DR. HORVÁTH ZSOLT
DR. HORVÁTH ZSOLT
DR. HORVÁTH ZSOLT (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Egyetértek Schvarcz képviselő úrral, több tekintetben is. Gógl miniszter úr hozzászólása valóban egy holisztikus szemléletre hívta fel a figyelmet, de ebben egyébként nem is volt vita közöttünk, tehát a parlamenti bizottság ülésén is egyetértettünk vele. Értelemszerűen, hogyha az emlőszűrés kiragadott példaként megjelent, és pró és kontra elhangzottak számadatok, hogy ki hol és merre ment, erre nyilván reagálni kíván az ember.
Külön örülök egyébként annak, hogy a vitában olyan képviselők is részt vesznek, mint mondjuk Herczog képviselő asszony vagy Pap képviselő úr, hiszen, megint zömében az egészségügyben dolgozók vagy az egészségügyért felelős politikusok, az egészségügyben megszólaló politikusok vesznek részt a vitában, illetve olyanok, akik még a szociális ágazatot képviselik, őket látom itt a teremben. Érthető is, hogy ők jelen vannak, hiszen szorosan kötődik az egészség és annak a minősége, a társadalomban elfoglalt helyzet a szociális állapothoz. Ilyen értelemben is felelősségünk van. Azt hiszem, talán az ezután következő vitákban majd ez el is fog hangozni. Tehát én annak örülök, hogyha olyanok vesznek részt a vitákban, akik szorosan nem ehhez kötődnek, mert mi, egészségügyiek, időnként hajlamosak vagyunk leragadni a saját ellátórendszerünk problémájánál, holott ennek a programnak pontosan az az igazi kitörési pontja, hogy nem az egészségüggyel kell foglalkoznia, hanem a mindennapi élettel. Ahogy a környezet-egészségügyi program is mondta, talán ki kell takarítani az országot. Ez az első lépés ahhoz, hogy hosszabb ideig éljünk, és jobban éljünk. Meg kell szabadulni azoktól az ágensektől, amelyek ránk hatnak.
Úgy tűnik, hogy egy egészen komoly konszenzus bontakozik ki a parlamentben a tekintetben, hogy valamit kezdeni kellene a parlagfűvel, mint az egyik legjelentősebb allergén ágenssel. Tehát én annak örülök, hogyha megértik (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), hogy nem az egészségügytől lesznek betegek az emberek, de hogy mennyire tudjuk a betegségüket meggyógyítani, az nyilván függ az egészségügy állapotától. Tehát ezért az egészségügy is fontos (Az elnök ismét csenget.), de az volna a legjobb, hogyha valamilyen módon úgy élhetnénk, hogy ne kelljen megbetegednünk. Tehát örülök, ha a vita majd ebben az irányban folytatódik tovább.
Köszönöm szépen.
