BABÁK MIHÁLY
BABÁK MIHÁLY
BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm. Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy gondolom, hogy aki most ismételten a rádiót hallgatja, tisztelt hölgyek, urak, tisztelt Ház, azt fogja mondani, hogy amiről itt szó folyik, az képtelenség. Kedves államtitkár úr, én úgy gondolom, hogy a választók, akik az ön számára is léteznek, ezt a dolgot nem fogják megérteni. Hogyan fogunk mi számot adni arról, hogy fölvetődik egy kérdés ebben az országban, és nem lehet megnézni, nem lehet rá korrekt választ adni? Ha nincs mit takargatni, akkor mitől kell félni? Én már azt gondoltam volna, hogy ön ezt megnézi, és referál a parlamentnek, hogy ez van, az van, amaz van. Volt ebben a tisztelt Házban arra példa, hogy államtitkár lemondott vagy épp miniszter is, és ehhez hasonlók.
Visszatérve erre a dologra, úgy gondolom, hogy ezt sem fogja tőlem Jutka néni elfogadni, aki a Bethlen Gábor utcában lakik, de néha a piacon is megakaszt engem, mert Jutka néni nem politizál - csak már nincs itt államtitkár úr, aki ezt fölvetette -, ő csak racionálisan gondolkodik, és ha ő megért dolgokat, akkor biztos, hogy jól csináljuk, és ha valami ellenvéleménye van, akkor holt sicher, hogy valami bűzlik Dániában. Erre az ügyre is azt fogja mondani, mint az előző kérdésre, hogy Mihály, itt bűzlik valami Dániában, nézzék már meg ezt az ügyet! Jutka néni azt is fogja mondani, és csípőre teszi majd a kezét: mondja meg a Kellernek, hogy nem üvegzsebe van, hanem valószínű, üvegszeme van neki, hát vegyen hozzá okulárét, hogy jobban lássa a problémákat. (Keller László: Én nem személyeskedtem! - Közbeszólások a Fidesz soraiból.) Azt is mondja majd Jutka néni… (Zaj.) Nem én vagyok az üvegzseb-államtitkár! Azt is fogja mondani Jutka néni, hogy igen, Mihály, Ádernak igaza volt: nekem hazudtak éjjel-nappal, minden hullámhosszon, de most már elegem volt, és ne higgyék, hogy hülye vagyok! Nem fogja hinni az autópályáról, nem fogja erről az ügyről hinni, és neki elege van már ebből.
Tisztelt Képviselő Úr! Gondolkozzon a magyar állampolgár fejével, aki a rádiót hallgatja most is, mint mondtam: ő ezt tőlünk nem fogadja el. Azt is fogja nekem mondani a választópolgár, hogy tisztelt képviselő úr, rossz híre van ennek a Háznak - mintha csinálnák! Mondja, direkt csinálják azt, hogy maguknak rossz hírük legyen?! Hát ennyire bűz van ott? Ne haragudjon meg, azt is fogja mondani, hogy magát meg a Domokos urat én ismerem, meg még sok mást. Nem hiszem, hogy a sok becsületes ember közt annyi konkoly van, hát vigyázzon magára, mert aki korpa közé keveredik, megeszi a disznó! No, hát én nem szeretnék ilyen lenni. Épp ezért úgy gondolom, ha fölvetődik egy probléma az országban, akkor arra igenis választ kell adni, tisztelt képviselő úr.
Hiteltelenné tesszük magunkat, tisztelt képviselő úr, pontosan ezekkel a vitákkal, amikor egy ilyen problémánál és másnál is csak visszafelé mutogatunk, és nem nézzük meg adott alkalommal azt a kérdést, és nem vizsgáljuk meg, és nem adunk az embereknek konkrét választ. Erre azt várhatják tőlünk a rádióhallgatók és Magyarország állampolgárai, hogy csináljanak már, tisztelt képviselő urak, végre rendet, ne beszéljenek mellé, ne mutogassanak vissza, hanem arról beszéljenek, ami napirenden van. Tudja, azt is mondaná nekem Jutka néni a Bethlen Gábor utcából, hogy ha ennyire mellébeszélnek, maga már régen megvonta volna valakitől a szót, azt mondta volna, hogy beszéljen a napirendről. Arról a napirendről kellene beszélni, hogy megnézik ezt a kérdést vagy nem nézik meg, rendben van az autópálya szerződése vagy nincsen rendben. Mert azt is fogják mondani, hogy nem esznek már mindent meg a magyar állampolgárok, mert elegük van belőlünk.
Úgyhogy én is azt mondom: ne egyenek meg mindent, tegyünk rendet végre, és tegyünk erre a kérdésre is pontot a vizsgálattal, van-e valami takargatnivaló vagy sem. Tisztelt hölgyek, urak, ez a kérdés, erre kell választ adni!
Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)
