DR. SZABÓ ZOLTÁN
DR. SZABÓ ZOLTÁN
DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Nagyon megköszönöm Varga képviselő úrnak a jóindulatú figyelmeztetését. Vállalom a kockázatot, hogy ha majd száz esztendő múlva joghallgatók parlamenti jegyzőkönyveket tanulmányoznak, akkor kacagni fognak azon, amit elmondtam. Mindenesetre nem igaz, hogy a mezőgazdasághoz vagy a mérésügyi törvényhez hozzászóltam volna. Általában szaktörvényekhez, ha azok nem az oktatásra vagy a kultúrára vonatkoznak, csak akkor szoktam hozzászólni, ha önök ebből direkt politikai vitát kreálnak. Igen, politikai vitákhoz hozzá szoktam szólni, tisztelt képviselő úr. Én úgy értelmezem, hogy engem azért választottak meg, hogy jogom legyen felszólalni. A parlament a parlare igéből, beszélni igéből származik, és arról szól, hogy itt megbeszéljük a dolgokat.
Szeretném felhívni a figyelmét arra, hogy a kezdeményezés és a jóváhagyás között elég jelentős különbség van. A jelenlegi szabályok szerint a miniszterelnöknek semmiféle kezdeményezési joga nincs. Legfeljebb ha a jegybankelnöknek már tizenkét kezdeményezését visszautasította, akkor a tizenharmadikat már esetleg nem lesz ereje visszautasítani, és azt mondja, egye fene.
Én nem ostoroztam azt, hogy egy volt pénzügyminiszter vagy az előző pénzügyminiszter lett a jegybank elnöke, pusztán azt mondtam, hogy azáltal, hogy egyidejűleg a saját pénzügyminiszterét neveztette ki Orbán Viktor úr jegybankelnöknek, és úgy módosíttatta a jegybanktörvényt, hogy csak ennek a jegybankelnöknek a javaslatára lehet monetáris tanácstagot kinevezni, ezzel bizony az előző kormány minden korábbinál erőteljesebben vonta a monetáris politikát a saját hatáskörébe. Erről beszéltem, tisztelt képviselő úr.
Én pedig azt gondolom, hogy a köztársasági elnök úr tisztában van az ő alkotmányos kötelezettségeivel, tehát ha lettek volna alkotmányos aggályai, akkor bizony kötelességéhez híven az Alkotmánybírósághoz fordult volna.
Köszönöm.
