ARATÓ GERGELY
ARATÓ GERGELY
ARATÓ GERGELY oktatási minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Engedjék meg azt, hogy most ez alkalommal ne térjek ki részletesen a Pósán képviselő úr által említett javaslatok mindegyikére, és csak a legfontosabb csomópontokat emeljem ki a korábbi bizottsági vitából is.
Ezek közül az elsőt csak azért említem meg, mert talán egy későbbi félreértést segít eloszlatni. A képviselő urak egy módosító indítvánnyal nagy gondossággal vezették át a “kutatás-fejlesztés” szó kiirtását a törvényből, azonban ez egy olyan típusú szakszó, amely egy adott tevékenységi folyamatra, amelyik a kutatás kezdetétől az üzemszerű termelés megindításáig tart, erre az egységes folyamatra egy általánosan bevett, mind a magyar, mind a nemzetközi szaknyelvben használt fogalom, ezért ennek a törvényben mással való helyettesítését nem tudjuk támogatni. Csak szeretném jelezni, nem a helyesírással vannak problémáink, egyszerűen arról van szó, hogy szeretnénk a folyamatot egységben kezelni, éppen ez a törvény célja, éppen ezért ezt a fajta szakszót sajnos innen nem tudjuk nélkülözni.
Ami az évente való parlamenti beszámolást illeti, őszintén bevallom, személy szerint nekem és tulajdonképpen a minisztériumnak is rokonszenves lenne ez a megoldás, azonban a parlament munkaterhelése miatt ez egy olyan többletterhet jelenthetne, amit az egyébként is sorban álló beszámolók mutatnak, hogy bizony a parlamenti munkában egyébként fontos és hasznos beszámolók sem tudnak időben sorra kerülni.
Azt tartjuk szerencsésebbnek, ha a kétévenkénti beszámolás biztosítja a parlament ellenőrző szerepét, de ugyanakkor mégsem terheljük túl a parlamentet ezekkel a beszámolókkal. Hozzáteszem, természetesen a szakbizottságnak vagy a szakbizottságoknak módjuk van arra, hogy ennél rendszeresebben és gyakrabban is ellenőrizzék az ilyen típusú tevékenységet.
Ami a pályázati rendszert illeti, el kell mondanom azt, hogy a képviselő úrnak természetesen általában igaza van, a nyílt pályázat a legjobb megoldás, éppen ezért kezeli alapesetként ezt a fajta esetet a törvény, ugyanakkor vannak olyan esetek, amikor különböző okok miatt szükségessé válik, hogy ettől el lehessen térni. Erre nemcsak a törvényi jogalkotás jelent megfelelő kereteket, hanem vannak olyan esetek, amikor ezt a kormányhatározat vagy kormányrendelet teszi lehetővé. Ma is vannak ilyen típusú rendeletek. Nem lenne túl szerencsés, ha pont a kutatás-fejlesztés területén nem tennénk lehetővé ezeknek a rendeleteknek az érvényesülését.
Az OTKA kérdésében teljesen egyetértek a képviselő úrral, a múltkor már részletesen elemeztük azt a viszonyt, amelyik a kutatás-fejlesztés, a tudományos kutatás egésze között van. Ugyanakkor el kell mondanom azt, hogy éppen azért teremti meg ezt a törvényi felhatalmazást a most előttünk fekvő törvényjavaslat, hogy ne legyen szükség új jogszabály alkotására, hanem e felhatalmazás alapján kerülhessen be véglegesen a jogrendszerbe az a fajta, a képviselő úr által is említett már létező jogszabály, amely az OTKA-t szabályozza.
Végül még egy kérdést szeretnék kiemelni, pontosan azért, mert látszólag ez is egy olyan módosítás, amelyik talán nem érinti nagyon lényegesen a törvényt, de mégiscsak sokat elárul a törvény filozófiájáról. A képviselő úr azt javasolja, hogy a vállalkozások esetében az állami kutatási támogatás igénybevétele ne kiegészítő legyen, tehát - ahogyan a képviselő úr fogalmazta - ne legyen szükség önrészre. Mi azt gondoljuk, egy vállalatnak akkor kell támogatást adni állami forrásból, ha maga is törekszik arra, hogy részt vegyen a kutatás-fejlesztési folyamatban. Azt gondoljuk, az üzleti szférában nem az állam feladata a kutatás-fejlesztés, hanem ez a gazdasági szféra, a vállalatok feladata, az állam pedig annyit tud tenni, hogy segíti és támogatja ezt a fajta fejlesztést. Éppen erről szól talán az egész törvényjavaslat, de ez a pontja biztosan.
Szeretnék megemlíteni még egy módosító javaslatot, amelyik a korábbi vitában került szóba, ez pedig Szabó Zoltán képviselő úr javaslata az innovációs díjról. Rendkívül fontosnak gondoljuk, hogy legyen egy olyan erkölcsi elismerés, amelyik az innováció kiemelkedő szereplőit jutalmazza, ezért ezt a módosító javaslatot a kormány támogatni fogja.
Végül azt szeretném jelezni tisztelt képviselőtársaimnak, hogy mind az általános vitából, mind a benyújtott módosító javaslatokból, mind a részletes vitából az a tapasztalatunk, hogy magát a törvény szükségességét és koncepcióját képviselőtársaink nem vitatták. Sok fontos szemponttal járultak hozzá ahhoz, hogyan kell ezt a törvényt hatékonyan működtetni, hogyan kell elérni azt, hogy mind az üzleti szféra, mind a tudomány világa nyertese legyen annak a fajta hídépítésnek, amely ennek a törvényjavaslatnak az alapvető célja.
Kérem azt, hogy a módosító javaslatok elfogadása kapcsán támogassák a kormány álláspontját, és végül majd fogadják el a törvényjavaslatot.
Köszönöm szépen a figyelmet.
(22.20)
