TÓTH ISTVÁN
TÓTH ISTVÁN
TÓTH ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy vélem, hogy a vita vége felé inkább a politikai attitűdök erősödtek, legfőképp azért, mert baloldali képviselőtársaink közül igen-igen korlátozott számban, talán egy vagy kettő tud partner lenni. Igazából ez a vita arról szól, hogy a megalkotandó földgáztörvény mennyiben fogja szolgálni, mennyiben szolgálná a magyar gazdaság és a társadalom érdekeit.
Úgy hiszem, hogy a kodifikátorok a piacnyitás lelkesedésében kicsit túlcsúsztak a lovon, és a ló túlsó oldalán vannak, ahogy a vita előző szakaszában vehemens vita alakult ki az árszabályozásról. Pontosan arra szeretnék rávilágítani, hogy ez a törvény igazából a földgázpiaci szereplőket szabályozza egyoldalúan, és nem a fogyasztók érdekében szól.
A földgázpiac szabályozásának legkritikusabb eleme a feljogosított fogyasztók megnevezése. Jelen esetben a törvény 500 köbméter/óra lekötött gázenergiát jelöl ki. Ez, ha matematikailag kiszámoljuk, éves viszonylatban 4 millió 300 ezer-4 millió 400 ezer köbméter/órát jelent. Ugyanakkor az uniós direktívában 25 millió köbméter van piacnyitási küszöbként. Tessenek összehasonlítani azt, hogy Magyarországon, ahogy az előző felszólalásomban említettem, 13 éve vagyunk piacgazdaságban, és mi nekirohanunk 41 százalékos piacnyitásnak. Milyen katasztrofális helyzet alakul majd ki? Az Unióban nem mertek nekirohanni több száz éves piaci tapasztalattal, csak 20 százalékig. És ez a direktíva szól a 25 köbméterről.
Tisztelt Képviselőtársaim! Itt van a dolog legnagyobb hibája, hogy olyan alacsony szintre szállítják le a küszöböt, hogy gyakorlatilag az nem esik át rajta, aki nem akar, csak az egyszerű magánfogyasztó nem esik át rajta. Látható, a 41 százalék nagyon brutális mérték, és néhány év után szinte teljesen a magánfogyasztóknak is feljogosítást akarnak adni. Ezt még az Unióban sem teszik, pontosan azért, mert a földgázpiaci szereplők korlátozása igen-igen keskeny sávban lehetséges, és ezt a keskeny sávot ezzel a földgáztörvénnyel még keskenyebbre vágjuk.
(20.00)
Ugyanis a törvénynek a piac részesedésével kapcsolatos fejezeteinél, az 53. §-nál, ahol nevesíti, hogy tilos a többségi - (1) bekezdés -, (2) bekezdés: tilos a befolyásszerzés, és ennél a (2) bekezdésnél a meglévő monopóliumot erősíti azzal, hogy 49 százalékos meglévő végfelhasználó-mértéket engedélyez egy-egy szereplőnek a befolyásszerzésnél, ez ismételten csak magas arány.
Tessék megnézni, az Unióban mekkora lehetséges fogyasztói százalékot érnek el! Ezek a szabályozások azt fogják eredményezni, amit az Unióban létrehozott földgázpiaccal tudtak elkerülni, fognak elkerülni, hogy valóban átlátható az a piac, a gazdasági erőfölénnyel való visszaélést tudják korlátozni, és a monopol földgázkereskedők és földgázpiaci résztvevők felfaló piaci magatartását korlátozzák ezzel. Nálunk pedig ezek a szabályozások pontosan a fordítottját fogják erősíteni, ahogy a kilencvenes évek közepén az energiaszektorban végrehajtott privatizáció a monopóliumok felé haladt, ugyanúgy ez a szabályozás a monopóliumok felé halad.
Az önök kormánypárti képviselőinek felszólalásában a földgázpiac befektetőinek védelmében beszélnek, ugyanakkor a földgázpiacnak a szereplőit nem védeni kell, hanem olyan értelmű szabályozással kell ellátni, hogy az a végfogyasztóknak hozzon versenyt; pontosan azért, mert ez vonalas közműszolgáltatás, amihez nem lehet konkurenciát csatolni, nem lehet még egy vezetéket a föld alatt elkészíteni ahhoz, hogy valódi verseny legyen, ezért kell a szabályozást a fogyasztók felé garantálni, amit csak egy független hivatallal lehet garantálni. És ez a független hivatal az önök olvasatában kiskorúsítást kap, egy miniszteri túlhatalommal az Energia Hivatal szabályozási mozgástere szűkülni fog, nem fogja elérni azt, hogy a piaci szereplők fölött egyértelmű koordinátor legyen.
Úgy vélem, hogy a bizottsági vitában és az elmúlt hetek plenáris vitájában már többször hallottunk, és jómagam is beszéltem az Energia Hivatalnak a védelmében, ugyanezt mondták el önök is másfél évvel ezelőtt, tisztelt baloldali képviselőtársaim, most viszont homlokegyenest mást tesznek. Úgyhogy a retorikájukon kívül valójában semmit sem tesznek azért, hogy a földgáz fogyasztóinál megjelenjen a legkisebb költség elvéből fakadó szabályozás.
És végszóként szeretném még hozzátenni azt, hogy a tizenhárom év alatt rá kellett döbbennünk, hogy nincs olyan árkompenzáció, ami tisztes módon elfogadható lenne a lakosság teljes rétegében. Éppen ezért a most kialakuló, az önök által többször bejelentett és védett vagy tagadott árbeavatkozás, árkompenzáció vagy tömbárszabályozás - teljesen mindegy, hogy hogyan nevezzük -, ez is egy rossz irányt vesz; ahogy előttem képviselőtársaim mondták, nem kívánom ismételni, a fogyasztás konzerválását fogja hozni, és gyakorlatilag a tömbfogyasztás hátrányát fogja a fogyasztók nagyobb része értékelni, érzékelni, ugyanakkor ez a piaci szereplőknek egy idegen beavatkozás.
Ez a törvény rendelkezései szerinti miniszteri túlhatalomnak egy olyan megnyilvánulása, amely az uniós direktívában sincs benne, nem is enged teret neki, úgyhogy nem tudom, hogy ez a törvény, amit esetlegesen baloldali képviselőtársaink nyomására át fognak vinni, egy év múlva újraszabályozásra fog kerülni, mert ezeket a teljesen idegen elemeket az Unió felhívására ki kell hogy vegye az államigazgatás.
Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokban.)
