DR. NAGY GÁBOR TAMÁS
DR. NAGY GÁBOR TAMÁS
DR. NAGY GÁBOR TAMÁS (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Amikor az alap működéséről kell beszélnünk, mondhatjuk, hogy itt vannak a legnagyobb problémák, és talán nem túlzás, ha úgy fogalmazom, hogy itt lóg ki az a bizonyos lóláb, amely nem túl szerencsés, ha kilóg egy ilyen előterjesztés mögül. Ez mindig azt mutatja, ha a működés elveit, tényleges szabályait nézzük, hogy valójában milyen szándék vezeti a javaslattevőt, jelen esetben a beterjesztő kormányt.
Létrejön az alap - tételezzük fel, hogy működik is -, az alap pénzügyi részét egy úgynevezett tanács fogja működtetni, amely tanács és a mellette működő kollégium dönt majd azokról a támogatási kérelmekről, amelyeket a különböző magánszemélyek, önkormányzatok, gazdasági szereplők benyújtanak majd ehhez a Szülőföld Alaphoz.
Nagyon jellemző, hogy a törvényjavaslat értelmében a miniszter saját hatáskörben jelöli ki és bízza meg a tanács 15 tagját, további 7 tagját pedig a határon túli magyar szervezetekkel folytatott egyeztetést követően - még itt sincs tulajdonképpen javaslattételi joguk, csak meghallgathatják, hogy kit gondol a kormány - maga a miniszterelnök nevezi ki.
Tettünk egy olyan módosító javaslatot, amely az autonómiát egy kicsit a politikától, a mindenkori kormányzattól való közvetlen függőséget kikapcsolná ebből a folyamatból, hogy a köztársasági elnök nevezze ki a tanács tagjait, ő bízza meg feladatuk ellátására őket, a működésről pedig beszámolási kötelezettséggel az Országgyűlés felé tartozzék a miniszter, ne mindössze a miniszterelnök felé. Úgy látjuk, hogy az a konstrukció, amely ma így kirajzolódni látszik, azt a célt hivatott megvalósítani, hogy a kormány - pártpolitikai indíttatástól vezettetve - egy határon túli klientúrát épít majd ki a Szülőföld Alap keretein belül. Ugyanis nem kell mást csinálni, csak olyan típusú tanácstagokat, kurátorokat kell felkérni, akik majd azokat a döntéseket hozzák meg, azokat az önkormányzatokat fogják támogatni, azokat a kezdeményezéseket karolják fel, amelyek valamilyen értelemben a kormányzat számára szimpatikusak. Mennyivel jobb lenne, ha ez egy többpárti, konszenzuson alapuló, adott esetben a határon túli magyarok által delegált vagy jelölt személyekből kialakuló, valóban független grémium lenne!
Ezt tartjuk az egész törvényjavaslat egyik leggyengébb pontjának, és nagyon jellemző, hogy ehhez képest az ide benyújtott módosító javaslatainkat is nagyon mereven elutasította a kormány képviselője a bizottsági ülésen. Ezért, miután ebben nem láttunk nagy elmozdulást, gondoljuk úgy, hogy az ellenzék részéről a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség nem fogja tudni támogatni ennek a törvénynek az elfogadását.
Van még egy dolog: ha már itt beszélünk a parlamentben erről az egész törvényjavaslatról, akkor illő lenne azt is még egyszer megemlíteni, azért javasoltuk, hogy az Országgyűlés felé történjen a beszámolás, mert ez is az alap működésének, átláthatóságának, a tisztaságának, a hatékonyabb pénzfelhasználásának az elveit próbálná megcélozni. Valójában azonban nem ez lesz, a miniszter mindössze a kormányfőnek, a miniszterelnöknek, a kormánynak nyújtja be ezt a tájékoztatóját, és ezt követően nyilvánosságra kerül egy internetes honlapon ez a tájékoztató, a beszámoló. Szerettük volna, hogy ebben is konzekvens legyen a törvény szóhasználata, egyszer tájékoztatónak, egyszer beszámolónak hívja, akkor legyen ez egy beszámoló - az egy más jogi kategória, mint a tájékoztató, a beszámolót el kell fogadni -, a beszámolásra kötelezés pedig az Országgyűlés irányában álljon fenn, ne csak a kormány irányában.
Köszönöm szépen. (Szórványos taps a Fidesz soraiból.)
