DR. HÖRCSIK RICHÁRD
DR. HÖRCSIK RICHÁRD
DR. HÖRCSIK RICHÁRD, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszter Úr! Mindenekelőtt szeretném leszögezni, hogy a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség - mint már sokszor elmondtuk, most is hangsúlyozom - támogatja az Európai Unió alkotmányos szerződésének ratifikálását. Azonban engedjenek meg néhány megjegyzést, amit szeretnék tenni mind az alkotmány szövegével, mind pedig az alkotmányos szerződés ratifikációjáról szóló országgyűlési határozat tervezetével kapcsolatban.
Tisztelt Képviselőtársaim! Giovanni Realle, egy neves olasz filozófiatörténész az európai alkotmányról rendezett egyik, 2002-es római konferencián - nagyon érdekes - Platón gondolatát idézte, miszerint „Nem az állam teremti meg az állampolgárokat, hanem fordítva. Az állam voltaképpen a polgárai lelkének, lelkületének mintegy felnagyított kivetítése.” „Ugyanígy - fogalmazott Realle professzor - nem az Európai Unió számára megszerkesztett alkotmányos szöveg teremti meg az európai polgárt, hanem fordítva kell lennie: csak akkor fogják az emberek magukénak érezni az Európai Unió alkotmányát, ha az az ő értékeiket és elveiket testesíti meg, nem pedig pusztán az intézményes játékszabályokat fogalmazza meg.”
Úgy vélem képviselőtársaim, hogy itt és most, amikor a tisztelt Ház az említett európai alkotmány megerősítéséről, más szóval elfogadásáról dönt, fontos megvizsgálni, hogy azon elvek és értékek vajon megjelennek-e az alkotmány szövegében, ami egy hosszú folyamat eredményeképpen jött létre, amelyek pártállástól függetlenül a Magyar Köztársaság polgárainak az értékeit és érdemeit képviselik. Meggyőződésem, hogy csak így tudjuk elfogadni vagy így tudják elfogadni honfitársaink, csak így vallják majd magukénak, sajátjuknak - remélhetőleg a többi 24 tagország több millió polgárával együtt - az említett alkotmány szövegét. Ezért nagy a felelőssége a tisztelt Háznak, nekünk, képviselőknek, mert nem a népszavazás, hanem a népképviselet elvének megfelelően mi, országgyűlési képviselők döntünk az alkotmány szövegének elfogadásáról.
Tisztelt Elnök Úr! Az alkotmányos szerződés számos olyan értéket foglal magában, amit Vastagh képviselőtársam is említett, amely például a szolidaritás, a szubszidiaritás, a tolerancia, a jogállamiság, nem sorolom tovább, ami összességében egy eddigieknél sokkal átláthatóbb, hatékonyabb és nyugodtan mondhatom, demokratikusabb Európai Uniót jelent a polgárai számára. Ezek felsorolására és kifejtésére sajnos nem marad időm, azonban engedjék meg, hogy ezek közül csak kettőt említsek, amelyek a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség szerint is a Kárpát-medencei magyarság XXI. századi sorsának fontos meghatározói.
Az egyik az, ami különösen nekünk, magyaroknak érték, nagy érték, a kisebbségek jogainak a védelme. A másik pedig az, ami furcsa mód kimaradt az alkotmány szövegéből, ami az öreg kontinens immáron kétezer éves történelmét befolyásolta és befolyásolja ma is, azok a keresztyéni értékek, amelyek összességében Európa keresztyén örökségét jelentik számunkra. A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség az előbb említett értékek fontosságának tudatában fogalmazta meg módosító indítványait, úgymint a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól és a közös keresztyén gyökerekre történő utalásról, amelyek beépülnének nem az alkotmányos szerződés szövegébe, erről szó sincs, hanem az azt a szerződést megerősítő országgyűlési határozati javaslatba.
Tisztelt Képviselőtársaim! Fontos előrelépésnek tekintjük, hogy az alkotmány 1.2. cikkelye az Európai Unió értékei között szerepelteti a kisebbségekhez tartozó személyek jogait is. Ugyanakkor azt is meg kell jegyeznem, hogy az idézett alkotmány szövege bizony még távolról sem fedi le azt, hogy mi, magyarok a kisebbségi jogokat hogyan értelmezzük. Először is az alkotmány nem részletezi, hogy pontosan mely kisebbségek jogairól rendelkezik. Az Unió alkotmánya tehát a nemzeti és etnikai kisebbségek védelmére vonatkozóan speciálisan nem rögzíti, hogy az az Unió alkotmányos alapelve lenne.
