MÉCS IMRE

Teljes szövegű keresés

MÉCS IMRE
MÉCS IMRE (SZDSZ): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Előterjesztő! Tisztelt Képviselőtársaim! Simicskó István képviselőtársunk a vizsgálóbizottság felállításának ajánlásaképp az iraki helyzettel foglalkozott, holott egy konkrét kérdést kíván megvizsgáltatni egy vizsgálóbizottsággal, hogy Magyarország légterét és területét a külföldi csapatok miképpen használták, szabályosan használták-e. Ezt kívánja kivizsgálni.
Az Irakkal kapcsolatos észrevételeire hadd idézzem fel a 11/1998. számú országgyűlési határozatot, amelynek az a címe, hogy “Az Irakra vonatkozó ENSZ-határozatok érvényesítését célzó nemzetközi fellépésben történő magyar közreműködésről”. “Az Országgyűlés előzetes hozzájárulását adja ahhoz, hogy 1. az Irakra vonatkozó ENSZ-határozatok érvényesítését célzó nemzetközi fellépésben részt vevő országok harci és szállító repülőeszközei a Magyar Köztársaság légterét, valamint szükség szerint a kijelölt magyar repülőtereket igénybe vegyék. 2. Az Irakra vonatkozó ENSZ-határozatok érvényesítését célzó nemzetközi fellépés keretében a Magyar Honvédség kötelékébe tartozó önként jelentkezőkből álló, legfeljebb 50 fős egészségügyi kontingens kerüljön kiküldésre, a szükséges egészségügyi, technikai eszközökkel és felszereléssel, egyéni önvédelmi fegyverrel.”
Nagyon tanulságos és érdekes volt elolvasni újra az akkori vita szövegét, amikor az ellenzék is szinte egyhangúlag támogatta ezt a javaslatot. Dr. Jeszenszky Géza felszólalásából két részt is idéznék, mert nagyon tanulságos és ma is megállja a helyét. “A mai magyar társadalom abban a boldog helyzetben van, hogy nem érzékeli azt, hogy ez a közel-keleti helyzet bennünket közvetlenül fenyegetne, veszélyeztetne. Közvetlenül talán valóban nem is fenyeget, de azt hiszem, szembe kell ezzel nézni, hogy a mai világ olyan összetett, olyan az érintkezés, olyanok a távolságok, olyanok a technikai eszközök, hogy senki sem sziget önmagában, sem egy kis ország Európa közepén, sem az óceán egy távoli pontján. A magyar társadalomnak is érdeke tehát az, hogy szembe tudjon ezzel a helyzettel nézni, fölismerje azt, hogy nem lehet közömbös nemcsak akkor, mint amikor annak idején Kuvaitot lerohanták, hanem akkor sem, amikor valóban hihetetlenül veszedelmes, szerencsére még ki nem próbált eszközök fenyegetik az egész emberiséget.”
(21.20)
Jeszenszky Géza később úgy fejezte be: “Befejezésül annak a meggyőződésemnek szeretnék hangot adni, hogy erkölcstelen és gátlásokat nem ismerő országokkal és az általuk szított terrorizmussal szemben csak akkor van esélye az emberiségnek, ha minél több állam egységesen tud fellépni. Ebben az esetben az egy országra leselkedő veszély sokkal kisebb. Ezért nagyon remélve azt, hogy az erőteljes fellépés, a minél több államot tömörítő szövetség elrettentő ereje el fogja érni azt, hogy nem kerül sor a katonai akcióra, de éppen ezért fontosnak tartom, hogy Magyarország és minél több ország támogassa ezt a rendteremtő akciót, amely összhangban van az ENSZ alapokmányával, összhangban van a Magyar Köztársaság érdekeivel.”
Jeszenszky Gézáék és az akkori viták résztvevői ezt majdnem négy évvel a szeptember 11-ei merénylet előtt mondták. Ilyen régóta folyik Irak jelenlegi vezetőinek a rászorítása arra, hogy az ENSZ elemi határozatait betartsák, és a Magyar Országgyűlés ebben a kérdésben már meglehetősen egyhangúlag döntött. Erről ennyit.
