IVANICS ISTVÁN
IVANICS ISTVÁN
IVANICS ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Azért folyamodtam az ismételt felszólalás lehetőségéhez, mert a múltkori vitában Göndör István képviselőtársunk nagyon kemény érveket sorakoztatott föl a fogyasztókat nagyon lényegesen érintő 25. § egyik mondatához, amely pontosan úgy szól, hogy a törvény hatálybalépése előtt hálózatfejlesztési hozzájárulással megépült, illetve a 2003. évben már építés alatt álló rendszerek finanszírozásához szükséges, a hivatal által jóváhagyott fogyasztói hozzájárulásra az elosztói engedélyes - tehát a gázszolgáltatók -, illetve az elosztóhálózat tulajdonosa újabb fogyasztó bekapcsolása esetén 2006. december 31-éig tarthat igényt.
Utánanéztem, hogy pontosan hogyan áll ez a kérdés a jelenlegi törvényben, és valójában hogy is történt ennek az árképzése. Én meglepetéssel tapasztaltam, hogy maga az árképzés is, illetve a kalkuláció mindkét típusú földgázvezetékre, tehát az acélra és a műanyagra is tízéves amortizációs időt állapít meg, holott tisztában vagyunk azzal, hogy az acélnál is huszonöt év felett van ez az idő, műanyag vezetékeknél pedig negyven év, van olyan állam, ahol ötven év a kihordási ideje ezeknek a gázvezetékeknek.
Tehát ha a jelenleg még érvényben lévő, a gázszolgáltatásról szóló '94. évi XLI. törvény 17. §-ának (2) bekezdését nézzük, ott az áll, hogy az általános közüzemi szerződés kötésére jogosult fogyasztók a gáz hatósági árával nem fedezett fejlesztési költségekre a miniszter rendeletében meghatározott mértékű hálózatfejlesztési hozzájárulást kötelesek a gázszolgáltatónak fizetni. Az egyedi közüzemi szerződést kötő, valamint a 21. § (4) bekezdése szerinti fogyasztó a szolgáltatóval a polgári jog szabályai szerint állapodik meg az árral nem fedezett fejlesztési, továbbá a különös fogyasztói igények teljesítéséről. A gázfogyasztás árával nem fedezett fejlesztési költségekre fizetendő hozzájárulás fejében végzett szolgáltatásnyújtás mentes az általános forgalmi adó fizetése alól - szemben azzal, hogy most nem rendelkezik az új típusú hozzájárulás kérdésében, hanem egy másik törvényben kívánja ezt rendezni.
A jelenlegi tarifák, amelyek a hálózat létesítésével kapcsolatba hozható költségeket - értékcsökkenés, tőkeköltség - és az üzemeltetés költségeit is tartalmazzák, országosan egységesek. A minden fogyasztó számára érvényes tarifa meghatározása egyszerű átlagképzésen alapul, más szóval: a fogyasztó nem az ellátáshoz szükséges konkrét költségek fedezetét fizeti meg az árban. Tekintettel a jelenlegi árképzési rendszer ezen jellemzőjére, a gázszolgáltatásról szóló, fent idézett rendelkezés nem konzisztens az árszabályozás rendszerével. A fogyasztó által megfizetett gázdíjaknak és a csatlakozásért fizetendő díjnak ugyanis nem kell szükségszerűen fedeznie annak a konkrét beruházásnak a költségét, ami ahhoz szükséges, hogy a fogyasztó ellátható legyen földgázzal.
A szolgáltató számára axiómaként kezelve, és így figyelmen kívül hagyva az árrendszer azon tulajdonságát, hogy a konkrét költségek csak időszakonként - tudjuk, négy-öt évenként - vannak felülvizsgálat tárgyává téve, a hozzájárulásként beszedett díj mértéke végeredményben indifferens, mivel az árban elismerhető eszközérték meghatározásához - a négy-öt évenként hivatkozott költség-felülvizsgálat során - a beruházás értékéből levonjuk a fogyasztói hozzájárulásból finanszírozott részt. Vagyis a fogyasztók összessége számára csökken a gáz díja annyival, amennyit a konkrét új fogyasztó a hozzájárulás keretében megfizetett.
