GAÁL GYULA
GAÁL GYULA
GAÁL GYULA gazdasági és közlekedési minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Asszony! Elnök Úr! Képviselő Úr! Hölgyeim és Uraim! A képviselő úr által jelzett probléma rendezését fontos kérdésnek tartom, ugyanakkor álláspontom szerint az ön által felvetett probléma már nem annyira jogalkotási, mint inkább jogalkalmazási, illetve ellenőrzési feladat. Tulajdonképpen örömmel is vehetnénk, ha külföldön vagy máshol kritikusaink azt vetnék a szemünkre, hogy a korlátlan vállalkozói szabadság országa vagyunk, de a valóságban nem ez a helyzet.
A szabályozás tekintetében meg kell említeni, hogy az üzletek nyitvatartási idejének megállapítása a belkereskedelemről szóló 1978. évi I. törvény alapján a kereskedő feladata, amely összhangban van a vállalkozás szabadságának biztosítását igénylő uniós elvárásokkal. A nyitvatartási idő meghatározásánál ugyanakkor a kereskedőnek többek között figyelemmel kell lennie a lakosság vásárlási szokásaira, életkörülményeire. Így a nyitva tartás megállapításánál a vállalkozás szabadságát és a lakosság egészséges élethez való alkotmányos jogát is össze kell hangolni, amelynek érvényesülését szolgálják az elmúlt időszakban végrehajtott jogi szabályozások.
Ennek megfelelően az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló 4/1997. számú kormányrendelet ez irányú szigorítására tekintettel a jegyző nemcsak akkor korlátozhatja az üzlet nyitva tartását, ha azt a viszonylag bonyolultan kivitelezhető zajmérési eredmények támasztják alá, hanem akkor is, ha a zajt veszélyes mértékűnek, vagyis a környezet nyugalmára zavarónak ítéli. Ez esetben az üzlet éjszakai, 22 és 6 óra közötti nyitva tartását korlátozhatja, vagy kötelező zárvatartási időt rendelhet el, amit az elrendelő határozat fellebbezésétől függetlenül azonnal végrehajtathat.
A környezet nyugalma érdekében a hivatkozott rendelet azt is előírja, hogy diszkó esetében a jegyző a működési engedélyt csak akkor adhatja ki, ha ahhoz az építésügyi, a környezetvédelmi és a közlekedési hatóságok előzetesen hozzájárultak. Ez a rendelkezés éppen azt a célt szolgálja, hogy az erős zajjal járó üzleti tevékenységet csak az elvárásoknak megfelelő, például kellően hangszigetelt helyiségben lehessen folytatni.
Tekintettel arra, hogy az üzletek, különösen a vendéglátó-ipari egységek működése elsősorban a sűrűn lakott térségekben zavarja az ott élők nyugalmát, ezért a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény előírja, ahogy a lakóépületben lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségre vonatkozó működési engedélyt a jegyző csak akkor adhatja ki, ha a hatóság felhívására harmincnapos határidőn belül a közgyűlés nem hozott tiltó határozatot. A közgyűlés emellett határozatában az üzlet használatához külön feltételeket szabhat a lakhatás nyugalma, így különösen a zaj- és rezgésvédelem, illetőleg a lakókörnyezetet veszélyeztető más tevékenység megelőzése, érvényesülése érdekében. A jogalkotók tehát fontos feladatuknak tekintették, illetve tekintik, hogy a vállalkozói szabadság biztosítása ne sértse a lakosság nyugalmát és pihenéshez való jogát.
A képviselő úr kérdésére - lehetnek-e jobb gazdák a jegyzők - a válaszom tehát határozottan igen. A hangsúly most megítélésem szerint a jogszabályok betartásán és következetes végrehajtásán van. A jegyzők mind az engedélyezés, mind pedig az ellenőrzés terén széles jogkörrel rendelkeznek. Úgy ítélem meg, hogy koncepciózusan, hatékonyan élni kell ezekkel a jogosítványokkal. (Taps a kormánypárti oldalon.)
(14.50)
