DR. SIMICSKÓ ISTVÁN
DR. SIMICSKÓ ISTVÁN
DR. SIMICSKÓ ISTVÁN (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Második hete tart a háború Irakban. Katonai elemzők és maga Tommy Franks tábornok is elhúzódó véres harcokkal számolnak. Sajnos, Magyarországot sem hagyta érintetlenül ez a háború, mert a kormány idejekorán elkötelezte magát az amerikai-brit szándékok támogatása mellett; habár a békeszerető kormányok óva intettek minden olyan lépéstől, amelyek a háború logikáját erősítik, amelyek a háború előkészítő mozzanataiként értékelhetők.
A Medgyessy-kormány kezdettől fogva elébe ment azoknak az amerikai kéréseknek, amelyekkel Magyarország hozzájárulhat az iraki invázióhoz. A kormány a saját hatáskörében engedélyezte a taszári bázisnak állítólagos iraki ellenzékiek kiképzésére történő használatát, tagadva, hogy mindennek köze lenne a készülődő háborúhoz. A közvélemény megtévesztését célzó, nevetséges állításaiba belegabalyodva, a tolmácsképzéstől a jövőbeni iraki közigazgatási állományon keresztül eljutottak a katonai civil összekötőkig, miközben már a múlt héten azt olvashattuk az újságból, hogy a Taszáron kiképzett irakiak Bászrában tartózkodnak, ahol egyébként jelenleg is súlyos harcok dúlnak. Mindeközben a magyar kormány váltig állította, hogy a Taszáron kiképzett irakiak csak a háború után jutnak szerephez.
Még egyértelműbbé vált Medgyessy Péter miniszterelnök háborúpártisága, amikor aláírta az úgynevezett nyolcak levelét. Ezzel az aláírással dupla kárt okozott az országnak, mert nemcsak a háborúba való eszkalálódást gyorsította fel, hanem az Európai Unió súlyos megosztottságához is hozzájárult.
(21.10)
Amikor a NATO döntése alapján Törökország védelmének erősítésére a NATO által biztosított védelmi jellegű technikai eszközök és azok személyzetének Magyarországon való áthaladásához szükségesnek tartották a parlament kétharmados döntéssel történő engedélyezését, olyan határozati javaslatot nyújtott be a kormány, amelyik biankó felhatalmazást adott volna a saját kezébe, hogy bármilyen céllal, bármeddig, bármilyen eszközök és csapatok átvonulhassanak hazánkon, illetve átrepülhessenek légterünkön. A Fidesz-Magyar Polgári Párt felismerte ezt a sanda szándékot, ezért kikényszerítette, hogy kizárólag a NATO konszenzusos döntésének megfelelő eszközökre és azok személyzetére szóljon az engedélyezést jelentő országgyűlési határozat.
Nyilvánvaló volt a kormány célja: olyan felhatalmazást szeretett volna kapni a parlamenttől, amelyik az amerikai és brit erők Irak elleni támadásához is fedezetet nyújt. Még folytak a Törökország védelmének megerősítését célzó négypárti egyeztetések, amikor a sajtó hírül adta, hogy a Ferihegyi repülőtéren hat amerikai harci helikopter és egy C-130-as szállítógép tankolt, majd a romániai Constanţába repültek, ahova köztudottan az Irakba készülő amerikai inváziós csapatok egyik táborát telepítették. A kormány napokig azt akarta elhitetni a közvéleménnyel, hogy ezek a légi járművek Afganisztánba tartanak az “Enduring Freedom” hadművelet keretén belül, amire pedig érvényben van egy országgyűlési felhatalmazás.
