LÁZÁR MÓZES
LÁZÁR MÓZES
LÁZÁR MÓZES (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Igyekszem figyelembe venni az előterjesztő intelmeit, hogy a gázárakról ne essék szó, mert nem tartalmazza az előterjesztés, de ezt elég nehéz megtenni, hiszen ha valaki a földgáztörvényről vagy általában a földgázellátásról szól, akkor nem véletlenül a gázok ára kerül elsősorban szóba, hiszen sajnos az a probléma Magyarországon, hogy az úgynevezett fogyasztói kosárban nagyon magas az energiaköltség minden fogyasztó, minden háztartás számára, és ez az egyik legérzékenyebb kérdés. Nem volt véletlen, üzenem tehát az előterjesztőnek, hogy az elmúlt héten kedden, a hosszas vita során nagyon sok esetben a gázár mint téma a gáztörvény kapcsán szóba került.
Engedjék meg, tisztelt Ház, hogy Csillag miniszter úr bevezető expozéjához kapcsolódjak, bár az most már két héttel ezelőtt történt, de elég sok minden elhangzott, amire - úgy gondolom - érdemes figyelmet fordítani. Itt van mindjárt, amikor a földgáztörvény bevezetéséről, illetve az új földgáztörvényről beszélt a miniszter úr, általánosságban elmondta, hogy biztonságos, minőségi, gazdaságos és fogyasztóbarát legyen a földgázszolgáltatás Magyarországon, ez a legfontosabb cél vezérelte az előterjesztőt. Itt mindjárt érdemes megállni egy pillanatra, mert amikor azt mondjuk, hogy fogyasztóbarát, akkor nyilvánvalóan azt szerettük volna, hogy a fogyasztó érdekei legyenek a legfontosabb szempontok, ugyanakkor a törvény általános megismerése során azt tapasztaltuk, hogy nem a fogyasztók, hanem elsősorban a szolgáltatók és a nagy multinacionális cégek érdekeit tartották szem előtt.
Aztán, visszatérve az előterjesztő intelmeire: fogyasztóbarát hogyan lehet egy törvény, amely önmagában hordozza a gázáremelést, amelyről tudomásunk van, hiszen a kormány döntött róla, hogy május 15-én lesz egy 12 százalékos áremelés.
Aztán a miniszter úr, bár a kérésnek megfelelően igyekszem nem beszélni róla, azt mondta, tulajdonképpen ez a törvény azt is előirányozza, hogy a fogyasztókat megóvja az indokolatlan - hangsúlyozom: az indokolatlan - gázáremelésektől; tehát ő is beszélt gázáremelésekről. Nem kevesebb célt tűzött ki tehát a törvénytervezet maga elé, mint hogy a leendő törvény a fogyasztókat megóvja az indokolatlan áremeléstől. Én egy kicsit megfordítanám ezt a gondolkodásmódot: azt érzékelem, hogy nem történik más, mint a törvény megszületése után az arra hivatott szervezeteknek egy gázáremelést indokolni kell, és ha úgy fogalmazunk, hogy indokolatlan gázáremeléstől védi a fogyasztókat, akkor semmi mást nem kell tennünk, csak megfelelő indokokat találni a gázáremelésre.
Rendkívül sajnálatosnak tartjuk, mindamellett, hogy tisztában vagyunk vele, hogy öt kormányrendelet és tizenöt miniszteri rendelet fogja kísérni majd ezt a törvényt, és ha figyelembe vesszük az előterjesztők által is többször aláhúzott és hangsúlyozottan megjegyzett tételt, hogy a tavaszi ülésszaknak vagy az idei esztendőnek az egyik legjelentősebb törvényéről van szó… - ezeket a kormányrendeleteket vagy ezeknek legalább a címét, ami majd követni fogja ezt a törvényt, megismertük volna.
(17.50)
Az elmúlt héten körvonalazódott Szalay államtitkár úr hozzászólásában, amit képviselőként tett meg, nem államtitkárként, hogy bevezetésre kerül egy tömbtarifarendszer az ősz folyamán, ennek az elemeiről beszélt.
Amikor erről szó volt, akkor indoklásként elmondta, hogy foglalkozott az előterjesztő, tehát a kormány azzal, hogy megpróbáljanak egy olyan rendszert bevezetni, amely kompenzációra épül, és elsősorban a szociális szempontokat igyekszik figyelembe venni. Mi úgy gondoljuk, hogy ezen a területen ez a megközelítés a jó. Ugyanakkor az államtitkár úr elmondta, hogy sokszor nekivágtak ennek a kérdésnek, de egy olyan rendszert nem tudtak kidolgozni, amely minden kompenzációs, minden szociális szempontnak megfelelt volna. Ezért választották az úgynevezett tömbtarifarendszert.