Ebből nyilvánvalóan látszik a rendszer igazságtalansága, mivel azon fogyasztók számára is csökken a gáz díja, amelyek nem fizettek hozzájárulást, míg a hozzájárulást ténylegesen befizetők számára a gáz díja nem csökken annyival, hogy a befizetett összeget ellensúlyozni tudja.
(18.30)
Más szóval, a hálózatfejlesztési hozzájárulás rendszerében a földgázellátásba kapcsolódó egyes fogyasztók nagyságrendekkel nagyobb terhet viselnek a gázellátó rendszer finanszírozásában, mint a többi fogyasztó.
A jelenlegi törvény tervezetének a rendszer fejlesztésével összhangban szedhető csatlakozási díjról - tehát nem a hálózatfejlesztési hozzájárulásról, hanem a csatlakozási díjról - szóló rendelkezése már nem tartalmazza azt az ellentmondást, amit a jelenleg hatályos, gázszolgáltatásról szóló törvény tartalmaz. Tehát megállapíthatjuk, hogy ez a beszúrás a 25. §-ba, amelyet a hozzászólásom elején idéztem, idegen, gyakorlatilag utólag kerülhetett be a törvénybe, és semmiképpen nem harmonizál a törvény logikájával, annál is inkább, mert a rendelkező részbe sem került bele. Tehát az árképzésben, vagy bármilyen más rendelet, amely kapcsolódik a törvénytervezethez, nem tud visszahivatkozni erre a beszúrásra, a 25. §-ba történt beszúrásra, mert nincs meghatározva a hálózatfejlesztési hozzájárulás az értelmező részben.
Tehát elmondhatjuk, hogy a múltkori alkalommal felvetett kifogásom, hogy semmiképpen nem szerencsés, hogy 2006-ig csak egy ajándékot adjunk a gázszolgáltatóknak, amely végeredményben nem is ajándék és nem is hátrány, hiszen az árképzésben, amikor megjelenik ez az elmondottak alapján, levonják ezt az értéket, tehát az ár alapjául nem szolgálhat. Tehát igazából jót sem teszünk, nem segítünk az árképzésen, nem segítünk a fogyasztókon sem, mégis ezt a költséget a magyar fogyasztók nyakába akarjuk varrni 2006. december 31-ig. Ismételten kérem az előterjesztőt és a kormánypárti képviselőtársaimat is, hogy ezt az inkriminált mondatot mindenképpen vegyük ki a 25. §-ból, és mentesítsük a magyar fogyasztókat az indokolatlan befizetés alól.
Még két rövid megjegyzésem volna. A fogyasztóvédelem című fejezetben az 5. §-ban, úgy gondolom, érdemes volna rögzíteni azt az álláspontot, hogy a fűtőérték meghatározása, vagyis a gázminőség ellenőrzése azért ennek a törvénynek valamilyen módon legitim részét képezze, és ezt egy f) pont beiktatásával lehetne biztosítani, amelyben előírnánk a fogyasztók érdekében és tájékoztatásukra a gázminőség ellenőrzését, amelyhez a vonatkozó eljárásrendet az engedélyesek üzletszabályzatban rögzítik. Tehát ez a fogyasztóvédelemnek egy jogosultsága lenne.
Szeretnék még visszautalni arra, amit több képviselőtársam szóvá tett, és amihez Szalay Gábor államtitkár úrnak is komoly irodalmi tevékenysége fűződik, igaz, hogy azt az előző ciklusban mondta el, nevezetesen, hogy az Energia Hivatalnak a függetlenségét mindenképpen őrizzük meg; akkor ő továbbment, hogy az Országgyűlés alá kellene feltétlenül utalnia az Energia Hivatalt. Én aszerint szeretnék állást foglalni, amihez módosító javaslatot is nyújtottam be, hogy a 83. §-ban, amikor a Vet.-re hivatkozunk vissza, és eltöröljük az Energia Hivatalnak az ilyen értelmű függetlenségét, az elnöki pozíciót, ezt töröljük, fogadjuk el közösen, hogy a jelenlegi formában maradjon legalábbis az Energia Hivatal. Én úgy gondolom, hogy ez a kormánypárti képviselőknek is, akik az előző ciklusban ehhez hozzászóltak, személyes érdekük, becsületbeli ügy, hogy ez így maradjon.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a Fidesz és az MDF soraiban.)