Amikor a Fidesz-Magyar Polgári Párt vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezte, hogy az átrepülések megfelelnek-e az országgyűlési határozatnak, a kormány szombat délutánra összehívott rendkívüli honvédelmi bizottsági ülésen ismerte be, hogy a február 20-ai átrepülésekhez nem volt országgyűlési engedély, ami miatt - Juhász Ferencet idézve -, “mert Amerika megsértette az ország szuverenitását, Magyarország szigorú hangú jegyzéket intézett az Egyesült Államokhoz”, bízván abban, hogy esetlegesen más engedély nélküli átrepülések ténye rejtve maradhat. Amikor azonban a Fidesz-Magyar Polgári Párt nem állt el a vizsgálóbizottság felállításának szándékától, a szocialisták ezt úgy próbálták megakadályozni, hogy Keleti György, a honvédelmi bizottság elnöke indítványára a honvédelmi bizottság vonta hatáskörébe a vizsgálatot. Ezzel elismerték, hogy bizony lenne mit vizsgálni, de úgy gondolták, hogy éppen a kormányra nézve súlyosan terhelő jelek miatt célszerű egy kormánypárti többségű bizottságban mindezt megejteni.
Az azóta eltelt időben egyértelművé vált, hogy a február 20-ai átrepülések ügyében a külügyminiszter és a honvédelmi miniszter között feloldhatatlan ellenmondás feszül, hiszen a Külügyminisztérium vezetői szerint - szemben Juhász Ferenccel - az Egyesült Államok nem sértette meg az ország szuverenitását. Bebizonyosodott az is, hogy a honvédelmi bizottság a maga kormánypárti többségével, már csak a kormány iránti lojalitását figyelembe véve nem érdekelt a problémák feltárásában, és mielőbb le akarja zárni a vizsgálatot egy olyan határozattal, amelyik nem állapít meg semmiféle mulasztást, nem mutat rá semmiféle felelősségre; még annak a felelősségére sem, hogy ha tényleg nem történt semmi szabálytalanság, akkor viszont miért is volt szükség arra a bizonyos szigorú, kemény hangú szóbeli tiltakozó jegyzékre, amelyet az Egyesült Államok kormányának juttattak el.
A meghallgatások során az eseti engedélyezésekkel kapcsolatban számos olyan tényező merült fel, amelyek erősítik azt a gyanút, hogy a február 20-ai átrepülések nem tekinthetők kivételesnek. Ennek a gyanúnak az eloszlatására immár kizárólag egy paritásos vizsgálóbizottság lenne alkalmas, és ezt tartalmazza az előterjesztés is. A kormánynak elemi érdeke, kiváltképp most, amikor már dúl a háború, hogy tisztázódjon legalább az, hogy nem játszotta ki az érvényes országgyűlési határozatokat, amikor tetteivel kivívta magának azt a kétes értékű dicsőséget, hogy felkerüljön a háborús koalíciót alkotók harmincas listájára.
Most, amikor a háború egyre véresebb szakaszába lép, és Magyarország szerepvállalása felhívta ránk a nemzetközi közvélemény figyelmét, hazánk biztonsága mindennél fontosabbá vált. Biztonságunk egyik legfontosabb záloga pedig az alkotmányosság, ami nemcsak abból áll, hogy alaptörvényünk gondosan írja körül, hogy kinek mi a teendője és szerepe a honvédelemmel kapcsolatban, a háború és béke kérdésében, hanem az is, hogy az alkotmányban felhatalmazott szereplők mindegyike be is tartsa az abban foglaltakat, kiváltképp a kormány. Esélyt kívánunk adni a kormánynak, hogy a vizsgálóbizottság munkája által helyreállhasson a megrendült bizalom, hogy egyértelmű bizonyítékot nyerhessen, hogy csupán a kormánytagok zavaros nyilatkozatai idézték elő a kételyeket.
Felhívom a tisztelt kormánypárti képviselők figyelmét, hogy ennek a vizsgálóbizottságnak a felállítása vízválasztó abban a tekintetben is, hogy a Szocialista Párt és a Szabad Demokraták Szövetsége tartja-e magát azokhoz a választási ígéreteihez, hogy egyetlenegy vizsgálóbizottság felállítását sem fogják megakadályozni. Bízva a józan ítélőképességükben és a hazánk biztonságáért érzett felelősségükben, kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy támogassák a vizsgálóbizottság felállítását.
Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki oldalon.)
