KELLER LÁSZLÓ
KELLER LÁSZLÓ
KELLER LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Itt egy vizsgálóbizottság felállításáról van szó, amely kérdés a parlament kompetenciája, nem a kormány kompetenciája. A kormány részéről egyébként részt veszek az ülésen, nem ülök a miniszteri bársonyszékben, de teljes felelősséggel figyelem mindazt, amit önök elmondanak. Ez egyébként nem is feltétel, csak azért mondom, hogy a rádióhallgatók tudják, a vizsgálóbizottság felállításáról folyik a tárgyalás.
Szeretném az adókedvezménnyel kezdeni. Elképesztőnek tartom azt, ami most itt folyik. Az adókedvezmény kérdéséről az Orbán-kormány idején döntött az Országgyűlés. Azért kellett az adókedvezményről törvényben dönteni, mert a befektetők, a beruházók korábbi kedvezményezése az európai uniós csatlakozást követően nem volt fenntartható. Egy olyan szabályrendszert alakított ki az akkori többség - egyébként, ha jól emlékszem, akkor pontosan ezt az akkori ellenzék is megszavazta -, hogy a törvényben rögzítjük azokat a feltételeket, amely feltételekkel - az adókedvezménnyel - a beruházók élni tudnak, és ezt követően meghatározott feltételek fennállása esetén a kormány közvetlenül dönt arról, hogy ki milyen feltételekkel tud adókedvezményhez jutni, de a kormánynak nincs mérlegelési lehetősége abban az esetben, hogyha a feltételeket a beruházók kielégítik.
Most ezt úgy beállítani, tisztelt képviselőtársaim, az ellenzéki oldalon, hogy itt valamilyen gesztust gyakorol a kormány bármilyen befektetővel szemben, ez egyszerűen akkora csúsztatás, és akkora elképesztő tájékozatlanságról adnak tanúbizonyságot a képviselők, hogy nem nagyon tudok ettől nagyobbat elképzelni. Vagy tudják, vagy tisztában vannak azzal, hogy miről szól a történet, de ezt megpróbálják úgy beállítani, hogy valamilyen ellenérték fejében a kormány itt különböző fejlesztési adókedvezményeket biztosít.
Még egyszer szeretném rögzíteni: még az előző ciklusban törvény formájában egy jó országgyűlési döntés született arról, hogy segíteni kell azokat a beruházásokat, beruházókat fejlesztési adókedvezménnyel, akik valamilyen nagy összegű és a törvényben meghatározott feltételek szerinti beruházást hajtanak végre.
(19.30)
Egyébként ezt egy olyan cég hajtotta végre, amelyik nem állami tulajdonú. Valamikor volt állami tulajdonú, de ezen is túl kell lenni; a Matáv ma nem állami tulajdonú cég.
Joggal teszi fel bárki is a kérdést, vajon közérdekű adat-e az, ha egy nem állami cég egy másik nem állami céggel köt szerződést; fel lehet, sőt fel is kell tenni ezt a kérdést. A közérdekű adat fogalmát önök 2002 előtt nem ismerték. Nem akarták, hogy akkor beszéljünk közérdekű adatokról, amikor az állam kötött szerződéseket különböző magáncégekkel, amelyek pedig a köz érdeklődésére kifejezetten számot tarthattak volna. Akkor azt mondták, hogy ezek mind üzleti titkot képeznek, ezek mind személyes adatok, ezekről ne beszéljük.
Most, amikor a közérdekű adat fogalmát az úgynevezett üvegzsebtörvény megteremtette, a közérdekű adat fogalmát megpróbálják kiterjeszteni magáncégek és magánszemélyek, magántársaságok viszonyára. Jelzem, hogy ez nem megy. Ha ezt önök ki akarják terjeszteni ilyen irányban, akkor - megmondom őszintén - nagyon rosszat tesznek a befektetőkkel, azokkal a magáncégekkel, amelyek Magyarországon piacot látnak, mert meglehetősen komoly jogbizonytalanságot idéznek elő azzal, hogy olyan kérdésekre keresnek választ, amikre meggyőződésem szerint nem kereshetik, mert nem számítanak közérdekű adatnak. Ha a jogállami kereteket tiszteletben szeretnénk tartani, akkor mindenképpen tiszteletben kell tartani az üzleti titok fogalmát és a személyes adatokról szóló törvény előírásait.
Jó, hogy képviselő asszony tette fel a kérdéseket, mert megpróbálom párhuzamba állítani, hogy milyen kérdéseket feszeget ezzel a vizsgálóbizottsággal. (Lengyel Zoltán: Hogy lesz a mészkőből kénsav!) Képviselő úr, az kőkeményen közérdek! Az kőkeményen közérdek, hogy az állami pénzből megvalósított beruházások esetében mi történik, milyen minőségi problémák vannak. Az közérdek! (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) De, tegyük fel, arra állítanánk fel vizsgálóbizottságot, hogy elszámoltatjuk Mátrai Márta képviselő asszonyt, hogy ugyan mondja már meg…
