DR. GRUBER ATTILA
DR. GRUBER ATTILA
DR. GRUBER ATTILA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Nem kívánok beszélni a gázárak változásának mindnyájunkat nyomasztó rémképéről, nem akarok visszatérni a választási ígéretek folyamatos kiürüléséhez sem, és azzal a kérdéssel sem akarok foglalkozni - hiszen jó pár képviselőtársam beszélt már erről, jó pár képviselőtársam pedig hallgatólagosan tudomásul vette -, hogy a gázárváltozás nem négyzetméter- és nem köbméterarányos gond, hanem valóban bonyolult szociálpolitikai összefüggéseket feszeget, ami az előttünk lévő törvényjavaslat kereteit kibővíti.
Mi a gond ezzel a törvényjavaslattal? Úgy vélem, egyrészről van egy jogszabály-alkotói akarat, amelyik a törvényjavaslat több területén homályos gázfelhőbe burkolózik. Ezért aztán a kodifikátori munka - amelyik a törvénytervezet szakaszaiban megbújik - magára marad, és hiába lehet egy briliáns jogszabályalkotó technika, ez a szellemet nem pótolja. Ha nem világos a szándék, ha nincs stabil irány, akkor nem lehet jó törvénytervezetet készíteni.
Ennek a javaslatnak azok a részei, azok az elemei jók, amelyek kicsit talán távol állnak attól a szociálpolitikával összefüggő kérdéskörtől, amit már több képviselőtársam is feszegetett. Így elfogadható számomra az anyag szállítási területe, a rendszerirányítási résszel kapcsolatban sincs különösebb kifogásolnivaló. Azonban nagy gond az, hogy késésben van ez a jogszabály, amely késést még tetézik is a törvénytervezetben szereplő határidők.
Miről is van szó? Európában, illetőleg az Európai Unióban már mindenütt nyitva vannak a piacok, felkészült piaci szereplők mozognak a földgázpiacon is, amit a magyar vállalkozóknak gyors, feszített tempóban kellene megtenniük. Ehhez képest a javaslatban több olyan határidő is szerepel, amelyik ezt a felkészülést, a gázszolgáltatásba történő bejutást nagyon elnehezíti. A piacnyitásra való felkészülés érdekében kellene gyorsabb ütemet diktálni, hiszen - s itt szeretnék visszautalni arra, amit szintén többen említettek már - a szolgáltatás, az ellátás megfelelő biztonságot kell nyújtson a fogyasztók felé. Ezt az erőltetett, részben kései törvény, részben pedig az abban szereplő határidők nagyon megnehezítik.
Nagyon fontosnak vélem, hogy ebben a törvényjavaslatban csak frázis szintjén jelentkezik - és ott is inkább az általános indoklási részben - a fogyasztók fokozott védelme.
(18.20)
A fogyasztók fokozott védelme - mondja az indoklás 2. oldalán egy bekezdés - lényeges, és a törvényalkotók szándékát alapvetően meghatározza, azonban ennek a védelemnek a gyakorlati valóra váltását a közüzemi szerződésszegés, szerzés nélküli vételezés témaköre próbálja körbeírni.
Én úgy vélem, hogy ez a része a jogszabálynak teljesen felesleges, és sok esetben eléggé hányaveti módon próbálja azt a biztonságot, amit a szolgáltatás, az ellátásban részt vevők kívánnak megerősíteni. Olyan jogszabályi elem, mint például a 43. § (3) bekezdése, igazándiból talán nem is ebben a jogszabályban kellene hogy szabályozásra kerüljön, mint ahogy nem is itt szabályozza, hiszen a szerződés nélküli vételezés nem egyszerűen szabálytalan vételezés, hanem az tulajdonképpen lopás, és a Btk.-hoz kellene hogy tartozzon.
Úgy vélem, hogy a fogyasztók érdekeinek, a fogyasztók biztonságának a garanciája, a garancia kikényszerítése hiányzik ebből a javaslatból, hiszen, ha megnézzük, számtalan olyan kiskapu létezik, amikor a gázszolgáltató adott esetben minden következmény nélkül, pontosabban: csak a gazdasági társaságokkal összefüggő, azok megszűnésével összefüggő következményekkel tud elmenekülni adott esetben a piacról, és az a szolgáltatási felelősség, ami egy ilyen kiürülés után jelentkezik, nem érhető tetten ebben a törvényjavaslatban.
Sokan vagyunk képviselők, akiknek a választókörzetében kistelepülések vannak. Gondoljanak bele, hogy ilyen településeken mit jelent az, amikor a szolgáltató egyik pillanatról a másikra kiszáll a szolgáltatásból, és tulajdonképpen a cég vagyonának erejéig tud csak felelősséget vállalni, már ha ez a felelősség a későbbiekben egyáltalán érvényesíthető lesz. Én úgy vélem, hogy akkor, amikor a jogszabály-alkotói akarat ezt a földgázellátásról szóló törvényjavaslatot a tisztelt Ház elé hozta, ezekről a garanciákról kellett volna sokkal erősebben, sokkal konkrétabban megfelelő szabályozást beépíteni ebbe a törvényjavaslatba.
Nem szeretnék gondolatismétlésbe bocsátkozni, a korábban elhangzott, a Magyar Energia Hivatallal kapcsolatos vélekedés kapcsán Márton Attilát idézem: csak megerősíteni tudom, ez szintén olyan része ennek a törvényjavaslatnak, amelyik, úgy vélem, kevésbé átgondolt, a jogszabály-alkotói akaratot kevésbé mutatja, és szegény kodifikátorok magukra lettek hagyva, és tisztán jogtechnikai technikákat alkalmazva próbáltak valamit tenni ebben a jogszabályban.
Én úgy vélem, nem véletlen, hogy ennek a javaslatnak a vitája immár második hete van a tisztelt Ház előtt, hiszen azok a hatások, azok a közüzemi fogyasztókat érintő hatások, amelyek, még egyszer hangsúlyozom, nemcsak a gázárváltozásban, hanem a szolgáltatás biztonságában is kifejeződésre jutnak, nos, ezek a hatások nagyon komoly feszültségeket, nagyon komoly gondokat okozhatnak nemcsak a kisfogyasztók, hanem az egész társadalom számára.
Éppen ezért vélem úgy, hogy ennek a jogszabálynak a kereskedelmi része, a kereskedelmi résszel foglalkozó szakaszai még további alapos finomításra szorulnának.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az ellenzéki padsorokban.)
