szinten, hogy a felvetett számvevőszéki javaslatoknak mintegy 43 százalékára történt konkrét intézkedés, továbbá a felvetett javaslatoknak 42 százaléka az, amelyre azt tudja mondani a kormányzati szerv, hogy folyamatban van, valami történni fog - de ez már nem konkrét intézkedés -, és a javaslatok 15 százaléka az, amelyre semmilyen érdemi intézkedés nem történik. Úgy gondolom, ezen az arányon változtatni kell.
(11.00)
Az önkormányzati területen talán még rosszabb ez az arány. Itt is jellemző, hogy nem vitatják a Számvevőszék megállapításait, viszont a feltárt hiányosságok megszüntetésére csak kétharmad arányban, mintegy 65-70 százalékban készül intézkedési terv, és a visszaellenőrzések bizonyítják, hogy még ezeknek az intézkedési terveknek - amelyek csak kétharmad arányban jelennek meg - a végrehajtása sem történik meg maradéktalanul, itt is további lemorzsolódásra van példa.
Ezt támasztja alá - konkrétan tehát azt, hogy az önkormányzati területen is az észrevételek, a kifogások hasznosulásával gond van - az a tény is, hogy 2002-ben az előző évekhez hasonlóan a Számvevőszék tizenkét esetben tett büntető feljelentést, és mind a tizenkét eset önkormányzati üggyel volt kapcsolatos. Úgy gondolom, az általam elmondott példák és azok a tények, amelyeket a jelentés tartalmaz, azt bizonyítják, hogy a Számvevőszék megállapításainak hasznosulása területén van teendője úgy az Országgyűlésnek, mint az önkormányzatoknak és valamennyi állami költségvetési szervnek.
A személyi feltételeken túl röviden érdemes szólni a tárgyi-dologi feltételekről is. A jelentés szűkös forrásokat említ, mégis beszámol észlelhető, észrevehető javulásról. Ez döntően épületek felújítása, megyei szinten is, és ami még jelentős, az az informatikai fejlesztés területén valósult meg. Megítélésünk szerint ezek a fejlesztések ha nem is nagyon nagy mértékűek, de azért biztosítják azt, hogy a magyar Állami Számvevőszék nemzetközi összehasonlításban állja a versenyt, nem marad le és lépést tart a fejlődéssel. Megítélésünk szerint ezt a fejlesztési ütemet tartani kell az elkövetkező években is, és mindenképpen biztosítani kell azokat a feltételeket, amelyek lehetővé teszik a következő évben egy valóban méltó, tizennyolcadik világkongresszus megtartását.
Tisztelt Ház! Hozzászólásom következő szakaszában szeretnék foglalkozni az ÁSZ-vizsgálatok tapasztalataival, azokkal a dolgokkal, amelyekről az ÁSZ a jelentéseiben beszámol. Ezek közül is az önkormányzatok vizsgálataival kapcsolatban szeretnék néhány mondatot elmondani.
Több mint 3100 helyi önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzését végzi a Számvevőszék. A vita során már többen szóltak erről, és arról is, hogy a Számvevőszék összes kapacitásának jelentős részét leköti ez a munka. A jelentésnek ez a része is azt a megállapítást erősíti, hogy vannak visszatérő problémák, vannak olyan ügyek, amelyek évek óta megjelennek a jelentésben, a beszámolóban. Ilyen visszatérő probléma az ÁSZ megítélése szerint is az, hogy az önkormányzatok feladat- és hatásköre nincs összhangban a feladatok ellátásához szükséges forrással. És lehet ragozni, bővíteni, hogy milyen aránytalanságok és problémák vannak; úgy gondolom, ebben nagy egyetértés van a parlamenti pártok megítélésében is.
A 2002. évi ellenőrzés tulajdonképpen az önkormányzatok 2001. évi gazdálkodására terjed ki, a dolog természeténél fogva. A megállapítások kiemelik, hogy folytatódott a több éve tartó kedvezőtlen folyamat: romló pénzügyi feltételek között működik az önkormányzatok jelentős része; az önkormányzatok csak mintegy 50 százaléka nevezhető stabilan gazdálkodónak, a másik fele romló pénzügyi körülmények között gazdálkodik. 2001-ben is az önkormányzatok egy része a feladatait alacsonyabb szinten látta el. A települési önkormányzatok intézményeket adtak át megyei önkormányzatnak, szűkítették az intézményi struktúrát. Létszámot csökkentettek 2001-ben is, és likviditási problémák jelentkeztek. A jelentés szól arról, hogy a kiegészítő támogatás, az úgynevezett önhiki-igény 2001-ben tovább nőtt. A kiegészítő támogatási forrás - amely pluszforrásként jelent meg az önkormányzatoknál - is egyre nagyobb pénzügyi kondíciót követel. Ez is azt bizonyítja, hogy ez kedvezőtlen folyamat, amelynek a megállítására mielőbb sort kell keríteni.