Tehát itt szembesülhetünk azzal, tisztelt Ház, hogy a kormány a nehezebb vagy az igazságosabb megoldás helyett a könnyebb megoldást választotta, amikor a tömbtarifarendszerhez nyúlt. Elfogadom azt, hogy nem könnyű egy kompenzációs rendszert kiépíteni, de azt már nem fogadom el, hogy ha nem tudunk egy problémát megoldani, akkor nem a jobb és a fogyasztók számára barátságosabb megoldás irányába mozdulunk el, hanem elmozdulunk egy könnyebb megoldás irányába, amely kicsit technokrata szemléletű, mert kizárólag a fogyasztás mértékét veszi az egyetlen szempontnak, ki mennyit fogyaszt, aszerint fizeti a megfelelő tarifát. Ha ezt nem egészítjük ki és nem garantáljuk kormányzati szinten olyan kompenzációs rendszerrel, amely talán közelít a valósághoz, akkor önmagában ez egy - finoman fogalmazva is - szívtelen rendszer lesz.
Tisztelettel kérjük a kormányt országgyűlési képviselőként, és gondolom, főleg azok a képviselők egyetértenek velem, akik ezekkel a kérdésekkel akár a gazdasági bizottságban vagy egyéb bizottságokban részletesen foglalkoznak, hogy szíveskedjenek minél hamarabb rendelkezésünkre bocsátani ezeket a tervezeteket vagy ezeket a rendeleteket, mert nyilvánvalóan nyugodt szívvel akkor tudunk egy törvénytervezetre vagy annak egyes pontjaira igent mondani, ha a kapcsolódó rendeletekkel is tisztában vagyunk. Ezt nyilván azzal a megközelítéssel is mondhatnám, hogy tudom, sok esetben előfordult már 1990 óta ebben a parlamentben, hogy nagy horderejű törvény megalkotása előtt nem készült olyan hatástanulmány, amely megismerhető az országgyűlési képviselők számára, és ebből a hatástanulmányból sok következtetést le lehet vonni. Tisztelettel jelentem, hogy ennél a nagy horderejű törvénynél sem készült, vagy ha készült, azt sajnos nem ismerhetjük meg. Itt akár szó szerint is idézhettem volna a 2001 őszén elhangzott akkori ellenzéki, tehát mai kormánypárti, szocialista párti képviselők szájából elhangzott véleményeket, amikor hasonló nagyságrendű kérdést tárgyaltunk, ez volt a villamosenergia-törvény, ott hiányolták a hatástanulmányt, hiányolták azokat a rendeleteket, amelyek ezt a törvényt majd követni fogják.
Tisztelt Ház! Nagyon fontosnak tartom még az elhangzottakhoz, és általános jellegűnek ítélem, hogy ez a törvénytervezet becsempészi a Magyar Energia Hivatal függetlenségének csorbítása irányában a különböző szabályozásokat. Eredetileg a Magyar Energia Hivatalt a '94-es gáztörvény hozta létre, majd az előző kormány idején elfogadott villamosenergia-törvény bővítette ki a jogait. Most ez a törvény visszanyúl a villamosenergia-törvényre és a zárórendelkezésekben, amikor van egy külön fejezet arra, hogy a Magyar Energia Hivatal jogosítványai, feladatai melyek, nem tér ki arra, hogy megváltoztatja, mondjuk, az elnöki funkciót főigazgatóira, s a többi, majd a törvénytervezet végén tér ki rá. Mintha az lett volna a szándék, hogy az Energia Hivatallal kapcsolatos szabályozás legkényesebb részeit a törvényben eldugjuk, és utaljunk a villamosenergia-törvényre.
Szintén volt alkalmam megnézni a 2001-ben ennek a kérdésnek a kapcsán az MSZP képviselői részéről elhangzott felszólalásokat. Határozottan kérték a Magyar Energia Hivatal függetlenségét, hogy tartozzon közvetlenül az Országgyűlés alá. Sajnos most, amikor kormánypárti pozícióban vannak, ezeket a véleményeket nem halljuk, sőt nem tudunk róla, hogy terveznek esetleg módosító javaslatokat beadni, hogy a Magyar Energia Hivatal közvetlenül a parlament alá tartozzon. (Göndör István: Már benyújtottuk.) Tehát tetten érhető itt is az, hogy attól függően hangoznak el vélemények a kormánypártok részéről, hogy éppen milyen pozícióban vannak.
Tisztelt Ház! Általánosságban véve elmondható, hogy ezzel a törvénytervezettel tulajdonképpen az Európai Unió követelményeit szeretné kipipálni a kormány, a részletkérdéseket pedig gyakorlatilag minisztériumokra és olyan rendeletekre hagyja, amelyeket a Magyar Országgyűlés már sokkal nehezebben tud ellenőrizni. Köszönöm a szót. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)