(8.50)
Emiatt kezdeményezett a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség négypárti egyeztetést arról korábban, hogy az alkotmányos szerződést tárgyaló kormányközi konferencia záróokmányához a magyar kormány csatoljon egy egyoldalú nyilatkozatot. A nyilatkozatnak, ennek a kötelező érvénnyel nem rendelkező, de úgy vélem, számunkra rendkívül fontos dokumentumnak két célja lehetett volna. Az egyik annak világos kifejezésre juttatása, hogy a mi értelmezésünk szerint ezen, immáron uniós alkotmányalapelv alapján a nemzeti és etnikai kisebbségek jogaikat közösen is gyakorolhatják az Európai Unióban. Tehát finom megfogalmazással arra törekedtünk, hogy az alkotmány alatt lehessen érteni a kisebbségek közös joggyakorlásának a lehetőségét is. A másik annak pontosítása, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségek pozitív megkülönböztetése nem ütközik a diszkrimináció általános tilalmára vonatkozó uniós szabályokba.
Tisztelt Képviselőtársaim! A 2004. október 4-ei négypárti egyeztetésen a kormány képviselője jelezte, hogy valóban van vagy lehet mód az alkotmányos szerződést jóváhagyó kormányközi konferencia záróokmányához, tehát nem az alkotmány szövegéhez, hanem a záróokmányához egy egyoldalú nyilatkozat csatolására, és az elérendő céllal is, miszerint a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak védelme az Unió elfogadott alapelvévé váljon, egyetértett mind a négy párt és a kormány képviselője. Bársony András külügyi államtitkár ugyanakkor a négypárti egyeztetésen, majd az Országgyűlés plenáris ülésén az akkori vitában arra az álláspontra helyezkedett, hogy külpolitikailag célszerűbbnek látnák, ha a kisebbségről szóló politikai nyilatkozatot az Országgyűlés az Európai Unió alkotmányának a ratifikálásakor, tehát később, vagyis most tenné meg. A kormány álláspontját egyébként osztották a kormánypárti képviselők is. A tárgyalások során tehát, úgy vélem, egyetértés alakult ki a tekintetben, hogy az alkotmány parlamenti ratifikációja alkalmával szükséges vagy lehetséges egy olyan tartalmú nyilatkozatot tenni, hogy a Magyar Országgyűlés arra való tekintettel hagyja jóvá az uniós alkotmányt, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségek jogait az uniós alkotmány is alapvető értéknek tekinti.
Most érkeztünk el ehhez az állomáshoz, tisztelt képviselőtársaim, az alkotmányos szerződés ratifikációjakor. Azonban sajnálattal vettük tudomásul, hogy a kormány - többször megerősített ígéretével szemben - az előttünk lévő szövegjavaslatában nem említi a nemzeti és etnikai kisebbségeket.
Ezen okból kifolyólag nyújtottam be 31 képviselőtársammal közösen módosító javaslatot a jelenlegi, nem az alkotmány szövegéhez - hangsúlyozom -, hanem az országgyűlési határozat szövegéhez. Bízunk abban, hogy képviselőtársaim támogatják ezt.
Tisztelt Ház! Fontosnak tartjuk, sőt a határon túli magyarokkal kapcsolatban fönnálló történelmi kötelezettségünknek tekintjük, hogy az EU alkotmányát ratifikáló országgyűlési határozatban a saját magunk részére említést tegyünk a nemzeti és etnikai kisebbségek alapvető jogairól is. A Fidesznek meggyőződése ugyanis, hogy a magyar alkotmányból fakadó kötelességünk a határon túli magyarok érdekeinek a képviselete, ezért amennyiben ha nem élünk ezzel a lehetőséggel most, akkor talán alkotmányos kötelezettségünknek nem teszünk eleget.
2003 októberében volt egy négypárti egyeztetés arról, hogy mi legyen a minimum az alkotmány szövegében a kisebbségekről. A kormány akkor azzal érvelt, hogy erőinket egyetlen cél elérése érdekében kell koncentrálni, tehát mást nem támogat, például a keresztyénséggel kapcsolatosan, csak ezt kell hangsúlyozni.
