PETTKÓ ANDRÁS

Teljes szövegű keresés

PETTKÓ ANDRÁS
PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Kedves Képviselőtársaim! A Magyar Demokrata Fórum országgyűlési képviselőjeként úgy gondolom, hogy az Országgyűlés előtt lévő T/2380. számú törvényjavaslat a földgázellátás általános szabályait szándékozik rögzíteni, és a benyújtás igencsak időszerű volt, de nem a benyújtott tartalommal.
Mindannyian tisztában vagyunk ugyanis azzal, hogy Magyarország európai uniós csatlakozása miatt elkerülhetetlen a földgázpiaci liberalizáció. 2004. július 1-jétől életbe lép az Európai Unió Tanácsának belső, a földgázpiac egységes szabályozására vonatkozó irányelve, amely szerint minden, nem háztartási célra földgázt vásárló minősített fogyasztónak számít, illetve 2007. július 1-jétől minden fogyasztó egyforma versenypiaci szereplőnek számít.
Magyarország vállalta, hogy ezen szabályokra nem kér átmeneti mentességet. A kérdés azért is különösen nagy jelentőségű, mert az ország az energiafogyasztása 44 százalékát fedezi földgázból, azonban a hazai termelés részaránya mindössze 23 százalék. Ráadásul, a világszinthez képest hazánkban egyedülállóan, évente megközelítőleg 80 ezer új lakás bekötése történik meg.
Láthatjuk tehát, hogy a törvényre szükség van, azonban a törvényjavaslat áttanulmányozása után a miértek és a hogyanok tömkelege vetődik fel a felületesen gondolkodó országgyűlési képviselőben.
(19.10)
A törvényjavaslat rekordszámú, nyolc másik törvény módosítását irányozza elő, ám a javasolt módosítások egy része egyáltalán nem kapcsolódik a törvényjavaslat célkitűzéseihez. Ilyen például a bányászatról szóló törvény módosítása, vagy hangsúlyosan kiemelném a villamos energiáról szóló törvénytervezet változtatását, melynek nyilvánvaló célja a Magyar Energia Hivatal jelenlegi elnökének politikai célú elmozdítása. A törvényjavaslat ugyanis nevetséges indokkal, a Magyar Energia Hivatal korszerűsítése címén el kívánja törölni a hivatal elnökének határozott időre, hat évre szóló kinevezését, és azt határozatlan időre kívánja módosítani. Ez azt jelentené, hogy a MEH vezetője politikai okokból tulajdonképpen bármikor eltávolítható lenne posztjáról, ami számomra elfogadhatatlan. Külön érdekesség, hogy a törvényjavaslatban előterjesztett bányatörvény-módosítás a Magyar Bányászati Hivatal vezetőjét továbbra is elnöki pozícióban hagyja. Itt tehát nem tartja alkalmazandónak az előbb említett közigazgatás-korszerűsítés megfontolásait.
Mindannyian tudjuk, hogy a meghatározott időre szóló megbízatás a hivatal irányításának politikától függetlenített stabilitása érdekében szükséges. Mivel a kormány javarészt az európai uniós irányelvre való hivatkozással készítette el ezen törvényjavaslatot, úgy gondolom, hogy abban semmi helye egy ilyen visszalépésnek, hiszen ez élesen eltérne az európai szabályozástól.
Ha már az európai uniós gyakorlatról beszéltem, hadd említsem meg az árhatósági jogkör gyakorlására és az árképzés módjára vonatkozó szabályozást, ami távolról sem felel meg az Európa Tanács irányelvében lefektetett, az árak átláthatóságára vonatkozó követelményeknek. Ráadásul a szóban forgó 98/30. számú irányelv kimondja, hogy le kell fektetni a cseppfolyósított földgázzal kapcsolatos szabályokat, amit a benyújtott törvényjavaslat meg sem említ, így természetesen nem is rendelkezik róla. Hiába nincs meg a szerepe Magyarországon a cseppfolyósított földgáznak, ez az irányelv átvétele szempontjából annak tartalmi csonkítását jelenti.
A törvényjavaslatból ezzel párhuzamosan viszont indokoltnak vélem kivenni a propán-bután gázok témakörét, ugyanis ezt a bányászatról szóló törvény módosításában lenne célszerű megoldani, ebbe a törvényjavaslatba csak a szabályozás minőségének rontása árán lehet beilleszteni.
A törvényjavaslatnak csupán néhány hibáját emeltem ki a teljesség igénye nélkül. Szeretnék még néhány szót szólni a törvényjavaslat hiányosságairól.
Alapvető feladata lenne megoldani az ellátás biztonságát, különösen egy ilyen szempontból nyitott, a földgáz tekintetében pedig importfüggő ország esetében, mint Magyarország. Európa nyugati részén átlagosnak számít 30-40 százalékos tartalék képzése. Ezt mikor szándékozik a tárca megoldani? És ami talán ugyanilyen fontos: milyen forrásból?
Hiába tartalmazza a javaslat a vezetékek és a föld alatti gáztározók fejlesztési irányelveit, ha nem rendel hozzájuk anyagi forrásokat. Kérdezem: hol van az ellátás biztonságának pénzügyi fedezete?
Tisztelt Képviselőtársaim! Hallhattuk már, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium szerint a törvényi szabályozás a világpiaci gázárakat úgy érvényesítené a hazai árakban, hogy a lakossági szektorban elviselhető legyen a drágulás. A lakosságnak kompenzációt kívánnak nyújtani 2007-ig, fokozatosan csökkenő mértékben. Ennek alapja a hazai kitermelésű földgáz - ami a teljes felhasználás mintegy negyedét jelenti - és az import árkülönbsége lesz. Ez mind szép és jó, csakhogy kormányzati szinten már nem ildomos ezt a “majd lesz valahogy” politikát folytatni. Hol van egy hatásvizsgálat, egy társadalmi-gazdasági hatásokat számszerűen is leíró tanulmány, amelyre alapozni lehetne bármilyen kijelentést?
A lakosságot kompenzálni fogjuk, állítják. Mennyi lesz a kompenzáció? Kik kapják pontosan? Hogyan jutnak hozzá? Mi lesz ennek a pénzügyi forrása? Fedezik a tervezett források a várható kiadásokat?
Mihamarabb szeretnék választ kapni ezekre az égető kérdésekre, mert a magyar lakosság egy részét igencsak érzékenyen érinti ez a folyamat, és joguk van tudni, hogy pontosan mi vár rájuk.
Le kell szögeznem, hogy ez egy fontos törvény, és mindenképpen szükség van rá az EU-csatlakozásunk érdekében. Azonban a kivitelezése sajnos rengeteg kivetnivalót hagy maga után, ráadásul életbe léptetése még messze nem elégséges, ugyanis azt számtalan végrehajtási rendeletnek kell követnie, kereskedelmi szabályzatra is szükség van, és idő kell a piaci szereplőknek a felkészülésre. Eléggé kétséges tehát, hogy Magyarország készen fog-e állni 2004 júliusára a gázpiac megnyitására. A törvényjavaslat még kerettörvényként sem elfogadható, mert a rengeteg szabályozatlan rész nagyfokú bizonytalanságot okoz, amely veszélyezteti a tényleges liberalizációt.
A törvényjavaslatot a Magyar Demokrata Fórum országgyűlési képviselőjeként a beterjesztett formájában nem tudom támogatni.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a Fidesz soraiból.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem