VARGA MIHÁLY, a költségvetési és pénzügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök asszony. Valóban, a köztársasági elnök úr visszaküldte ezt a törvényjavaslatot, és elég határozottan megfogalmazta azt a véleményét, hogy mely pontokon lenne szükség arra, hogy a korábban elfogadott jogszabályon módosításra kerüljön sor.
Az előttem szóló, a bizottság többségi véleményét ismertető Kovács Tibor egy részét emelte ki ennek a kérdéskörnek, ez pedig az a kérdés, amelyet a korábban elfogadott jogszabály úgy kívánt megjelölni, hogy a jegybank vezetői, alelnökei közül úgymond csak a monetáris politikáért felelős alelnök vehet részt ezután a monetáris tanács munkájában.
Több alkalommal a korábbi vita során is felhívtuk arra a MSZP és az SZDSZ képviselőinek a figyelmét, hogy jelenleg ilyen státusú, ilyen megjelölésű, ilyen munkakört ellátó alelnök a jegybank alelnökei között nincs. Ennek ellenére ez pusztába kiáltott szó volt. Nem vették figyelembe több más javaslat és vélemény mellett ezt sem, így teljesen logikus volt, hogy a köztársasági elnök erre a torz jogalkotási pontra felhívta a figyelmet, és azzal küldte vissza a jogszabályt, hogy ezen a ponton feltétlenül változtatni kell.
Kovács Tibor erről beszélt, és ha csak pusztán ez lett volna az oka annak, hogy az Országgyűlésnek ismételnie, repetáznia kell ebből a kérdésből, akkor akár ezt le is zárhatnánk röviden. De nem erről van szó. A köztársasági elnök ugyanis világosan fogalmaz a levelében, amikor azt írja, hogy a hozzá megküldött törvényjavaslat indoklása szerint a módosításokra azért van szükség, mert – idézem -: “A hatékonyság növelése és a függetlenség erősítése a cél.” Ehhez a köztársasági elnök még azt is hozzáteszi, hogy a pénzügyminiszter látogatása során - és itt újra idézek a levélből - a sokszínűség fokozását említette e törvényjavaslat indítékának. Tehát a hatékonyság növelése, a függetlenség erősítése és a sokszínűség fokozása; ha jól megnézzük, hogy ez a módosítás mely pontnak tesz eleget, akkor kiderül, hogy egyiknek sem.
A bizottság képviselői jelentős részének az volt az álláspontja, hogy ez a benyújtott módosító indítványok elfogadása esetén sem lesz másképp, azaz sem a hatékonyságot nem növeli ez a módosítás, sem a függetlenséget nem erősíti, sem a pénzügyminiszter által kívánatosnak tartott sokszínűséget nem fogja biztosítani, sőt ellenkezőleg: mind a három pontnak a változatlanul hagyott jogszabály ellentmond.
Ebből a szempontból tehát szeretnénk, ha a parlament komolyan venné a köztársasági elnök által megfogalmazottakat, komolyan venné azt, hogy olyan jogszabály-módosításra van csak szükség, amely erősíti az európai uniós alapszerződésben, valamint az Európai Központi Bank által megfogalmazott elvárásokban leírtakat, azaz a magyar jegybank olyan nemzeti jegybank lenne, amely valóban függetlenül működik, a mindenkori kormányzati befolyásnak ellen tud állni; ellen tud állni azoknak a törekvéseknek, amelyek rövid távú politikai, gazdaságpolitikai célokból kívánják meghatározni a jegybank döntéseit, és amelyek valóban lehetővé tennék, hogy hatékony döntéshozatal szülessen, azaz árfolyam-, kamatpolitikai kérdésekben a jegybank monetáris tanácsa ezeket a döntéseket szuverén módon és rövid határidővel tudja meghozni.
Mindezekből kifolyólag a bizottság kisebbségi részét képező képviselői nem támogatták az így benyújtott módosításokkal történő újraelfogadást.
Köszönöm, elnök asszony. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)