A másik, hogy Simicskó István képviselőtársunk meg kívánja vizsgálni alaposan és részletesen ezt a kérdéskört. Amikor ezt felvetette, akkor a Magyar Országgyűlés egyik fontos állandó bizottsága, amely név szerint szerepel a magyar alkotmányban, a honvédelmi bizottság napirendjére vette ennek a kérdéskörnek a kivizsgálását, és három ülésén részletesen foglalkozott ennek a kivizsgálásával, sőt a holnapi ülésen lesz a negyedik alkalom, amikor ezzel foglalkozik. Itt vannak a jegyzőkönyvek, amelynek során a bizottság megtárgyalta Simicskó István alelnök úr igen tevékeny részvételével; számtalan szakértőt hallgatott meg, képviselőt a Légiforgalmi Igazgatóságtól kezdve egészen a vezérkarig, és úgy gyűjti össze az adatokat, hogy meg lehessen állapítani a vizsgálat eredményét.
A vizsgálóbizottságok intézménye nagyon fontos intézmény, és nagyon fontosnak tartjuk a vizsgálóbizottságok létrehozásának a megkönnyítését, és azt, hogy a vizsgálóbizottságok valóban működni tudjanak. De ez jelenleg egy szép eszme, és sajnos sem a Házszabály, sem a gyakorlat, sem pedig a résztvevők megfelelő alapállása nem teszi lehetővé, hogy a vizsgálóbizottságok valóban működjenek. Jól tudjuk, hogy több vizsgálóbizottság egyszerűen meg sem tudott alakulni, ha pedig megszavazta a tisztelt Ház a vizsgálóbizottságot, akkor az oda delegált képviselők fele bojkottálni kezdte a vizsgálóbizottságot, avagy a legújabb trükk, amit hallottam, hogy nem is delegálnak képviselőt. Megszavazzák, létrejön a vizsgálóbizottság, és nem delegálnak. Úgy gondolom, hogy ez szemben áll azzal a mentalitással, amely életre hívta a vizsgálóbizottsági intézményt, és ami lehetővé tette, hogy ezek megszülessenek. Tehát ez a jelenlegi helyzet.
Mint az egyik vizsgálóbizottság egykori elnöke, javasoltam az Országgyűlés elnökének, hogy feltétlenül minél előbb tűzzük napirendre a Házszabály módosítását, hogy a vizsgálóbizottságok működésének meglegyenek a jogi feltételei, és ne lehessen azt egyoldalúan szabotálni vagy lehetetlenné tenni.
Ugyanakkor van egy másik oldala is ennek a dolognak, amit a római jog a joggal való visszaélésnek nevez, hogy amennyiben valami megvalósulhat reguláris úton és működhet, akkor teljesen felesleges egy más intézményt igénybe venni, jelesül a vizsgálóbizottsági intézményt. Amikor a honvédelmi bizottság fölismerte a Simicskó István által feltett kérdés fontosságát, és teljes energiájával és kapacitásával efelé fordult és elkezdte vizsgálni, akkor vajon mi értelme van egy újabb bizottságot létrehozni, és sokkal kisebb erővel és hozzáértéssel ugyanazt a kérdést megint megvizsgálni? Úgy gondolom, hogy ezek után tulajdonképpen ez a vizsgálóbizottsági kérés okafogyottá vált, feleslegessé vált. Javaslom az itt lévő képviselőknek, hogy vegyék a fáradságot, olvassák el a honvédelmi bizottság eddig megszületett három jegyzőkönyvét, és majd a holnap megszülető negyedik jegyzőkönyvét, amelyben meg lehet nézni, hogy milyen alaposan és körültekintően járta körül a honvédelmi bizottság ezt a témát.
Mindezzel együtt elvi alapon állva, hogy ne lehessen vita soha a vizsgálóbizottságok felállítása kapcsán, a Szabad Demokraták Szövetségének parlamenti frakciója úgy határozott, hogy támogatni fogja a vizsgálóbizottság létrehozását, de nem rejti véka alá, hogy azt tökéletesen feleslegesnek tartja, redundánsnak - hogy szakmai szót használjak -, amely az áhított céllal éppen ellenkező hatást fog elérni. De meg fogjuk szavazni - hic Rhodus, hic salta, hogy fitogtassam a latintudásomat is. De azt a megoldást is el tudom képzelni, hogyha a Simicskó úr visszavonja ezt a javaslatát (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), aminek szívből örülnék, hiszen teljes energiájával részt vett a honvédelmi bizottság (Az elnök ismét csenget.) vizsgálataiban.
Köszönöm szépen.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem