NÉMETH ZSOLT
NÉMETH ZSOLT
NÉMETH ZSOLT (MDF): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Ház! Több évtizedes gyakorlat volt, hogy a kistelepüléseken élők a nagyobb városokat, a megyeszékhelyt, a fővárost személyvonattal és az arra csatlakozó autóbusszal érhették el. Összehangolt menetrendek révén, minimális várakozási idővel biztosított volt a napi munkába járás, de a diákok, katonák, dolgozók hét végi hazautazása is. Megszokott látvány volt a kisvárosok vasútállomásain a vonatra érkező, várakozó autóbuszok sora. Ezeket mára személygépkocsik sokasága váltotta fel.
A környékbeli falvakba az autóbusszal való továbbutazás ijesztő mértékben leszűkült. Ennek csak részben az az oka, hogy a gyér állami támogatás révén a tulajdonosnak való megfelelés járatok megszüntetésére kényszeríti a Volán-társaságokat. A másik ok az, hogy a Volán és a MÁV az utasért - a tulajdonosi elvárásnak megfelelően - belterjes küzdelmet folytat, és legnagyobb örömükre az szolgál, ha egymás elől csábítanak el utasokat. Ezért aztán egymással párhuzamos útvonalon, egy időben indulnak autóbusz- és személyvonatjáratok, intercity-vonatok mellett intercity-buszokat állítanak be. Buszra busz csatlakozik, vonatra vonat. A vonatra váró busz és a buszra váró vonat kategóriáját a menetrendszerkesztők még néhány éve is ismerték, alkalmazták, ma nem készteti semmi a két állami tulajdonú vállalatot, hogy az utasok legteljesebb kiszolgálása érdekében egymással együttműködjenek.
Kérdezem a miniszter urat, mit szándékozik tenni a tárca, hogy ez a helyzet megszűnjön, javuljon.
Köszönöm. (Szórványos taps az ellenzék soraiból.)