Szeretném felhívni ellenzéki képviselőtársaim figyelmét az Állami Számvevőszék eme megállapítására. Szeretném itt és most is hangsúlyozni, hogy az önkormányzatok pénzügyi problémái nem most, nem a 2003. évi költségvetésből eredeznek, hanem már a korábbi évek kedvezőtlen folyamatainak a következményei. Ma is az egyik napirend előtti hozzászólás ezzel a kérdéssel foglalkozott, és megítélésem szerint teljesen tévesen a 2003. évi költségvetésre vezette vissza az önkormányzati finanszírozási problémákat. Ezen a téren az Országgyűlésnek, nekünk van tennivalónk. Ez kétharmados törvény módosítását igényli, tehát itt valamennyi parlamenti párt összefogására, tenni akarására szükség van. Az állami számvevőszéki jelentések jó alapot adnak arra, hogy ezen a több éve húzódó problémán az Országgyűlés végre túljusson, megoldja ennek a nagyon sok ember életét közvetlenül befolyásoló feladatnak a végrehajtását. Bízom benne, hogy ebben a parlamenti ciklusban erre sort tudunk keríteni. Még egyszer hangsúlyozom, minden vizsgálat - akár a helyi adókról, akár a normatív vagy a cél- és címzett támogatások vizsgálatáról készült állami számvevőszéki jelentések - nagyon jól hasznosítható ennek a jelentős feladatnak a megoldásában.
(Az elnöki széket Mandur László, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Tisztelt Ház! Befejezésül az országgyűlési határozati javaslatról szeretnék röviden szólni. A javaslattal a szocialista frakció egyetért, ezt a bevezetőben is jeleztem.
Négy pontot tartalmaz az országgyűlési határozati javaslat. Az 1. pontban megállapítja, hogy a Számvevőszék a törvényi kötelezettségeinek eleget tett. Képviselőtársam már utalt arra, én is szeretném elmondani, hogy talán szerencsésebb lett volna, ha minősítjük is ezt a feladatellátást, és nem csak megállapítjuk. Én is azzal értek egyet, ami elhangzott, hogy “az Állami Számvevőszék jó színvonalon tett eleget” szövegrészt ki lehet bővíteni azzal, hogy az előző évekhez hasonlóan, hagyományosan jó színvonalon tett eleget törvényi kötelezettségeinek.
A határozati javaslat 2. pontja a fejlesztési célokat fogalmazza meg. Mi egyetértünk ezekkel, konkrétan a minőségbiztosítási rendszer kiépítésével, továbbfejlesztésével; egyetértünk - mint már említettem - a 2004. évi kongresszus megfelelő szintű előkészítésével.
A 3. pontban az önkormányzatok ellenőrzéséről szól az országgyűlési határozati javaslat. Egyetértünk vele, oda kell koncentrálni az ellenőrzéseket, ahol az a legjobb hatékonysággal hasznosul. Ez azt jelenti, hogy nem minden önkormányzat esetében kerül sor parlamenti ciklusonként átfogó ellenőrzésre, de minden önkormányzathoz eljut valamelyik számvevő. Úgy gondolom, ha ez a rendszer most már tényleg beáll így, az megnyugtató ellenőrzést fog biztosítani, és a helyzet javulása nem a Számvevőszéken fog múlni.
Az utolsó pontban pedig az Országgyűlés egyetértését biztosítja arról, hogy a számvevőszéki törvényt módosítani kell. Egyetértünk vele, még akkor is, ha most is van olyan törvény, amelyben szerepel a számvevőszéki törvény kismértékű módosítása. Azzal értünk egyet, hogy átfogóan, tételesen felül kell vizsgálni ezt a nem túl hosszú, de nagyon fontos törvényt, és módosítani kell.
Tisztelt Ház! Elnök Úr! A szocialista frakció nevében tisztelettel szeretném megköszönni a 2002. évi munkájukat.
(11.10)
Nekünk, képviselőknek nagy segítséget jelentett az önök tevékenysége. Kívánom azt önöknek, a Számvevőszék valamennyi dolgozójának, hogy az elkövetkező időben is hasonló jó színvonalon végezzék munkájukat, mint ahogy eddig is tették.
Köszönöm figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)