Tisztelt Ház! Azt hiszem, abban mindenki egyetért, hogy a mindenkori magyar kormányra bizony még nagyon-nagyon sok feladat vár a kisebbségi jogok uniós elfogadtatása vagy értelmezése terén. Aki csak egy kicsit is ismeri az Európai Uniót, és járt az Európai Parlamentben vagy a Bizottságban, az tudhatja azt, hogy ne legyenek illúzióink azzal kapcsolatban, mennyi időnek kell eltelnie, hogy eredményt érhessünk el. Képviselőink az Európai Parlamentben pártállástól függetlenül vállalják a hosszú és fáradságos munkát, amely bizony az ismeretek terjesztésével kezdődik, és reménységem szerint azzal végződik majd, hogy az Unió joganyagában egyértelműen megjelenik a nemzeti és etnikai kisebbségek kollektív jogainak a védelme. A kormány az első, valóban döntő jelentőségű lépést megtette, ezt el kell ismerni, azzal, hogy a Konventen az I/2. cikkbe, az alkotmány preambulumába belekerült ez a témakör. Ez mindenféleképpen egy pozitív eredmény. Ha azonban az Országgyűlés most nem erősíti meg ezt a lépést a kisebbségek jogaira való utalással, akkor talán elvéti a második lépést. És kérdezem: meg lehet-e majd tenni a harmadik lépést a második kihagyásával?
Úgy vélem, hogy különös jelentősége van a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló módosító javaslatnak a vasárnapi kettős állampolgárságról szóló népszavazás fényében. A népszavazás előtt most mi, országgyűlési képviselők lehetőséget kapunk arra, hogy letegyük a voksunkat a magyar nemzet összetartozása és nemzetünk közös értékei mellett.
Végül engedjenek meg egy másik megjegyzést, tudniillik azt, ami az alkotmányos szerződés hiányossága, hogy ebből a szövegből kimaradt a keresztyénségre történő utalás. Mint tudjuk, ezt a kérdést az Európai Konvent működése során, majd azt követően igen heves viták övezték. Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretném, ha mindannyian látnánk, hogy itt nem hit vagy felekezeti hovatartozás, megosztás kérdéséről van szó, hanem egy olyan tagadhatatlan történelmi tényről, amely Európa arculatának kialakulásában döntő szerepet játszott, és ebbe természetesen beleértendő a római örökség, a görög örökség, de egyértelműen formálta egységgé a keresztyénség. Meggyőződésem, hogy az Európai Unió nem jött volna létre a keresztyénség eszméje nélkül, s mi, magyarok másmilyenek lennénk - ha lennénk egyáltalán - a keresztyénség nélkül. Szomorú, hogy az Európai Unió nem gondolkodik egységesen a gyökerekről, s a kérdést aktuálpolitikai megfontolások tárgyává teszi.
Tisztelt Képviselőtársaim! Felszólalásom elején említettem Realle professzort és Platónt. Ezzel kapcsolatban felmerül tehát a kérdés, hogy mely értékek azok, amelyeket az uniós polgárok magukénak éreznek. Közismert, hogy az Európai Unió lakosainak 81 százaléka keresztyénnek vallja magát, érthető tehát Angelo Sodano bíboros megjegyzése, amely szerint a keresztyén örökség kihagyása Európa alkotmányos szövegéből olyan - idézem - „mint ha Európát az európaiak figyelembevétele nélkül építenénk”. 2004 júniusában hét állam kormányfője fordult a kormányközi konferenciához annak érdekében, hogy a preambulumba belekerüljön a keresztyénségre való utalás. Akkor ezt nagyon sok tagállam elvetette, nem értett egyet ezzel, de most ezt az indítványt karolták föl az európai parlamenti képviselők, és remélem, hogy Szájer és Tabajdi képviselők majd ezt megerősítik, miszerint kezdeményezte az Európai Parlament, hogy történjen utalás a keresztyénségre az alkotmányos szerződést ratifikáló nemzeti jogszabályokban. Tehát ismétlem, nem az alkotmány szövegében, hanem az azt ratifikáló nemzeti jogszabályban. Csatlakozva ehhez a kezdeményezéshez tehát a Fidesz elkészítette a maga módosító javaslatát, és megkerestünk több kormánypárti képviselőt is, köztük a Ház elnökét, hogy támogassák ezt a javaslatot, amely beépítené az alkotmányos szerződést megerősítő országgyűlési határozatba a közös keresztyén gyökerekre történő utalást, és amely egyben rögzítené azt is, hogy ez nem érinti más vallások megítélését, az állam és egyház viszonyát, valamint a vallásszabadságnak az alkotmányos szerződésben is rögzített elvét.
Tisztelt Képviselőtársaim! A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség tehát az általunk beterjesztett módosító javaslatokkal ajánlja elfogadásra az Országgyűlésnek a H/12631. számú országgyűlési határozati javaslatot.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)
