KÁRPÁTI ZSUZSA
KÁRPÁTI ZSUZSA
KÁRPÁTI ZSUZSA (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves Vendégeink! Az előttem hozzászólók indítottak tulajdonképpen hozzászólásra a jelentéssel kapcsolatban. Annak a gondolatnak a kapcsán, hogy az elmúlt negyven évben mi történt fogyatékosügyben, vagy csak az előző kormányzati ciklusban mi történt fogyatékosügyben, azt gondolom, hogy a múltban nem vájkálni kell, hanem a múlt tanulságait leszűrve új értékeket kell teremteni, és talán ha megengedik nekem, akkor ilyen előremutató módon szeretnék a jelentéssel kapcsolatban két dologhoz hozzászólni.
Konkrétan a jelentésből a fogyatékossági támogatásról szóló részt szeretném kiemelni. Mintegy három oldalon keresztül taglalja a jelentés a fogyatékossági támogatás indítását, azt, hogy hogyan lehet igénybe venni, és hogy mi tette szükségessé. Én azt gondolom, hogy maga a támogatás bevezetése, az, hogy 2001. április 30-ától végül is igénybe lehetett venni, ez jó, pozitív kezdeményezés volt. Azt gondolom, hogy jó volt a tekintetben is a támogatás bevezetése, hogy bizonyos szerzett jogok védelme érdekében a vakok személyi járadéka, a magasabb összegű családi pótlék és a súlyosan mozgáskorlátozott személyek közlekedési támogatása is emelkedhetett.
Nem volt jó azonban a fogyatékossági támogatás bevezetésének az intézményrendszere. Miért nem volt jó? Azért, mert az esélyegyenlőségi törvény egy keretet adott hozzá, a fogyatékossági támogatás folyósításáról szóló kormányrendelet azonban olyan jogi kereteket szabott, amelyeknek következtében a 46 764 igénybejelentőből mindösszesen 8685 fő jogosultságát lehetett megállapítani. Talán ha előrevivő a gondolkodás, akkor abban lehet előrevivő és közös, hogy ezt az új intézményrendszert, amely végeredményben 2001-ben létrejött, újra át kell gondolni, hogy minél több fogyatékkal élő személy élhessen azzal a jogával, hogy igénybe vegye ezt a fajta támogatást.
Talán érdemes lenne átgondolni a támogatás igénybevételének a szakmai hátterét is, azt a két kategóriát, amely úgy szól, hogy önkiszolgáló képességgel rendelkezik vagy önkiszolgáló képességük teljesen hiányzik. Én javasolnám megfontolásra a mindennapi életvitelhez szükséges bizonyos képességek hiányát - ez nem azonos azzal, hogy valaki önmagát ki tudja-e szolgálni avagy sem.
A másik ilyen gond vagy gondolat a jelentés kapcsán, ami bennem megfogalmazódott, az egészségügyi ágazatra vonatkozó részben lelhető fel, nevezetesen a gyógyászati segédeszköz-ellátásról szóló beszámolója a jelentésnek. Itt súlyos problémákat látok, olyan súlyos problémákat, amelyeknek az orvoslására szerencsére már ebben a kormányzati ciklusban megindult a gondolkodás, de tovább kell folytatni. Sajnos nincs arra vonatkozóan jogi szabályozás, hogy mi minősül ma gyógyászati segédeszköznek, nem valósult meg és nem épült ki egy országos kölcsönzési rendszer, és meg kell mondani, ezt a jelentés nem tartalmazza, de nagyon nehézkes a jó minőségű, hosszú kihordási idővel rendelkező gyógyászati segédeszközhöz való hozzáférés, és itt nemcsak a kerekesszékre gondolok, hanem a fülillesztéktől elkezdve a szemüvegen keresztül mindenre; ez egy nagyon átfogó terület.
De ha már itt tartunk, akkor gyógyászati segédeszköz például - vagy annak minősülhet - egy olyan közlekedési eszköz, amelyben a kerekesszékben ülő ember egy gépkocsit tudna használni, és el tudna jutni a munkahelyére. Én sem a gyógyászati segédeszközökkel foglalkozó résznél, sem a jelentés foglalkoztatási beszámoló részében nem találtam ilyen típusú gondolkodást, és bízom abban, hogy ez az előremutató és együttműködő gondolkodás talán elvihet odáig bennünket, hogy a karéj két oldalán ülők politikai pártállástól és hovatartozástól függetlenül tudják majd támogatni azt, hogy a fogyatékkal élők vonatkozásában a gyógyászati segédeszközök alkalmazásában, felírásában és hozzáférésében teremtsünk vagy alkossunk új jogszabályt vagy új rendelkezéseket. Remélem, abban is lesz fogadókészség mind a kormányzat, mind a politikusok részéről, hogy a fogyatékossági támogatás igénybevételét úgy alakítsuk át, hogy valóban hozzá is férjenek a fogyatékkal élők minél szélesebb rétegei. Én megköszönném, ha ilyen irányban továbbgondolnánk ezt a jelentést.
Köszönöm szépen. (Taps.)
